Diákok foglalkoztatása – Diákmunka – Dr. Kiss Mariann

Sok tanuló, hallgató munkát vállal azért, hogy megtapasztalja milyen érzés dolgozni és saját munkával pénzt keresni. A diákok foglalkoztatásával a munkaadók is jól járnak, mert ezzel pótolni tudják azt a munkaerőhiányt, amivel a nyári hónapokban a szabadságolások idején küzdenek. Jelen cikkben a nyári diákmunka alapvető szabályainak az ismertetésére kerül sor.

A munka törvénykönyve alapján munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A munkavégzéshez minden esetben szükség van adóazonosító jelre. Ha a diák még nem rendelkezik adókártyával, akkor azt az adóhatóságtól lehet igényelni elektronikus úton vagy személyesen az ügyfélszolgálaton. A diákok többféle lehetőség közül választhatnak, ha a nyári szünetben pénzkereseti lehetőséget keresnek, a következőkben a leggyakoribb munkavégzési formákról lesz szó.

Iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás

A különböző foglalkoztatási formák közül a legnépszerűbb a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása. Iskolaszövetkezet tagjaként a diák többféle jogcímen is részesülhet jövedelemben.

1.1. A külső szolgáltató helyen végzett tevékenység ellenértéke

Az iskolaszövetkezet a diákot általában „kiközvetíti” egy harmadik félhez munkát végezni. A külső szolgáltató helyen végzett személyes közreműködésért járó díjazás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A kapott jövedelemből a diákok esetében érvényesíthető az Szja tv.-ben nevesített egyik adóalap-kedvezmény, mégpedig a 25 év alatti fiatalok kedvezménye. A kedvezmény havi összege 2026-ban legfeljebb 715.765 forint, ami 107.365 forinttal csökkentheti a fizetendő adót. Ha tehát a diák munkabére nem haladja meg ezt az összeghatárt, akkor az mentes az adó alól. A 25 év alatti fiatalok kedvezményének igénybevételéhez nem kell adóelőleg-nyilatkozatot tenni, ezt a kedvezményt a kifizető mindaddig automatikusan figyelembe veszi, amíg a fiatal annak részben vagy egészben történő mellőzéséről nem ad nyilatkozatot. Az iskolaszövetkezet a kifizetésekről, az adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, az adóalap-kedvezményekről igazolást köteles kiállítani a diák részére. Az iskolaszövetkezettől a NAV-hoz havonta érkezett bevallási adatok alapján az adóhatóság bevallási tervezetet készít a diák számára a megszerzett jövedelméről, mely módosítható és kiegészíthető. 

Ha pedig a diák az életkora alapján már nem jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére, vagy a a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot tesz, akkor a részére kifizetett jövedelemből a 15 százalék személyi jövedelemadó előleget az iskolaszövetkezetnek kell megállapítania, levonnia, befizetnie és bevallania. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagja – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – mentesül a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól. Az iskolaszövetkezetnek pedig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel. 

1.2. Az iskolaszövetkezet nyereségéből való részesedés

Amennyiben a diák az iskolaszövetkezet nyereségéből is részesül, akkor a jövedelme osztalékból származó jövedelemként válik adókötelessé és az adókötelezettségeket is ennek megfelelően kell a kifizetőnek teljesíteni.

1.3. Az oktatási, képzési alapból történő támogatás

Ha az iskolaszövetkezet az oktatási, képzési célt szolgáló közösségi alapból nem pénzbeli juttatással támogatja a tagjainak oktatását, képzését, akkor a támogatás béren kívüli juttatásként adható, ha annak összege az adóévben személyenként nem haladja meg a minimálbér havi összegének 50 százalékát. Ha a támogatás összege az adóévben fejenként meghaladja az előző értékhatárt, akkor a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles. 

1.4. Adómentes juttatás

Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója iskolaszövetkezet tagjaként a személyes közreműködés keretében a gyakorlati képzést kívánja külső szolgáltató helyen végezni, akkor a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes bevételnek minősül. Az adómentes értékhatárt meghaladó rész pedig nem önálló tevékenységként adóköteles.

Egyszerűsített foglalkoztatás diákmunka szempontból

Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára létesíthető határozott időre. Az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a bejelentéssel jön létre. A bejelentés teljesíthető elektronikus úton a ’T1042E jelű adatlapon, vagy telefonon a 185-ös telefonszámon, illetve az erre szolgáló mobilalkalmazáson keresztül. 

2.1. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhei

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel bérjövedelemnek minősül, melyből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani, ha annak összege nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos

– kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy

 – ha alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a garantált bérminimum

napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel az adóévben a mentesített keretösszeget meghaladja, akkor a diák személyi jövedelemadó bevallás benyújtására köteles, ahol jövedelemként csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe vennie. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételéből azonban nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani. 

A munkáltatót a munkavállalók után közteher fizetési kötelezettség terheli. Ez 2026-ban a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként: 

• mezőgazdasági idénymunka esetén az első 120 napra 2.400 forint, az azt követő további 90 napra 3.600 forint, 
• turisztikai idénymunka esetén 2.400 forint, 
• alkalmi munka esetén 4.800 forint, 
• filmipari statiszta esetén 9.700 forint. 

A munkáltató a közterheket a ’08-as bevalláson köteles bevallani és a tárgyhót követő hó 12. napjáig befizetni.

Munkaviszony létesítése

A nyári szünetben a diákok az Mt. szerinti munkaviszony keretében is vállalhatnak munkát. Ehhez minden esetben a munkáltatóval írásban munkaszerződést kell kötni.

3.1. A munkaviszonyból származó jövedelem adókötelezettsége

A munkaviszonyban folytatott tevékenység nem önálló tevékenységnek minősül, így a munkabér az összevont adóalapba tartozó nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Munkaviszony létesítésekor szintén lehetőség van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének az érvényesítésére.  Ez esetben is érvényes az a szabály, hogy a diáknak a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését nem kell külön kérnie a kifizetőtől, mivel az a 25. életévének a betöltéséig automatikusan jár.

Ha a diák már elmúlt 25 éves, vagy a kedvezmény mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot tesz, akkor a munkáltatót a jövedelemből 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási és levonási kötelezettség terheli. 

A munkaviszonyban álló diák a társadalombiztosítás rendszerében biztosítottnak minősül függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes, vagy részmunkaidőben valósul meg. A Tbj. 27. § (3) bekezdés b) pontja alapján azonban a  járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, a szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató esetében. Ilyenkor tehát a társadalombiztosítási járulék alapja a tényleges járulékalapot képező jövedelem.

A munkáltatónak a diákot biztosítottként be kell jelentenie a NAV-hoz a 08E nyomtatványon a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

A munkáltatót az adóelőleg-alapjául szolgáló jövedelem összege után 13 százalékos szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is terheli. A szociális hozzájárulási adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

A munkabér kifizetése előtt a munkavállalót terhelő közterheket, azaz a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a munkáltatónak kell az általános szabályok szerint megállapítania, levonnia, befizetnie és a havi adó-és járulékbevallásban (’08-as bevallás) a tárgyhót követő hó 12-éig bevallania. Továbbá a munkáltató a kifizetésekről, juttatásokról az adó/adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, adóalap- kedvezményről igazolást is köteles kiállítani a diák részére. A munkaviszonyból származó jövedelem az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetben feltüntetésre kerül. 

3.2. Egyéb juttatások

A diákok munkaviszonyban történő foglalkoztatásuk esetén a munkabéren felül költségtérítésre is jogosultak lehetnek (például saját személygépkocsi használatakor vagy távmunkavégzés esetén), továbbá mindazon egyéb juttatásokra is, amiket a munkáltató valamennyi munkavállalójának biztosít. Így például részesülhetnek béren kívüli, vagy egyes meghatározott juttatásokban, továbbá egyéb adómentes juttatásokban is. 

Megbízási jogviszony

A nyári szünetben a diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is létesíthet valamely kifizetővel, melynek leggyakoribb formája a megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás.

4.1. A megbízási díj utáni adókötelezettségek

A megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás önálló tevékenységnek minősül az Szja tv. 16. §-a alapján és a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.   Jövedelemnek a bevétel költséggel csökkentett része minősül. A jövedelem meghatározása során a diák – saját döntésétől függően – kétféleképpen határozhatja meg az önálló tevékenységből származó jövedelmét. Egyrészt alkalmazhatja a tételes költségelszámolás módszerét, amikor a bevételével szemben a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt, az Szja tv. által elismert költségeit, vagy az igazolás nélkül elszámolható költségeit veheti figyelembe. Másrészt lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására is, amelynek választása esetén minden költséget elszámoltnak kell tekinteni és a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. 

A diáknak adóelőleg-nyilatkozat formájában nyilatkoznia kell a kifizető (megbízó) felé arról, hogy az melyik költségelszámolási módszerrel állapítsa meg a jövedelmét. A megbízási jogviszony esetén is lehetőség van a 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítésére a törvényi feltételek fennállása esetén. A kifizetőnek a diák nyilatkozata alapján megállapított adóalap után – feltéve, hogy a diák nem jogosult a 25 év alatti fiatalok kedvezményére – 15 százalék személyi jövedelemadó-előleg megállapítási, levonási, megfizetési és bevallási kötelezettsége van. 

Megbízási jogviszony esetén a diák akkor lesz biztosított, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra annak 30-ad részét, kivéve a tartós megbízási jogviszonyt, mert ez esetben a biztosítotti jogviszony fennállása a megbízás kezdő napjától mindaddig folyamatos, amíg a megbízó nem jelenti be a jogviszony végét.

Ha létrejön a biztosítás, akkor a kifizető köteles a diákot bejelenteni biztosítottként a NAV-hoz a 08E nyomtatványon és az adóelőleg alapot képező jövedelem után a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot megállapítani, levonni, befizetni és bevallani a ’08-as bevallásban. A kifizetőt – a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségtől függetlenül – az adóelőleg-alapjául szolgáló összeg után továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó is terheli. A kifizető szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége akkor is fennáll, ha a megbízási szerződésben foglalt díjazás összege alapján nem jön létre biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.

A kifizető a jövedelemről, az adó/adóelőleg alapjáról, a megállapított és levont adóelőlegről, az adóalap-kedvezményről igazolást köteles a diák számára kiállítani. Az adóévben megszerzett önálló tevékenységből származó jövedelmet, a levont adót/adóelőleget, az érvényesített kedvezményeket az adóévre vonatkozóan a NAV által összeállított adóbevallási tervezet tartalmazza.

Háztartási munka, mint diákmunka

A diákok foglalkoztatására háztartási munka keretében is sor kerülhet. Háztartási munkának a mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek minősülnek, így például lakás takarítása, gyermekek felügyelete, otthoni, házvezetés, kertgondozás. A foglalkoztatót a munka megkezdése előtt bejelentési kötelezettség terheli (havonta, vagy több hónapra előre) elektronikus formában az ONYA felületen vagy telefonon, a 185-ös telefonszámon. A háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak. A szabályosan bejelentett háztartási munkából származó bevétel után nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség. A háztartási alkalmazott keresete ebben az esetben úgynevezett adórendszeren kívüli keresetnek minősül.

***

5percAdó ajánló

Az éves kreditpontokat minden évben össze kell gyűjteni. A kérdés csak az, hogyan tudod ezt a legegyszerűbben és a leggyorsabban teljesíteni. Erre kínálnak rugalmas megoldást a PENTA kreditpontos E-LEARNING videói, amelyek már elérhetők a PENTA UNIÓ honlapján.