A nyár derekán egy új, sok foglalkoztatót a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozatalára kötelező törvény lép életbe. Az írás – amint a cím is jelzi – összefoglalja e rendszer létrehozatalával és működtetésével kapcsolatos legfőbb rendelkezéseket. Az első részben az értelmező meghatározások ismertetése után először a magánszektor szabályaival foglalkozunk, nevezetesen, hogy alkalmazotti létszámtól függetlenül vagy arra tekintet nélkül mely foglalkoztatóknak meddig kell legkésőbb működésbe helyezni a a belső visszaélés-bejelentési rendszert. Ezt követően áttekintjük az állami és önkormányzati szervekre irányadó különös szabályokat, és megtudjuk, mely állami szervek kötelesek számukra elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert kialakítani. Végül bemutatjuk, e rendszer működtetése hogyan biztosítható. Például, hogy saját foglalkoztatott helyett mely feltételekkel bízható meg bejelentővédelmi ügyvéd. Ha cégüknek van például megbízott ügyvédje vagy ügyvédi irodája, a bejelentővédelmi rendszer működtetése tekintetében „másban” gondolkadjanak.  

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv (Irányelv) szerint a tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett hatályba léptetni azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szükségesek az európai közösségi jognak való megfeleléshez. A Magyar Közlöny 2023. május 25-i számában került kihirdetésre – némi késéssel teljesítve a jogharmonizációs kötelezettséget – a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény [Bvb. törvény].  A hatálybalépést ugyanakkor részben eltérő tartalommal várhatjuk, mert a T/4254. számon az Országgyűléshez benyújtott – és lapzártakor is tárgyalt – Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat [Törvényjavaslat] elfogadása esetén több helyütt is módosíthatja a Bvb. törvényt.

Értelmező meghatározások

A Bvb. törvény II. Fejezete szól a Visszaélések bejelentéséről. E szabályok alkalmazásában

a) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi,

b) foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,

c) foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Az önfoglalkoztató nem függő jogviszonyban (pl. munkaviszony) végez munkát, azaz nem áll a hagyományos vagy atipikus foglalkoztatási viszonyban.

Magánszektor – mely foglalkoztatóknak és meddig kell létrehozni a belső visszaélés-bejelentési rendszert?

Elöljáróban, a foglalkoztató akkor is létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha a Bvb. törvény alapján ilyen kötelezettsége nem áll fenn [18. § (4) bek.]. Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélésbejelentési rendszert (a továbbiakban: rendszer) hoz létre. Azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a rendszert közösen is létrehozhatják és működtethetik [Bvb. törvény 18. § (1) és (3) bek.]. Legalább 250 fős alkalmazotti létszám esetén erre nincs lehetőség. Nincs a törvényben rendelkezés arról, mely időpont szerinti létszámot kell figyelembe venni.

Rendszerlétrehozási kötelezettség foglalkoztatotti létszámtól függetlenül

A Bvb. törvény 18. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatottak létszámától függetlenül belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató. E körbe tartozik 

• a hitelintézet; a pénzügyi szolgáltató; 
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény; az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár; 
• a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző; 
• az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző; 
• a könyvvizsgálói tevékenységet végző; a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végző; 
• a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező;
• a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő; 
• az árukereskedő, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; 
• a kamarai jogtanácsos, 
• a bizalmi vagyonkezelő;
• a virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató 
• a letétkezelő pénztárca-szolgáltató; 
• a kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltató tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
• a székhelyszolgáltató; továbbá
• a Magyarország területén vagy az EU tagállamában, vagy harmadik országban rendelkezik székhellyel, és Magyarországon létesített tartós, üzleti egysége révén – ideértve a fióktelepet is – az ügyfelek számára állandó belföldi jelenlét formájában közvetlenül kínál az előbbiekben felsorolt szolgáltatást Magyarországon.

Ezen túlmenően a foglalkoztatotti létszámtól függetlenül köteles létrehozni a rendszert 

a) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató,

b) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről szóló, 376/2014/EU rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató, és

c) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője [Bvb. törvény 18. § (2) bek.].

És akiknek mégsem kell a létszámra tekintet nélkül létrehozniuk a rendszert – a közjegyzők és az ügyvédek

A Bvb. törvény kihirdetett szövege szerint e körbe tartoztak egyrészt a közjegyzők. A Törvényjavaslat ugyanakkor módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt, miszerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara működteti a Bvb. törvény szerint a rendszert az olyan közjegyző, illetve közjegyzői iroda vonatkozásában, amely

a) olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és

b) a rendszer működtetésére a Bvb. törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.

Másrészt idetartoznak az ügyvédek, az ügyvédi irodák és az európai közösségi jogász, valamint az európai közösségi jogászi iroda. A Törvényjavaslat viszont módosítja az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt. E szerint a Magyar Ügyvédi Kamara a Bvb. törvény szerint működteti a rendszert az olyan ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda, illetve európai közösségi jogászi iroda vonatkozásában, amely

a) a Bvb. törvényben meghatározottak figyelembevételével olyan foglalkoztató, amely foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat és

b) a rendszer működtetésére a Bvb. törvénnyel összhangban e feladatkörében pártatlan személyt vagy szervezeti egységet nem jelölt ki, illetve bejelentővédelmi ügyvédet vagy más külső szervezetet nem bízott meg.

A határidők – sürgető és türelmesebb

A Bvb. törvény a kihirdetését – 2023. május 25.-ét – követő 60. napon lép hatályba. Azaz a legalább 250 foglalkoztatottat alkalmazó munkaadóknak július 24.-ig „üzembe kell helyezni” a rendszert. E körbe tartoznak azok a foglalkoztatók is, melyek erre alkalmazotti létszámtól függetlenül kötelesek. Legtöbb idejük a legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében alkalmazóknak van, e foglalkoztatói kör ugyanis 2023. december 17-től köteles a rendszert működtetni [Bvb. törvény 54.-56. §].

A belső visszaélés-bejelentési rendszer az állami és önkormányzati szerveknél

Ha a foglalkoztató

a) állami szerv,

b) helyi önkormányzat,

c) állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, vagy

d) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy az a)–c) pontban meghatározottak tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság köteles a rendszert létrehozni.

Ettől eltérően

a) a 10 000 főnél kevesebb lakosú település helyi önkormányzata, illetve

b) a b)–d) pontjában meghatározott foglalkoztató, ha 50 főnél kevesebb személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, a rendszert létrehozhatja.

E rendszert a helyi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv közösen is létrehozhatja. A helyi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek megállapodhatnak a belső visszaélés-bejelentési rendszer közös létrehozásáról és működtetéséről [Bvb. törvény 30.-31. §]. 

A Bvb. törvénynek a helyi önkormányzatra, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervre, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozó szabályait 2025. január 1-jétől kell alkalmazni [57. §]. Azaz, például egy önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnak másfél év áll rendelkezésére a rendszer bevezetésére. Ettől eltérően, az állami költségvetési szerveknél, illetőleg cégeknél – különös rendelkezés hiányában – foglalkoztatotti létszámtól függetlenül 2023. július 24.-ig működőképes állapotba kell hozni a rendszert.

Az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer

Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre

a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,

b) a Gazdasági Versenyhivatal,

c) az Integritás Hatóság,

d) a Közbeszerzési Hatóság,

e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

f) a Magyar Nemzeti Bank,

g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

i) az Országos Atomenergia Hivatal és

j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 

A Kormány rendeletével a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervet is kijelölhet elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására [Bvb. törvény 32. § (1) – (2) bek.]. 

E felhatalmazás alapján született meg a 225/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet, mely szerint az említett rendszert köteles létrehozni rendelet 2023. július 24-ig 

a) Budapest Főváros Kormányhivatala,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv központi szerve,

c) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,

d) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv központi szerve,

e) az országos hulladékgazdálkodási hatóság,

f ) a Magyar Államkincstár,

g) az országos környezetvédelmi hatóság,

h) a közlekedésért felelős miniszter,

i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

j) az Országos Rendőr-főkapitányság,

k) az országos természetvédelmi hatóság.

Ebbe a rendszerbe bejelentést bárki tehet [Bvb törvény 33. § (2) bek.].

A rendszer működtetője – lehetőségek

A rendszert a foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység működtetheti [19. § (1) bek.]. Véleményem szerint megalapozott lett volna, ha a Bvb. törvény minden esetben megállapítja „Az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer” ezzel kapcsolatos szabályát, miszerint a rendszert egy erre a célra kijelölt, e feladatkörében nem utasítható személy vagy szervezeti egység működtetheti. Az utasíthatóság tilalma, mint általános garancia a foglalkoztatóknál a törvényben nincs kimondva. Mint ahogy az sem, hogy kijelölt személyeknek a rendszer működtetéséről és a bejelentések kezeléséről képzést kell kapniuk [Bvb. törvény 32. § (3)-(4) bek.].

A rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet is megbízható. A bvb. törvény nem határozza meg, ki/mi lehet külső szervezet. Csupán azt tudjuk meg, hogy megbízása esetén a külső szervezetre a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi és a 19. (1) bekezdés szerinti pártatlansági szabályokat alkalmazni kell [Bvb. törvény 19. § (2) bek.]. Bár az idézett törvényszövegben kétszer is megjelenik a pártatlanság, az elvi szabály mellett nincs erre tételes szabály. Például, miként kell eljárni, ha a rendszer működtetőjére érkezik bejelentés.

A bejelentővédelmi ügyvéd – az összeférhetetlenség szabályai

Elöljáróban, csak „A belső visszaélés-bejelentési rendszer az állami és önkormányzati szerveknél” hatálya alá nem tartozó jogi személy köthet a rendszer működtetésére (pl. bejelentések fogadása, kezelése) ügyvéddel megbízási szerződést bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatására [Bvb. 50. § (1) bek.]. E lehetőség a közszféra valamennyi foglalkoztatóján túlmenően nem biztosított a magánszektor nem jogi személyként működő foglalkoztatóinak. A megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. A bejelentővédelmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el.

A bejelentővédelmi ügyvéd

• e megbízása létrejöttét tizenöt napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának, és nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjának elérhetőségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni;
• megbízása csak indokolással mondható fel, törvényes eljárása nem alapozhatja meg a megbízó általi felmondást vagy a bejelentővédelmi ügyvédet megillető megbízási díj teljesítésének megbízó általi megtagadását.

***