2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
Az eÁFA a jövő – Dr. Varró György
Lehetőségek és fejlesztési irányok az eÁFA rendszerében
Cikkemben röviden ismertetem az eÁFA rendszer működési alapjait, illetve a kialakításához vezető utat, megvilágítva az eÁFA használatával kapcsolatos főbb praktikumokat, előnyöket.
A eÁFA rendszer célja és funkciói
Az eÁFA rendszer célja, hogy támogatást nyújtson az adózóknak az egyik legösszetettebb adónem, az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó bevallási kötelezettség teljesítésében. Ennek megvalósításhoz több lépcsőben megvalósuló és időben elnyúló fejlesztések kapcsolódnak. A rendszerben forrásadatként feldolgozhatók az Online Számla rendszerből (OSA) érkező számlák, az Online Pénztárgép-rendszerből (OPG) származó nyugták és egyszerűsített számlák, valamint a harmadik országból importált áruk vámkezelése során készített, áfafizetési kötelezettséget is tartalmazó vámáru dokumentumok (határozatok) adatai is. Az adott bevallási időszakhoz kapcsolódó nyers forrásadatok exportálhatók is a rendszerből.
A rendszer korábbi céljától (áfabevallás-tervezetének automatikus előkészítése) eltérően – az áfa adónem működési sajátosságaira is tekintettel (pl. a levonási mechanizmus, amely nagyban adózói döntés függő) – részben új működési modellben végzi a felhasználók áfabevallási kötelezettségének támogatását. Bár sok adózótól elvárás volt, az előbbi okok miatt nem volt lehetséges egy, az eSZJA rendszerhez hasonló megtekintés utáni azonnali jóváhagyást, elfogadást lehetővé tevő gomb kialakítása, illetve nincs olyan tervezet sem, ami adózói beavatkozás nélkül is automatikusan bevallássá válna. Az eÁFA rendszernek nem célja a könyvelők munkájának, illetve az adózói döntéseknek a kiváltása (ezekhez azonban a segítség nyújtása igen). Továbbra is az adózó feladata pl. az egyes forrásadatok tekintetében meghozható – Áfa. tv-nek megfelelő – levonásba helyezési döntés, vagy a pénzforgalmi elszámolás alá tartozó ügyletek esetében a megfizetettség nyomon követése, és ennek függvényében a fizetési kötelezettségről/levonásba helyezésről szóló döntés meghozatala.
A webes felület
Az új működési modellnek megfelelően az eÁFA rendszer webes felületén a forrásadatok megfelelő szempontrendszer szerinti, úgynevezett adókódolása és azok visszamutatása mellett biztosított az adatok szerkesztése, a különböző adózói döntések meghozatala, és a NAV-nál rendelkezésre nem álló adatok bevitele, amelyek eredményeként előállítható a bevallástervezet. A felhasználók manuális tevékenységének csökkentése érdekében az eÁFA rendszer lehetőséget biztosít a felhasználó által létrehozható szabályok kialakítására is, mely alapján egy-egy adózói döntést a szabálynak megfelelő forrásadatokon tömegesen hajt végre a rendszer.
Az eÁFA webes felületének használatánál a rendszerbe épített korlát az egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezernél kevesebb számla feltételnek való megfelelés. Ennél több bizonylat esetén a rendszer használata gép-gép kapcsolaton keresztül biztosított.
A gép-gép kapcsolat
A gép-gép kapcsolaton keresztül az adóalany gépi interfész alkalmazásával továbbítja a bizonylatszintű adatokat, és az ebből összeállított bevallástervezetet gépi úton hagyja jóvá. Természetesen ez a megoldás akkor is választható, ha a kezelt számlák darabszáma nem éri el a 100 ezret, de az adott vállalkozás számára ez a forma az előnyösebb, eddig is alapvetően digitalizáltan végezte a könyvelési feladatokat. Összességében tehát a webes felület a kisebb bizonylatszámmal dolgozó adózóknak, míg a gép-gép kapcsolat használata a nagyobb bizonylatforgalmú adózóknak ajánlott. A könyvelők esetében is az adott ügyfélkörtől, a folytatott adminisztrációs megoldástól függően javasolt eldönteni, hogy a két bevallási mód közül melyik az előnyösebb. Hosszabb távon azonban a digitalizációra, a különböző folyamatok elektronizálására figyelemmel minden áfa fizetésre kötelezett adózónak érdemes megfontolni a gép-gép kapcsolat használatát.
Az eÁFA felhasználók köre
Az eÁFA rendszer használatából nincs egyetlen vállalkozási forma sem kizárva, azt az egyéni vállalkozótól kezdve a gazdasági társaságokon át akár az áfa regisztrált adóalanyok is használhatják. Lényeges korlátozás azonban, hogy a bevallástételi kötelezettség alól mentesülők[1] – így a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző, az alanyi adómentes, illetve a kizárólag kompenzációs felárra jogosító mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró adóalanyok – nem használhatják a rendszert (ők továbbra is nyomtatványon teljesíthetik az esetileg felmerülő bevallási kötelezettségüket).
Felhasználói jogosultságok
Mint minden számítógépes rendszer, így az eÁFA kapcsán is alapkérdés, hogy annak milyen jogosultságkiosztási, felhasználókezelő mechanizmusa van. A NAV a már az Online Számla rendszer (OSA) esetében bevált és megszokott felépítést alkalmazza az eÁFA esetében is.
Az eÁFA rendszer működése során a felhasználók három csoportba sorolhatók:
- elsődleges felhasználó,
- másodlagos felhasználó,
- technikai felhasználó.
Elsődleges felhasználó
Az elsődleges felhasználó olyan természetes személy, aki az adóalany-nyilvántartásban szerepel (adóazonosító jellel rendelkezik). Lehet maga a magánszemély adóalany, az adóalany (magánszemély vagy szervezet) törvényes képviselője, illetve az adóalany (magánszemély vagy szervezet) állandó meghatalmazottja. Az elsődleges felhasználóknak a felület használatához külön regisztrálniuk nem kell, a bejelentkezés után az összes olyan adózó látható az elsődleges felhasználó számára, akire képviseleti jogosultsága vonatkozik.
Másodlagos felhasználó
Az elsődleges felhasználó másodlagos felhasználót regisztrálhat. A másodlagos felhasználó személyét az adóhatóság nem azonosítja, róla adatokat nem tart nyilván, ez az adóhatóság oldaláról személyhez nem kötött a belépési jogosultság. Az elsődleges felhasználó felelősségi körébe tartozik annak meghatározása, hogy másodlagos felhasználóként kinek, milyen jogosultságot ad arra, hogy az adóalany nevében a rendszerben tevékenységet végezzen, és az is, hogy a jogosultsággal való visszaélés lehetőségét kizárja.
Technikai felhasználó
Az elsődleges felhasználó a gép-gép közötti kommunikáció esetén technikai felhasználót regisztrálhat, amely segítségével az adózóhoz kapcsolható, illetve a technikai felhasználó segítségével van lehetőség az adatok interfészen keresztüli letöltésére, valamint az áfaanalitika interfészen keresztüli megküldésére is.
Felhasználók jogainak kezelése
Az elsődleges felhasználók a másodlagos és a technikai felhasználók jogainak kezelését az eÁFA rendszerhez történő hozzáféréshez 2024. április 25-től már nem az Online Számla rendszerben, hanem a NAV Felhasználókezelő[2] felület „Felhasználók” menüjében adhatják meg. Új másodlagos és technikai felhasználó is itt regisztrálható, az egyes felhasználók részletes eÁFA rendszerbeli jogosultságai azonban már az eÁFA webes felületén, a „Felhasználók” menüben adhatók meg.
Az eÁFA rendszer hibavizsgálatai
Az eÁFA rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy mind a webes felület, mind a gép-gép kapcsolat szolgáltatásként számos hibavizsgálatot futtat le a felületbe beépítetten, illetve háttérfolyamatként.
A vizsgálatok eredményét a webes, illetve gép-gép kapcsolatos beküldés különböző módon jelzi vissza (a webes felületen külön ablakban, lapokon, a gép-gép kapcsolatnál ERROR, illetve WARNING üzenettel).[3]
A WARNING üzenetek
A figyelmeztető jellegű (a gép-gép kapcsolaton ún. WARNING) üzenetek nem akadályozzák a bevallás beadását, azonban a bevallás tartalmát javasolt felülvizsgálni, és szükség szerint javítani. A jogszabály nem ír elő kötelezően követendő eljárást, így általános szabály nem adható arra vonatkozóan, hogy pontosan mi a teendő a figyelmeztetések esetén. Alapvetően a figyelmeztetésre okot adó körülmény jellege – szoftverhiba, adatbeviteli hiba, hibás gyakorlat – határozza meg a követendő eljárást.
A WARNING üzenetek egy része az online számlaadat-szolgáltatáshoz kapcsolódóan keletkezett olyan figyelmeztető üzenet, amelyek az áfabevallás elkészítése kapcsán is relevanciával bírnak, ezért azokat a NAV visszamutatja az eÁFA keretében is, illetve ezeken túl a gyorslefutású WARNING üzenetek olyan üzleti validációkat tartalmaznak, amelyek közel valós időben történő visszamutatást jelentenek.
A hosszabb lefutású WARNING üzenetek
Az eÁFA rendszer új, kockázatelemzési szempontok szerint beállított eltérésekre, anomáliákra vonatkozó jelzésekkel is szolgál, a hosszabb lefutású WARNING-ok révén, melyek futtatása annak rendszerigénye miatt időigényesebb. Az alap előellenőrzés keretébe tartozó WARNING-ok lefutása után a bevallás már beadható (természetesen, ha nincs ERROR), azonban az utólagos WARNING szolgáltatásban rejlő lehetőség miatt érdemes lehet nem az utolsó pillanatban beadni az áfabevallást, hanem már legalább 3-4 nappal korábban elindítani a validálást és megvárni az esetleges WARNING üzeneteket is[4].
Az eÁFA rendszer fejlesztései
Az eÁFA rendszer funkcionalitása folyamatosan bővül. A rendszer 2024. januártól már széleskörű lekérdezési lehetőséget nyújtott, februártól pedig az áfabevallás is benyújtható volt. Az önellenőrzési funkció 2024. július 1-jével már elérhető a rendszerben, és 2025. január elsejével elérhetővé válik a soron kívüli bevallások teljesítése, valamint a jogelőd-jogutód kapcsolatok kezelése is. A fejlesztési tervek között szerepel az A60-as, összesítő nyilatkozat-tételi kötelezettség kialakítása is.
[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 257. § (2) bekezdés
[2] A NAV Felhasználókezelő egy központi bejelentkezési és felhasználókezelői felület, amely könnyű és gyors hozzáférést biztosít a felhasználóknak az Online Számla rendszerhez, az Online Számlázó programhoz és az eÁFA-rendszerhez. További előnye, hogy az Online Számla karbantartása alatt is elérhetők ezek az online rendszerek.
[3] Az ERROR üzenet a bevallás benyújtásának folyamatát megakasztja, ezért szükséges az ERROR üzenetek megismerése (például gép-gép kapcsolat esetén a beadott analitika nem séma valid, illetve az XML egyéb módon hibás) és a jelzett hiba javítása.
[4] Hosszabb lefutású WARNING-ra példa, ha az adott levonásba helyezett számla esetén a levonásba helyezett összeg nagyobb, mint a beérkezett online számlaadatok szerint a számlán szereplő összeg, vagy például az online számlaadat-szolgáltatásban nem szereplő bizonylatot helyezett levonásba az adózó.
***
5percAdó ajánló:
A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. szeptember 26-i, eÁfa – kihívás vagy lehetőség? című konferenciáján dr. Czöndör Szabolcs és dr. Varró György gyakorlati példákon keresztül mutatja be az eÁfa rendszer kapcsán az áfabevallás új megoldásait és a bennük rejlő lehetőségeket, valamint a rendszerre való átállásban is praktikus tanácsokkal látják el a konferencián résztvevőket.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás