Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában történt néhány olyan változás 2024-ben, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2024-ben, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

A társasági adó bevallása

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetén az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2025. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetén az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adó alanyainak jelentős többsége a 2429 jelű bevallást nyújtja be. Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2024. december 31-ével – jogutóddal, vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2429 jelű, hanem a 2471 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2025. május 31-ét megelőzően letelt.)

Egyes szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2429 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek. Náluk a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2429 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek pedig az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

2429 jelű nyomtatvány főlapjának és nyilatkozati lapjának kitöltése

A 2429 jelű nyomtatvány mintegy 61 oldalból áll, az előző évhez képest egy új lappal bővült. Ennek hátterében az adókedvezményi rendszer bővülése áll. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük. Elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek. A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2024.01.01-2024.12.31-ig tart.

A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelem-(nyereség-)minimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén). Valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka.

Korrekciós tételek és kedvezmények változása a társasági adó bevallásban

A korrekciós tételekre vonatkozó lapok kialakítása nem változott, az ismert módon a 03-as lapokon a csökkentő tételeket, a 04-es lapokon a növelő tételeket kell feltüntetni.

Az adókedvezmények rendszerét érintő változás, hogy 2024-től érvényesíthető a kutatás-fejlesztési adókedvezmény. A Tao. tv. 22/G. § (1) bekezdése értelmében az adózó alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére tekintettel kutatás-fejlesztési projektenként adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezmény érvényesítését a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) és w) pont] alkalmazása helyett választja öt egymást követő adóév elszámolható költségeinek összességére.

Az adókedvezmény az elszámolható költségek felmerülésének évében és az azt követő három adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke főszabály szerint az elszámolható költségek maximum 10 százaléka, azzal, hogy bizonyos kiemelt szervezetekkel (például: felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia stb.) közösen folytatott közös kutatás-fejlesztési tevékenység esetén az adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek 100 százaléka, de legfeljebb 500 millió forint lehet. Az adózó a kutatás-fejlesztési adókedvezményt a számított adó 100%-áig érvényesítheti. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen adókedvezményt kell első helyen figyelembe venni az adókedvezmények igénybevétele során. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény „egyedi” abból a szempontból, hogy ha az 1+3 éves időszak végén marad adókedvezményként még nem érvényesített összeg, akkor az adózó átutalással teljesítendő megtérítésre jogosult [Tao. tv. 22/G. § (5) bekezdés]. Az adókedvezményhez így az állami adó- és vámhatóság általi kiutalás révén jut hozzá az adózó.

A kutatás-fejlesztési adókedvezménynek a 2024-es adóévben érvényesített összegét a 05-01-es lap 11. sorában kell feltüntetni. Ezen adókedvezményhez kapcsolódó részletező lap a 05-05-ös lap, amelyen az adóévi elszámolható költséget, az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegét, a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegét kell feltüntetni.

A társasági adó bevallásában történt változások a 2024-es évben

2024. január 1-jén léptett hatályba a Tao. tv. 22/H. §-a, amely a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházás adókedvezménye szabályait tartalmazza. Az érintett adókedvezményre vonatkozó sor jelenleg nem szerepel az adókedvezmények részletezéséről szóló 05-01-es lapon, ugyanis – ahogy arra a kitöltési útmutató is utal – az érintett adókedvezmény részletszabályairól szóló miniszteri rendelet még nem jelent meg.

A 2024-es évben több tekintetben módosult az állami támogatásokra vonatkozó szabályrendszer, egyrészt 2024. július 1-jétől új de minimis rendelet lépett hatályba, másrészt 2024. június 30-ával megszűnt a de minimis kedvezmények Válságközlemény alapú érvényesítésének lehetősége. Ezen változásokat lekövetik az állami támogatásokról szóló adatszolgáltatások (02-es lapok).

A kisvállalati adó bevallása

A társasági adó alanyai mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2025. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2024-es adójukat. 2024-ben nem volt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna, ezáltal a kisvállalati adó levezetése nem módosult. A bevallási nyomtatvány kialakítását tekintve változás kizárólag az adózó által feltüntetendő tájékoztató jellegű adatok körében állt be.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2024-es elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2024.01.01-2024.12.31. tartó időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kisvállalati adóalap levezetése

A 2024-es kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét. Az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2024-es minimum adóalap is.

A tőke- és osztalékműveletek

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e például tőkebevonásra vagy tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósul ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

A veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség. Az adózónak a 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2024. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét. Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja.

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

24KIVA-ELSZÁMOLÁS jelű lap

A 24KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap B) blokkja a továbbvihető veszteségállományra, illetve a továbbvihető új beruházási összegre vonatkozó tájékoztató jellegű adatokat tartalmazza. A C) blokkban – szintén tájékoztató adatként – az adózó adóévi összes bevételét, adózás előtti eredményét, a kedvezményezett foglalkoztatottak számát csoportonkénti bontásban, az átlagos statisztikai állományi létszámot, továbbá a tárgyi eszközök és immateriális jószágok adóévi együttes összegét, valamint a pénztár tárgyévi nyitó és záróértékét kell feltüntetni. Ahogy említettük, a bevallás kialakítását érintő változás az előző évhez viszonyítva kizárólag itt van. Újdonságot jelent ugyanis az, hogy a kedvezményezett foglalkoztatottak esetén összesítve meg kell adni a kedvezmény csoportot is. A pénztár értékére vonatkozó adatokat is most kell először a bevallásban feltüntetni.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél naprakész lenni a társasági adó és a kisvállalati adó mellett az évzáráshoz kötődő egyéb feladatok tekintetében is, és érdekelnek a beszámoló tartalmi és formai követelményeire vonatkozó gyakorlati tippek, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Zárjuk az évet című online konferenciáján 2025. 04. 14-én, ahol Dr. Sallai Csilla, Dr. Németh Nóra és Dr. Kovács Attila segítségével gyakorlati példákon keresztül ismerheted meg a bevallás rejtelmeit.