A bizalmi vagyonkezelés könyvelése – Dr. Magyar Csaba

A kezelt vagyon, mint vállalkozó a számviteli törvényben

A bizalmi vagyonkezelés könyvelése - Dr. Magyar Csaba

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai összetettek és több adónemet is érintenek. De ugyanekkora figyelmet kell fordítani az ide vonatkozó könyvelési előírásokra is. A bizalmi vagyonkezelés magyarországi bevezetése miatt a Számviteli törvényt (továbbiakban: Sztv.) is módosították, kifejezetten azért, hogy egyes esetekben az általánostól eltérő speciális rendelkezéseket alkalmazzanak erre a sajátos jogintézményre.

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait a közérthetőség érdekében rendszerint szét szoktuk bontani vagyonrendelésre, vagyonkezelésre és vagyonkiadásra. Ugyanezt a gondolatmenetet követve a számviteli szabályok ismertetése során is célszerű ezt a hármas megosztást alkalmazni.

A vagyonrendelés számvitele

A vagyonrendelő az a személy, amely a Polgári Törvénykönyv bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül. Tulajdonképpen az a személy tartozik ide, amely a vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe adja. A vagyonrendelés során csak akkor kell az Sztv. rendelkezéseit alkalmazni, ha a vagyonrendelő vállalkozónak minősül (tehát például magánszemélyek vagyonrendelésre nem vonatkoznak ezek az előírások).

Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.

Kiemelt jelentősége van a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéknek a vagyonrendelő könyvelése szempontjából. Hiszen az átadott vagyontárgyak szerződés szerinti értéke egyéb bevételnek minősül a vagyonrendelőnél, mintha eladta volna a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, míg az átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke egyéb ráfordításnak minősül.

Mindezek alapján fontos megvizsgálni még a vagyon átadása előtt, hogy mekkora az adott vagyonelem könyv szerinti értéke. Ennek fényében kell meghatározni a vagyonrendelési értéket. Magasabb összeg esetén ugyanis nyereség, míg alacsonyabb összeg esetén veszteség keletkezhet a vagyonrendelő vállalkozónál.

A vagyonrendeléssel a vállalkozó vagyonrendelő eszközei közül könyvelési szempontból nézve nem kerül ki véglegesen az átadott vagyon, ugyanis ez hosszú lejáratú kölcsönként kezelendő, azaz tartós követelésként szerepel majd a vagyonrendelő mérlegében. A tartós követelés a kezelt vagyonnal szemben áll fenn, amelyet a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a vagyonrendelő vállalkozó mérlegében.

A tartós követelés értékének megállapításához a vagyonrendelő és vagyonkezelő között létrejött szerződésben szereplő értéket kell alapul venni. Vagyis a tartós követelés bekerülési értéke megegyezik a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értékkel.

További szabály, hogy a kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni, ha annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

A vagyonkezelés számvitele

A vagyonrendelőtől a bizalmi vagyonkezelő veszi át a vagyont, amelyet a saját vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartania, mint kezelt vagyont. Ezt a különállást hivatott rögzíteni az a szabály, hogy jóllehet a kezelt vagyon nem minősül jogi személynek, mégis az Sztv. vállalkozónak tekinti. Tehát a kezelt vagyonra a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon nevében a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A bizalmi vagyonkezelőnek nem kell letétbe helyeznie és közzétennie a kezelt vagyon beszámolóját, továbbá könyvvizsgálati kötelezettség sem áll fenn.

A kezelt vagyon saját tőkéje az alábbi tételekből áll:

  • induló tőke,
  • tartalék (a kezelt vagyon esetében nem eredménytartaléknak nevezik),
  • lekötött tartalék,
  • értékelési tartalék,
  • tárgyév adózott eredménye.

Az induló tőke a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközöknek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéke. Az induló tőkét a bizalmi vagyonkezelés során tőke címén kiadott vagyon összege csökkenti.

A tartalék növekedéseként kell kimutatni a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott eredményét. Értelemszerűen a tartalék csökkenéseként kell kimutatni a kezelt vagyon előző üzleti évi veszteségét. A tartalékot csökkenti továbbá a bizalmi vagyonkezelés során keletkezett hozam címén kifizetett összeg.

A lekötött és értékelési tartalék könyvelési szabályai megfelelnek az általános számviteli előírásoknak.

A vagyonkiadás számvitele

A vagyonkiadás kapcsán felmerülő számviteli szabályok három különböző szereplőt is érinthetnek. Az első magának a kezelt vagyonnak a könyvelése, a második a vagyonrendelő könyvelése, ha vállalkozónak minősül, és végül a kedvezményezetti oldalon is szerepelhet vállalkozó.

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonkiadást két részre lehet osztani. A bizalmi vagyonkezelő a kedvezményezett részére kiadhatja az induló tőkét, illetve sikeres vagyonkezelés esetén annak hozamát.

  • A bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke összegéig kerülhet sor. Lehetőség van évközi vagyonkiadásra is. Ilyenkor a kiadható vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe kell venni.
  • A bizalmi vagyonkezelés során az adózott eredménnyel kiegészített tartalékból teljesíthető hozamkifizetés. A hozamkifizetés feltétele, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökkenhet az induló tőke összege alá.

Amennyiben a vagyonrendelő vállalkozó, akkor a tőke kiadásával arányosan a korábban említett tartós követelést a vagyonrendelőnek csökkentenie kell. Ezt az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia.

Amennyiben a kedvezményezett vállalkozó, úgy a tőke kiadása nála egyéb bevételnek minősül. Míg a hozam kiadása, ha azt a vagyonrendelő vállalkozó kapja meg, osztaléknak minősül, ha azonban a vagyonrendelőtől eltérő vállalkozó kap hozamot a kezelt vagyonból, azt nála egyéb bevételként kell könyvelni.

Összefoglalva megállapítható, hogy ha olyan esettel találkozunk, ahol vállalkozónak minősül a vagyonrendelő, akkor az Sztv. rendelkezései értelmében az átadott vagyon tartós követelésként szerepel majd a vagyonrendelő mérlegében, melyet a tőke kiadásával arányosan kell majd csökkenteni. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnál pedig figyelni kell arra, hogy van-e különbség a könyv szerinti és a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott érték között. A vagyonátadást követően létrejött kezelt vagyon vállalkozónak minősül, ezért alkalmazni kell rá az Sztv. különleges, a kezelt vagyonra irányadó rendelkezéseit. A vagyon kiadása esetén pedig eltérő számviteli szabályok vonatkoznak az induló tőke és a hozam kiadására.

5percAdó ajánló:

Ha a téma felkeltette az érdeklődésedet, és szeretnél még mélyebb tudást szerezni, ismerd meg a PENTA UNIÓ >>Minősített Vagyontervezési Szakértő képzését, amivel valós piaci keresletet kielégítő, értékes szaktudást szerezhetsz, így bővítheted portfóliódat, vagy emelheted munkaerőpiaci értékedet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM