A bizalmi vagyonkezelés könyvelése – Dr. Magyar Csaba

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályai összetettek és több adónemet is érintenek. De ugyanekkora figyelmet kell fordítani az ide vonatkozó könyvelési előírásokra is. A bizalmi vagyonkezelés magyarországi bevezetése miatt a Számviteli törvényt (továbbiakban: Sztv.) is módosították, kifejezetten azért, hogy egyes esetekben az általánostól eltérő speciális rendelkezéseket alkalmazzanak erre a sajátos jogintézményre.

A bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait a közérthetőség érdekében rendszerint szét szoktuk bontani vagyonrendelésre, vagyonkezelésre és vagyonkiadásra. Ugyanezt a gondolatmenetet követve a számviteli szabályok ismertetése során is célszerű ezt a hármas megosztást alkalmazni.

A vagyonrendelés számvitele

A vagyonrendelő az a személy, amely a Polgári Törvénykönyv bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint vagyonrendelőnek minősül. Tulajdonképpen az a személy tartozik ide, amely a vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe adja. A vagyonrendelés során csak akkor kell az Sztv. rendelkezéseit alkalmazni, ha a vagyonrendelő vállalkozónak minősül (tehát például magánszemélyek vagyonrendelésre nem vonatkoznak ezek az előírások).

Vállalkozónak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.

Kiemelt jelentősége van a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéknek a vagyonrendelő könyvelése szempontjából. Hiszen az átadott vagyontárgyak szerződés szerinti értéke egyéb bevételnek minősül a vagyonrendelőnél, mintha eladta volna a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyakat, míg az átadott vagyontárgyak könyv szerinti értéke egyéb ráfordításnak minősül.

Mindezek alapján fontos megvizsgálni még a vagyon átadása előtt, hogy mekkora az adott vagyonelem könyv szerinti értéke. Ennek fényében kell meghatározni a vagyonrendelési értéket. Magasabb összeg esetén ugyanis nyereség, míg alacsonyabb összeg esetén veszteség keletkezhet a vagyonrendelő vállalkozónál.

A vagyonrendeléssel a vállalkozó vagyonrendelő eszközei közül könyvelési szempontból nézve nem kerül ki véglegesen az átadott vagyon, ugyanis ez hosszú lejáratú kölcsönként kezelendő, azaz tartós követelésként szerepel majd a vagyonrendelő mérlegében. A tartós követelés a kezelt vagyonnal szemben áll fenn, amelyet a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a vagyonrendelő vállalkozó mérlegében.

A tartós követelés értékének megállapításához a vagyonrendelő és vagyonkezelő között létrejött szerződésben szereplő értéket kell alapul venni. Vagyis a tartós követelés bekerülési értéke megegyezik a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értékkel.

További szabály, hogy a kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni, ha annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

A vagyonkezelés számvitele

A vagyonrendelőtől a bizalmi vagyonkezelő veszi át a vagyont, amelyet a saját vagyonától elkülönítetten kell nyilvántartania, mint kezelt vagyont. Ezt a különállást hivatott rögzíteni az a szabály, hogy jóllehet a kezelt vagyon nem minősül jogi személynek, mégis az Sztv. vállalkozónak tekinti. Tehát a kezelt vagyonra a vállalkozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kezelt vagyon nevében a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeket a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A bizalmi vagyonkezelőnek nem kell letétbe helyeznie és közzétennie a kezelt vagyon beszámolóját, továbbá könyvvizsgálati kötelezettség sem áll fenn.

A kezelt vagyon saját tőkéje az alábbi tételekből áll:

• induló tőke,
• tartalék (a kezelt vagyon esetében nem eredménytartaléknak nevezik),
• lekötött tartalék,
• értékelési tartalék,
• tárgyév adózott eredménye.

Az induló tőke a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközöknek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott értéke. Az induló tőkét a bizalmi vagyonkezelés során tőke címén kiadott vagyon összege csökkenti.

A tartalék növekedéseként kell kimutatni a kezelt vagyon előző üzleti évi adózott eredményét. Értelemszerűen a tartalék csökkenéseként kell kimutatni a kezelt vagyon előző üzleti évi veszteségét. A tartalékot csökkenti továbbá a bizalmi vagyonkezelés során keletkezett hozam címén kifizetett összeg.

A lekötött és értékelési tartalék könyvelési szabályai megfelelnek az általános számviteli előírásoknak.

A vagyonkiadás számvitele

A vagyonkiadás kapcsán felmerülő számviteli szabályok három különböző szereplőt is érinthetnek. Az első magának a kezelt vagyonnak a könyvelése, a második a vagyonrendelő könyvelése, ha vállalkozónak minősül, és végül a kedvezményezetti oldalon is szerepelhet vállalkozó.

A bizalmi vagyonkezelés során a vagyonkiadást két részre lehet osztani. A bizalmi vagyonkezelő a kedvezményezett részére kiadhatja az induló tőkét, illetve sikeres vagyonkezelés esetén annak hozamát.

• A bizalmi vagyonkezelés során vagyonkiadásra csak az induló tőke összegéig kerülhet sor. Lehetőség van évközi vagyonkiadásra is. Ilyenkor a kiadható vagyon megállapításánál a közbenső mérlegben kimutatott negatív adózott eredményt is figyelembe kell venni.
• A bizalmi vagyonkezelés során az adózott eredménnyel kiegészített tartalékból teljesíthető hozamkifizetés. A hozamkifizetés feltétele, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege a hozamkifizetés után sem csökkenhet az induló tőke összege alá.

Amennyiben a vagyonrendelő vállalkozó, akkor a tőke kiadásával arányosan a korábban említett tartós követelést a vagyonrendelőnek csökkentenie kell. Ezt az egyéb ráfordítások között kell elszámolnia.

Amennyiben a kedvezményezett vállalkozó, úgy a tőke kiadása nála egyéb bevételnek minősül. Míg a hozam kiadása, ha azt a vagyonrendelő vállalkozó kapja meg, osztaléknak minősül, ha azonban a vagyonrendelőtől eltérő vállalkozó kap hozamot a kezelt vagyonból, azt nála egyéb bevételként kell könyvelni.

Összefoglalva megállapítható, hogy ha olyan esettel találkozunk, ahol vállalkozónak minősül a vagyonrendelő, akkor az Sztv. rendelkezései értelmében az átadott vagyon tartós követelésként szerepel majd a vagyonrendelő mérlegében, melyet a tőke kiadásával arányosan kell majd csökkenteni. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonnál pedig figyelni kell arra, hogy van-e különbség a könyv szerinti és a bizalmi vagyonkezelési szerződésben meghatározott érték között. A vagyonátadást követően létrejött kezelt vagyon vállalkozónak minősül, ezért alkalmazni kell rá az Sztv. különleges, a kezelt vagyonra irányadó rendelkezéseit. A vagyon kiadása esetén pedig eltérő számviteli szabályok vonatkoznak az induló tőke és a hozam kiadására.

5percAdó ajánló:

Ha a téma felkeltette az érdeklődésedet, és szeretnél még mélyebb tudást szerezni, ismerd meg a PENTA UNIÓ >>Minősített Vagyontervezési Szakértő képzését, amivel valós piaci keresletet kielégítő, értékes szaktudást szerezhetsz, így bővítheted portfóliódat, vagy emelheted munkaerőpiaci értékedet.