2026. január 30-án a Magyar Közlöny 12. számában és 2026. február 13-án a Magyar Közlöny 17. számában több, a vendéglátást érintő adózási szabály módosult. Az éttermi és cukrászdai vendéglátás keretében igénybe vett reprezentáció adómentességi szabályain, az éttermi és cukrászdai vendéglátást terhelő turizmusfejlesztési hozzájárulás „feleződésén” és a pálinka adómentes juttatásának feltételein túlmenően a felszolgálási díj szabályai is módosultak. Az utóbbi szabályok 2026. február 1-től léptek hatályba. 

Módosító jogszabályok

A felszolgálási díjra vonatkozó, 2025. január 1-től hatályos „alap” jogszabály a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII.9.) NGM rendelet.

Ezt a jogszabályt módosította először az éttermek által nyújtható felszolgálási díj vonatkozásában a 2026. február 1-én hatályba lépett 5/2026. (I.30.) NGM rendelet*, majd a cukrászdákra is kiterjesztésre került a kedvező szabályozás a 2026. február 14-én hatályba lépett 8/2026. (II.13.) NGM rendelettel.**

Mely üzlet minősül étteremnek, illetve cukrászdának?

A felszolgálási díjra 2026. február 1-től alkalmazható speciális szabályok a vendéglátó üzletek közül csak éttermekre és cukrászdákra vonatkoznak, ezért kiemelt fontosságú annak meghatározása, hogy a vonatkozó jogszabályok hogyan definiálják ezeket az üzleteket.

A jogszabályi hivatkozás szerint

• étteremnek a 210/2009. számú kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontjában található üzlettípus
• cukrászdának a  210/2009. számú kormányrendelet 4. számú mellékletének 3. pontjában található üzlettípus

minősül. 

Ezen rendelet szerint az 

• étterem (TEÁOR’25 – 56.11) lehet:

• • egész évben nyitva tartó vagy szezonális
  • önkiszolgáló vagy hagyományos
  • vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét
  • az ételeket helyben kell készíteni.

• cukrászda (TEÁOR’25 – 56.11) lehet:

• • egész évben nyitva tartó vagy szezonális
  • önkiszolgáló vagy hagyományos
  • vendégeknek nem kötelező biztosítani a helyszíni fogyasztás lehetőségét
  • a cukrászati termékeket nem feltétlenül kell a helyszínen készíteni

Fentiek értelmében a felszolgálási díjra vonatkozó új rendelkezés nem alkalmazható:

• büfé
• bár, kocsma, borozó
• kávézó
• alkalmi vagy mozgó vendéglátóhely
• munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely
• zenés-táncos vendéglátóhely

esetében.

Felszolgálási díj

Annak érdekében, hogy a felszolgálási díjra vonatkozó módosult szabályokat logikailag is megértsük, fontosnak tartom, hogy egyrészt határoljuk el egymástól a borravalót és a felszolgálási díjat, másrészt pedig a 2025. január 1-től bevezetett, a felszolgálási díjra vonatkozó néhány kardinális szabályt rögzítsünk, melynek jelentős része 2026. február 1-től sem változott.

Borravaló értelmezése, a borravaló és a felszolgálási díj összevetése

A borravaló fogalmát sem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, sem pedig más jogszabály nem határozza meg, az ugyanakkor egy olyan jutalmul kapott összeg, amit a vásárló, fogyasztó abban az esetben ad, amikor elégedett egy szolgáltatással. 

A borravaló nem tévesztendő össze a felszolgálási díjjal. A borravalóval a szolgáltatással való megelégedettséget szokás kifejezni, annak összege nem szerepel sem nyugtán, sem számlán, míg a felszámításra kerülő felszolgálási díjat (szervizdíjat) a számla tartalmazza, azt a munkáltatónak tovább kell adnia a munkavállalók részére. Ugyanakkor a felszolgálási díj (szervizdíj) felszámítása nem zárja ki a borravaló adhatóságát. 

A 44/2024. (XII.9.) Rendelet 2. § (1) bekezdésének meghatározása szerint felszolgálási díjnak minősül a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

Vendéglátó üzletekre vonatkozó egységes felszolgálási díj szabályok 2026. január 31-ig

2025. január 1-jétől hatályos, a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet). A felszolgálási díj mértéke a 2025. január 1-t megelőzően hatályos jogszabályban nem volt meghatározva, jellemzően a vendéglátóegység vezetője határozta meg, annak mértékét és összegét. 

2025. január 1-jétől a Rendelet 2. § (3) bekezdés főszabálya alapján a vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka. Azaz a mérték tekintetében felső korlát került bevezetésre. 

A Rendelet egy kivételt is meghatároz, melynek értelmében azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik (így például a céges események, rendezvények keretében), és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 %-a [Rendelet 2. § (4) bekezdés].

A felszolgálási díjat a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni [Rendelet 2. § (6) bekezdés]. A felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza [Rendelet 2. § (5) bekezdés].

A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával [Rendelet 2. § (7) bekezdés].

A Rendelet szerinti felszolgálási díj címen megszerzett bevétel az Szja törvény 1. sz. melléklet 4.21. pontjának első fordulata alapján adómentes. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után 18,5 % mértékű járulékfizetési kötelezettség merül fel, mely a munkabért terhelő járulékhoz hasonlóan levonásra kerül a felszolgálási díj összegéből. A felszolgálási díj után szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni [a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (1) és (10) bekezdés]. 

Éttermekre és cukrászdákra vonatkozó speciális szabályozás 2026. február 1-től

A szabály ismertetése előtt fontos leszögezni, hogy ezen új szabályok nem kötelező jelleggel alkalmazandók, a vendéglátó egység – étterem, cukrászda – döntheti el, hogy él-e az új rendelkezések által biztosított lehetőséggel.

A 2026. február 1-jétől az étterem, illetve a cukrászda üzemeltetője, vagyis az a személy, aki a felszolgálási díj alkalmazásáról egyébként dönteni jogosult, dönthet úgy, hogy adott hónapban a vendégeik étel- és italfogyasztásából származó,  áfát is tartalmazó bevételük legfeljebb 20 %-át felszolgálási díjként osztják szét a munkavállalóik között.

Erre a jogszabály akkor is lehetőséget ad, ha az adott étterem, cukrászda nem számol fel felszolgálási díjat, de annak felszámítására egyébként jogosult lenne.

A kifizetés személyi jövedelemadótól és szociális hozzájárulási adótól mentes, abból kizárólag 18,5 % társadalombiztosítási járulékot kell a kifizetőnek levonnia.

A kedvezményes kifizetés a minimálbér, valamint a garantált bérminimum feletti juttatásnál alkalmazható. Vagyis a minimálbér és a garantált bér összegének éves változása miatti (kötelező) béremelést nem lehet kiváltani az említett juttatással.

Az új szabályozás értékbeli korlátot is meghatároz az általános keretekben alkalmazott – azaz a számlán szereplő – felszolgálási díj, és a bevételből felszolgálási díjnak minősített összeg együttesen sem haladhatják meg az adott hónapban a vendégek által elfogyasztott termékek (étel, ital) áfát tartalmazó árából megszerzett havi bevétel 20%-át.

Az új előírás 2026 februárjától alkalmazható, főszabály szerint először a február hónapra vonatkozó bérszámfejtésben, azaz márciusban kifizetett bérek esetében alkalmazható. Hóközi bérfizetés esetén már a februári bérszámfejtésben szereplő és február hónapban hóközi kifizetésként is érvényesíthető.

Az új előírás miatt nem változik a vendégnek átadott bizonylat (nyugta, számla) adattartalma, azon továbbra is legfeljebb 15 % felszolgálási díj szerepeltethető, azaz a havi bevételből felszolgálási díjnak minősített összeg a bizonylaton nem szerepeltethető.

Az a rendelkezés sem változott, hogyha az étterem, cukrászda – és egyéb vendéglátó üzlet – szolgáltatásait az áfa törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy veszi igénybe, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek áfát tartalmazó árának 20 %-a lehet.

Módosul a KIVA alap

24/2026. (II.13.) Kormányrendelettel módosított 10/2026. (I.30.) Kormányrendelet 3/A § szabály szerint a KIVA adóalap meghatározása során nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a felszolgálási díj összege. Ezen szabályt első alkalommal a 2025. december 31-t követően kezdődő adóév esetében kell alkalmazni.

Példa

Egy étterem 2026. február hónapra vonatkozóan – felszolgálási díj nélkül számítottan –  111 600 000 Ft bruttó forgalmat realizált, melyből az – 5% áfát tartalmazó – ételfogyasztás 73 500 000 Forint összegben, míg a 27%-os áfával növelt italfogyasztás 38 100 000 Ft összegben merült fel. Az étterem 5% mértékű felszolgálási díjat alkalmaz. A 2026. február 1-től hatályos szabályok alapján a maximált 20% mértékű felszolgálási díjat szeretné a munkavállalói között kiosztani. Valamennyi alkalmazott munkabére eléri a garantált bérminimum 2026. január 1-től hatályos összegét.

Étel forgalom (nettó + áfa): 70 000 000 Ft + 3 500 000 Ft

Ital forgalom (nettó + áfa): 30 000 000 Ft + 8 100 000 Ft

Áfa arány a teljes bevételre vetítve (3 500 000 Ft + 8 100 000 Ft) / 111 600 000 Ft = 0,1039427 → 10,39427%

Számla alapján felszámított felszolgálói díj (5%): 111 600 000 Ft x 5% = 5 580 000 Ft

Felszolgálási díj áfa tartalma: 5 580 000 Ft x 10,39427% = 580 000 Ft

Felszolgálási díjként kiosztható összeg: 5 580 000 Ft – 580 000 Ft = 5 000 000 Ft

Felszolgálási díjat terhelő TBJ: 5 000 000 Ft x 18,5% = 925 000 Ft

Nettó – ténylegesen kifizethető – felszolgálási díj összege: 5 000 000 Ft – 925 000 Ft = 4 075 000 Ft

ÚJ SZABÁLY

Felszolgálási díjnak minősíthető felső korlát (20%): 111 600 000 Ft x 20% = 22 320 000 Ft

Felszámított felszolgálási díj (5%) : 5 580 000 Ft

A felszámított felszolgálási díjon felül még felszolgálási díjnak minősíthető összeg: 22 320 000 Ft – 5 580 000 Ft = 16 740 000 Ft

Áfa tartalom: 16 740 000 Ft x 10,39427% = 1 740 000 Ft

Még kiosztható összeg: 16 740 000 Ft – 1 740 000 Ft = 15 000 000 Ft

Felszolgálási díjat terhelő TBJ: 15 000 000 Ft x 18,5% = 2 775 000 Ft

Nettó – ténylegesen kifizethető – felszolgálási díj összege: 15 000 000 Ft – 2 775 000 Ft = 12 225 000 Ft

Mindösszesen – számla alapján és felszolgálási díjnak tekintett összeg szerint – kiosztható nettó felszolgálási díj: 4 075 000 Ft + 12 225 000 Ft = 16 300 000 Ft

*5/2026. (I.30.) NGM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII.9.) NGM rendelet módosításáról, megjelent a Magyar Közlöny 12. számában

**8/2026. (II.13.) NGM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII.9.) NGM rendelet módosításáról, megjelent a Magyar Közlöny 17. számában

***

5percAdó ajánló

Megnyílt a jelentkezés a PENTA UNIÓ Zrt. idei tantermi és ÉLŐ ONLINE kreditpontos továbbképzéseinkre! Keresd meg a legalkalmasabb időpontot és biztosítsd be helyedet már most! Tervezz előre és teljesítsd a 2026-os kötelező továbbképzést minél előbb!