Közhasznú jogállás, mint a civil szervezetek sajátossága

Az idei évben – bár már ősz van – az eltérő szabályozás miatt, melynek az oka a COVID helyzet, még pár esetben a beszámoló letétbe helyezése így még a szervezetek előtt áll,  talán nem baj, ha kicsit átrágjuk, a közhasznúság szempontjai hogy is jelennek meg a beszámolókban! Annál is inkább, mivel a civil szervezetek számára a közhasznú jogállással kapcsolatosan ez jelentős befolyással bír! Ennek ellenére általában ezen paraméterek vizsgálatára évről évre nem fordítanak kellő figyelmet a szervezetek!

Még mielőtt a közhasznú jogállásról ejtenénk szót, fontos megemlíteni, hogy a közhasznú tevékenység folytatása nem egyenlő a közhasznú státusszal, ugyanakkor a közhasznú státuszú civil szervezetnél biztosan kell lennie közhasznú tevékenységnek is. Egy civil szervezet életében alapvetően két típusú tevékenység létezik, a cél szerinti és vállalkozási tevékenység. A közhasznú tevékenységek a cél szerinti tevékenység egy részhalmazát teszik ki általában, de természetesen elképzelhető olyan eset, amikor ez a két részhalmaz egybe esik! Rendre problémát okoz a civil szervezeteknél, hogy adott esetben foggal körömmel ragaszkodnak a közhasznú jogállásukhoz, de amikor rákérdezek – piciny szervezet lévén – az egyetlen ok, amit itt fel tudnak hozni, a NAV 1%, mint olyan, amiért a jogállásra szükségük van. Felhívom a figyelmet, hogy NAV 1%-ból részesülés feltétele a közhasznú tevékenység folytatása, nem pedig a közhasznú státusz megléte! Fontos és mérlegelendő, hogy az adott civil szervezetnek szüksége van-e feltétlenül a közhasznú jogállásra, avagy nem.  Fontos lehet a közhasznú jogállás léte pl. akkor, ha szívesen pályázik, ha a szervezet a működéséhez a vállalkozói szférából rendszeresen (esetleg jelentős mértékben) anyagi forrásokat kap – ide tartozik pl. az ingyen kapott szolgáltatás, a kapott eszközök, anyagok és természetesen az a pénzbeli adományok is -, és ha végez vállalkozási tevékenységet rendszeresen, vagy nagyobb volumenben.

A civil szervezetek beszámolójának kötelezően kitöltendő része a közhasznúsági melléklet, és az abban rejlő, közhasznú jogállás mutatóit tartalmazó adatlap.  Ahhoz, hogy ez az adatlap jól készülhessen el, alaposan oda kell figyelni a beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának adattal való feltöltésére! Nagyon fontos egy közhasznú szervezet esetén, hogy a közhasznú tevékenység bevételei és ráfordításai soron pontos összeg szerepeljen! Felhívom a figyelmet arra, hogy amely szervezet közhasznú jogállás nélkül végez közhasznú tevékenységet, annak is tartalmaznak ezen sorok adatot! Jól kitölteni ezt a sort kizárólag a könyvelő és a civil szervezet vezetősége és a tevékenység részletes ismerete birtokában lehet! Ezért nagyon fontos, hogy a civil szervezetek maguk is tisztában legyenek egy – egy sor, vagy tétel jelentőségével.

Sajnos típushibaként van jelen, hogy ezen sorok kitöltése egyszerűen elmarad, holott a közhasznú jogállást meghatározó mutatók megképzésénél ennek rendkívüli jelentősége van. Ezen állhat vagy bukhat egy-egy civil szervezet közhasznú jogállása, ami kőkemény felelősségi kérdéseket is felvethet!

Köztudott tény, hogy a kétszer hármas mutatópáros közül legalább egynek-egynek meg kell felelni a beszámolóban,  FOLYAMATOSAN  közhasznú jogállás fennállása alatt! Nézzük át, konkrétan hogyan is kapcsolódik össze a beszámoló a közhasznúsági melléklettel:

Megfelelő erőforrással rendelkezik a szervezet, ha az alábbi három tétel közül legalább egynek megfelel:

Előző két lezárt üzleti évre vonatkozóan az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

1. Átlagos éves bevétele (azaz a két év átlaga) meghaladja az egymillió forintot VAGY
2. Két év egybeszámított adózott eredménye együtt nem negatív VAGY
3. a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.

Megfelelő a társadalmi támogatottsága a szervezetnek, ha az alábbi három tétel közül legalább egy paraméternek megfelel:

1. Az Szja meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény (Szftv.) alapján a szervezetnek felajánlott összegből a részére kiutalt  összeg eléri az 54§ nélkül számított összes bevétel 2%-át, mindkét évben (nem átlag!) VAGY
2. Közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét (két év átlagában) VAGY
3. Közhasznú tevékenység ellátást tartósan, két év átlagában legalább 10 közérdekű önkéntes segíti a Köt. Törvénynek megfelelően.

Az első két pontnál egyértelműen láthatóak az eredménykimutatással a kapcsolódások. A harmadik pont több kérdést is felvet. Először is fontos kijelenteni, hogy sokszor az önkéntes kérdésben sokszor tévúton járnak a szervezetek. Ebben a mutatóbank KIZÁRÓLAG a Köt hatálya alatt foglalkoztatott közérdekű önkéntes szerepeltethető! A közérdekű önkéntest fogadó szervezet rendelkezik minisztériumi regisztrációval, az önkéntesekkel szóban és/vagy írásban (javaslom ez utóbbit) szerződést köt, az önkéntesekről vezetett nyilvántartásba felvezeti őket, majd dokumentálja, hogy mennyi időt foglalkoztatja az adott önkéntest! És fontos, hogy erről a könyvelőt is tájékoztassa, hiszen információ hiányában esetleg egy teljesíthető mutatószám kitöltése elvész! Fontos megjegyezni, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak a közérdekű önkéntesek munkaideje alapján a könyvelésben való szerepeltetésére is, mely véleményem szerint több, mint célszerű! Annál is inkább, mert a mutatókban is jelentkezik az így lekönyvelt tétel, és egyre több pályázatnál lehet elszámolni az önkéntesek munkaóráit, mint önerőt!

Amennyiben beszámolókészítés során kiderül, hogy a civil szervezet nem felel meg a közhasznúságot eredményező mutatószámoknak, úgy a beszámoló elfogadásakor erre is ki kell térni, azzal együtt, hogy ezután változásbejegyzési eljárás keretében a közhasznú státusz törlését kell kezdeményezze a törvényszéken. Mióta az adóhatósághoz átérő adatok is a törvényszékektől kerülnek át, azóta ez kiemelten fontos, hiszen az adóhatóság nyilvántartja a szervezetről, hogy közhasznú jogállású e avagy sem, ennek pl. társasági adó szempontjából – ha van vállalkozási tevékenység – kiemelt szerepe lehet! Ezen felül a közhasznú jogállás léte vagy nem léte befolyásolja a partnereknek kiállítandó “adományigazolások” tartalmát, és ezáltal az adózási vonzatát is.

* * *

Szeretném figyelmedbe ajánlani 2020. szeptember 16-án megrendezésre kerülő nonprofit témájú konferenciámat, ahol a cél az, hogy áttekintsük a civilek mindennapjait az alakulástól a megszűnésig.  Attól függően, hogy Neked melyik megoldás kényelmesebb és hatékonyabb, azonos időpontban vehetsz részt személyesen hagyományos tantermi formában, vagy választhatod a rendkívül népszerű online formájú élő közvetítést. >> Civil Kaleidoszkóp – TANTERMI és ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS