Az ingatlan adásvétel során gyakran előforduló konstrukció, hogy a vevők nem részletekben fizetik ki a vételárat, hanem egy összegben, esetleg úgy, hogy előzetesen foglalót/előleget is teljesítettek. Ennek a konstrukciónak jogalapját a régi és az új Ptk. is megteremti azzal, hogy az áru kifizetéséig lehetőséget ad az eladónak a tulajdonjog fenntartására, függetlenül attól, hogy részletre fizetésben állapodnak-e meg.

Például az eladó május 15-én megköti az ingatlan adásvételi szerződést (esetleg akkor beszed 2 000 000 Ft foglalót), majd a vételár többi részét, 8 000 000 Ft-ot július 31-ig kell egy összegben kifizetni. Ugyanakkor a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartja az eladó a tulajdonjogát, tehát addig nem adja meg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az engedélyt.

Ennek lehet olyan változata, hogy a vételár teljes kifizetéséig nem léphet birtokba a vevő, de az is előfordul, hogy a birtokba lépés megelőzi a vételár teljes kiegyenlítését, ami egy összegben történik.

Fontos tudni, hogy adójogi értelemben ez a konstrukció is az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9.§ (1) bekezdésében szabályozott általános termékértékesítési tényállás hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy nem részletekben kerül sor a fizetésre. (Amennyiben részletfizetéses kikötést is tartalmaz a szerződés (a Ptk.-ban ez a részletvétel), akkor az ügylet másik Áfa törvénybeli jogcím (10. § a) pont) alapján adózik.

A minősítésnek elsősorban a teljesítési időpont szempontjából van jelentősége. A teljesítés időpontját az Áfa tv. 55.§ (1) bekezdés alapján kell megállapítani, vagyis áfa szempontból akkor minősül teljesítettnek az értékesítés, amikor a tulajdonoskénti rendelkezés megvalósul. Ez a dátum egyértelmű akkor, amikor a tulajdonjog átkerülése előtt nem kerül sor birtokba adásra, hiszen ilyenkor az a nap a teljesítés időpontja, amikortól az eladó hozzájárulását adja, hogy a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. (Vigyázat, nem a tényleges ingatlan-nyilvántartási bejegyzés dátuma a döntő, mivel adójogi értelemben a tulajdonoskénti rendelkezés jogát már azt megelőzően a bejegyzési engedély megszerzésének napjától megszerzi a vevő.)

Ha tehát a fenti példában az eladó július 31-ig – amikor is hozzájárul a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez – nem adja a vevő birtokába az ingatlant, akkor az adókötelezettség a következőképpen alakul: Május 15-én a 2 000 000 forintos foglaló átvételekor – ezt a napot teljesítési időpontként megjelölve – előlegszámlát kell az eladónak kiállítania. Feltéve, hogy egyenes adózású az ingatlan értékesítés (például építési telek, félkész ingatlan vagy új ingatlan kerül értékesítésre), vagy régi ingatlan kerül értékesítésre úgy, hogy az eladó adókötelezettséget választott és a vevő nem adóalany. Ilyen esetekben ugyanis egyenes adózású az ingatlan értékesítés, és az előleg/foglaló adózási pont.

Majd július 31-ei teljesítési időponttal, amikor az eladó hozzájárul a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, kiállításra kerül a végszámla, amely alapján a maradék 8 000 000 forint képez adóalapot. Fontos tudni, hogy nem a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján teljesül adójogilag az ügylet, hanem korábban: akkor, amikor az eladó a bejegyzési engedélyt megadja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az eladó május 15-én a foglaló átvételekor megadta ugyan a tulajdonjogi bejegyzési engedélyt, azonban azt a vételár teljes kiegyenlítéséig ügyvédi letétbe helyezte, akkor a bejegyzési engedély akkor minősül megadottnak, amikor az kikerül az ügyvédi letétből. (Például ha július 31-én kerül a teljes vételár kiegyenlítésre és ezzel a nappal kerül ki az ügyvédi letétből a május 15-én letétbe helyezett bejegyzési engedély, akkor ez a nap az ingatlan értékesítés teljesítési időpontja.)

Ha az adókötelezettséget választott eladó a régi ingatlant adóalanynak értékesíti, akkor az előleg/foglaló átvétele nem adózási pont, tekintettel arra, hogy fordított adózású az értékesítés.

Ebben az esetben az előleg/foglaló átvételéről csak számviteli bizonylatot kell kibocsátani és a teljes 10 000 000 forintos ellenérték a július 31- teljesítési időpontú számlában szerepel a fordított adózás szabályai szerint. A vevőnek a számla kézhezvételekor keletkezik az adókötelezettsége az Áfa tv. 60.§ (1) bekezdés alapján, ami – feltételezve, hogy például augusztus 2-án veszi kézhez a vevő a számlát -, azt jelenti, hogy a vevő az augusztusról szeptember 20-ig beadandó áfa bevallásban szerepelteti a szóban forgó adóösszeget, míg az eladó az áfa nélküli értéket már a teljesítési időpont szerinti, azaz a júliusról augusztus 20-ig benyújtandó áfa bevallásban feltünteti.

Amennyiben nem kerül sor előleg/foglaló átadására, akkor az adókötelezettség azzal a különbséggel alakul a fenti példához képest, hogy előleg jogcímén nem keletkezik adókötelezettség és az azon kívüli fentebb megjelölt adókötelezettségi időpontokban a teljes vételár adóalapot képez.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az ingatlan ügyletekkel kapcsolatos áfa következmények, akkor jelentkezz április 14-ig kedvezményesen Az ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA szabályok címmel 2017. április 21-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Ajánlom figyelmedbe a PENTA UNIÓ Zrt. gondozásában megjelent szakkönyvemet! A hiánypótló kiadvány megrendelhető az 5percAdó honlapján, vagy megvásárolható a PENTA irodáiban >> Megrendelem most!