Kellemes kávézást – így hétfő reggel – mindenkinek!  A kávétokat kortyolgatva nézzük át, mi is vár ránk ezen a tavaszi héten. Sajnos a napok rohamtempóban telnek, és ki-ki már túl van a ballagáson, kinél most lesz, ki a nyaralását tervezi, nekünk viszont haladni (is) kell. Kitartást mindenkinek!

A heti étlapon elsősorban a bérszámfejtés, és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek „előételként”. Határidő átcsúszik jövő hét hétfőre, lévén, hogy a határidő napja hétvégére esik! Benyújtandók az alábbi bevallások:

• 1858-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 1808-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében (természetesen nem megfeledkezve a különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT).

A bérszámfejtéssel karöltve az esetlegesen még előttünk álló személyi jövedelemadó bevallások elkészítésére is célszerű sort keríteni, mert lassan a körmünkre ég a határidő e tekintetben is. Ahol ez releváns, igen jól használható akár mankónak, akár ellenőrzésre is a NAV Szja tervezete, hiszen ki tudnak derülni turpisságok!

„Főételként” a hétre is a beszámolót ajánlom, „desszertként” pedig, aki teheti, már foglalatoskodjék az áfa bevallásokra való felkészüléssel, az iratanyagokat a vállalkozóktól mindenképpen célszerű már most bekérni.

A beszámolóról és zárásról már oly sokat írtunk az elmúlt időszakban, ugyanakkor még mindig van mit beszélni erről a dologról, annál is inkább, mivel a véghajrához közeledve általában csak az utolsó simítások maradnak hátra. Egy-két esetben – úgy gondolom – pont ez a legnehezebben kivitelezhető, hiszen kell hozzá minden esetben az ügyfél is.

Könyvelőként most, a zárással egyidejűleg lehet célszerű az egyes adónem gazdaságossági számításokat elvégezni, megfontolás tárgyává tenni az év közben is kezünkben lévő választási lehetőségeket – például a KIVA – és ahol lehet, a KATA választását. Fontos ilyenkor tájékoztatni az ügyvezetőket, cégeket a saját helyzetükről, számukra érthető módon. Tapasztalatom szerint szeretik, ha elmagyarázzuk, mit is mesél a főkönyv, hiszen a mesét ők írják, mi csak a befejezésben segíthetünk! Én igyekszem megmutatni nekik a sarkalatos főkönyvi számokat, például pénztár, tagi kölcsön stb., és egy idő után meg is tanulják. Támogatom őket minden évben a „Főbb adatok mérlegkészítéskor” nevű egyszerű táblázattal, melyben a legfőbb gazdálkodást érintő adatokat kiemelem nekik, jelezve ha valahol kiemelt figyelmet érdemelő tétel szerepel (például magas házi pénztár állomány,tagi kölcsön állomány, alultőkésítés stb.). A nyomtatvány szerepe kettős, egyrészt egyszerű, érthető információ a cégnek, másrészt – mivel aláíratom ezt is – dokumentáció nekem a tájékoztatási kötelezettségem teljesítéséről!

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes például a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt az ügyfelet célszerű kellőképpen tájékoztatni, és az ez irányú döntést papíralapon dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális, ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott értékcsökkenés. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy most bár “jól esik” a kevesebb adókötelezettség, a jövőben hiányozhatnak ezen összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogy ha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben vissza kell fizetni kamatostul.  Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni.  E tekintetben a számvitelben le kell követni a fejlesztési tartalék képzést, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe!

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy két jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos jelentős kedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől.

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási bevétel nem keletkezett az adóévben, természetesen a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is elképzelhető, és helyes megoldás. Könyvelői benyújtás esetén pedig szerintem jóval kisebb adókockázatot rejt, mint a TAONY nyilatkozat benyújtása.  Felhívom a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amikor ingatlannal kapcsolatos bevétele, tevékenysége volt a civil szervezetnek – akár egyéb vállalkozási tevékenység híján is -, sem tehet TAONY nyilatkozatot, ekkor már mindenképpen lesz társasági adóalap levezetési kötelezettsége!

Ebben a határidőktől hemzsegő időszakban tartsatok ki, a KAÜ szellemének áldása legyen velünk!