Kellemes kávézást kívánok Mindenkinek, így hétfő reggel! A kávétokat kortyolgatva nézzük át, mi minden vár ránk ezen a tavaszi héten. Sajnos a napok rohamtempóban telnek. Ki-ki már túl van a ballagáson, van, akinél még csak most lesz, van, aki már a nyaralását tervezi, de nekünk viszont haladni (is) kell. Kitartást hát mindenkinek!

A „heti étlapon” elsősorban a bérszámfejtés, és az ehhez kapcsolódó feladatok szerepelnek „előételként”. Határidősek lesznek 12-én a

• 1658-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
• 1608-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében. (Természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól, pl. 08INT.)

A bérszámfejtéssel karöltve, az esetlegesen még előttünk álló személyi jövedelemadó bevallások elkészítésére is, célszerű sort keríteni, mert lassan a körmünkre ég a határidő e tekintetben is.

„Főételként” a hétre is a beszámolót ajánlom! „Desszertként” pedig, aki teheti, már foglalatoskodjon az áfa bevallásokra való felkészüléssel. Az iratanyagokat a vállalkozóktól mindenképpen célszerű már most bekérni.

A beszámolóról és zárásról már oly sokat beszéltünk az elmúlt időszakban, ugyanakkor még mindig van mit róla megemlíteni, annál is inkább, mivel a véghajrához közeledve általában csak az utolsó simítások maradnak hátra. Egy-két esetben – úgy gondolom – pont ez a legnehezebben kivitelezhető, hiszen minden esetben kell hozzá az ügyfél is.

Könyvelőként a zárással egyidejűleg lehet, illetve célszerű egyes „adónem gazdaságossági számításokat” elvégezni, vagyis megfontolás tárgyává tenni az év közben is választható adónemeket, mint például a KIVA-t, és ahol lehet, akár a KATA-t is.

Társasági adó szempontjából is megfontolásra érdemes például a fejlesztési tartalék képzés kérdésköre, ugyanakkor itt célszerű az ügyfelet kellőképpen tájékoztatni, és az ez irányú döntést papír alapon is dokumentálni. A fejlesztési tartalék alkalmazása ott lehet optimális, ahol alacsony értékcsökkenési kulccsal lehet leírni az adott tárgyi eszközt, mert a fejlesztési tartalék nem más, mint egy adójogi szempontból előrehozott értékcsökkenés. Éppen ezért nem szabad elfelejteni, hogy – bár most “jól esik” a kevesebb adókötelezettség – a jövőben hiányozhatnak ezek az összegek az adóalapból. A másik hátulütője az, hogyha számolunk vele, akkor azt négy éven belül mindenképpen fejlesztésre, beruházásra kell költeni, különben kamatostul vissza kell fizetni.

Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalék önellenőrzéssel már nem állítható be, hiszen ez egy döntési helyzet, melyet később nem tudunk megváltoztatni. E tekintetben le kell követni a fejlesztési tartalék képzését a számvitelben, lekötött tartalékként kezelve azt a beszámolóban is! Amennyiben ez a tétel kimarad, akkor a fejlesztési tartalékból eredő adóelőny nem vehető figyelembe!

Érdemes minden évben a társasági adóalap módosító tényezőket ismételten átfutni, nehogy kimaradjon egy-két jogcím, illetve elessen az adott cég bizonyos adókedvezményektől, adóalap csökkentő lehetőségtől.

Civil szervezetek esetében a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat akkor és csak akkor tehető, ha egy fillér vállalkozási bevételük sem keletkezett az adóévben. Természetesen a nulla értékadatú társasági adóbevallás benyújtása is elképzelhető és helyes megoldás. Könyvelői benyújtás esetén pedig – szerintem – kifejezetten kisebb adókockázatot rejt, mint a TAONY nyilatkozat benyújtása.

Ebben a határidőktől hemzsegő időszakban tartsatok ki és az ügyfélkapu szelleme legyen velünk!