Nos, így az ünnepi készülődés hatása alatt, a meleg habos kávét kavargatva, tekintsük át, hogy az ünnepek előtt milyen feladatok…
Hétindító – 18. hét
Indul a májusi véghajrá…
Beköszöntött a május, a tavasz legszebb hónapja, amiről nekünk – könyvelőknek – nem feltétlenül a napsütés jut eszünkbe… Mai rendhagyó Hétindítómban ezúton kívánok mindenkinek kitartást a beszámoló készítés hajrájában. A habos kávét ne hagyjátok ki ma sem!
A héten extra határidőktől nem kell tartanunk, de mivel nyakunkon a zárás, célszerű túl lenni a bérszámfejtési feladatokon, melyhez minél előbb be kell gyűjteni minden adatot az ügyfelektől. Az elmaradt szja bevallásokkal is foglalkozzunk, hiszen annak bevallási határideje is május hónapban esedékes. Visszatérve a bérszámfejtéshez: a nullás adattartalmú bevallások már nyugodtan beküldhetők.
Lássuk hát, mi is lesz határidős 12-én:
- 1758-as bevallások egyéni vállalkozások körében,
- 1708-as bevallások társaságok, esetlegesen civilek, egyéni vállalkozások körében.
(Természetesen nem megfeledkezve az különleges adózói kör érintett bevallásairól pl. 08INT).
A beszámolók készítése kapcsán rendre probléma, hogy bizonyos tulajdonosi döntéseket egyszerűen a könyvelő hoz meg az ügyféllel való előzetes egyeztetés nélkül. Szerintem ez a gyakorlat nem helyes. Az ilyen döntéseket az arra jogosult szervnek kell meghoznia. Mi könyvelőként, adótanácsadóként legfeljebb javaslatot tehetünk.
Fontos, hogy ezek a tulajdonosi döntések (pl. fejlesztési tartalék) dokumentálásra is kerüljenek, akár a könyvelői teljességi nyilatkozatban, vagy legalább a főbb adatok mérlegkészítéskor elnevezésű nyomtatványon, de lehet ez akár egy külön erre a célra rendszeresített dokumentum is, amelyben az ügyfél nyilatkozni tud – például – az egyes adókedvezmények igénybevételéről is. Figyelem! Amennyiben a fejlesztési tartalék összege nem kerül átvezetésre a lekötött tartalékba, akkor társasági adó szempontból sem lehet azt figyelembe venni! Fontos kérdés a beszámoló készítés kapcsán az osztalék kérdésköre: az osztalékkal kapcsolatos döntést a beszámoló elfogadásával együtt továbbra is meg kell hozni, és ezt megfelelően dokumentálni is szükséges!
A beszámolók feltöltése idén már az OBR rendszerén keresztül történik, mellyel kapcsolatban sajnos még mindig nagyon sok a probléma. Ha dolgoztok benne, célszerű többször is lekérni a mentésként szolgáló .obr kiterjesztésű fájlt! Ezt a fájlt én mindig az adott cég beszámolót tartalmazó mappájába mentem el, és ha valamilyen oknál fogva újra kellene rögzíteni a beszámolót, akkor legalább nem vesztegetek sok időt az újra rögzítéssel! A kész .obr fájl bárkihez eljuttatható közzététel céljából!
Civil szervezeteknél fontos kérdés a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozat: a TAONY. Ehhez mindenképpen nyilatkoztassuk az érintett szervezet vezetőjét arról, hogy a szervezetnek nincs vállalkozási és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenysége. Amennyiben van vállalkozási tevékenység és/vagy ingatlannal kapcsolatos tevékenység, akkor kötelező levezetni a társasági adóalapot, vagyis beáll a társasági adóbevallási kötelezettség. Ilyenkor nincs helye TAONY benyújtásának.
Szintén „civiles” megjegyzés: véleményem szerint a közhasznúsági melléklet megfelelő adattartalommal való kitöltése kizárólag a szervezettel együttműködve lehetséges.
Civilek esetében legyünk figyelemmel arra, hogy április 19-én változtak a beszámoló benyújtására használható nyomtatványok: 2016-os év tekintetében a PK-241, PK-241P, PK-242, PK-242P sorozatot kell használni! Az eddig ismert 141-es és 142-es számokkal fémjelzett sorozat tulajdonképpen a 2015. év, és az azt megelőző évek pótlására, javítására szolgáló nyomtatvánnyá lényegült át!
Mindenkinek zökkenőmentes beszámolási időszakot és működő ügyfélkaput kívánok!
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás