Jogszabályi háttér

Az építőipari szolgáltatások 2008-tól kezdődően adóznak fordítotton bizonyos élethelyzetekben. A fordított adózás tekintetében az élethelyzeteket (szerződési körülményeket) gyakorlatilag egy tőmondatban és egy többszörösen összetett mondatban fogalmazta meg a jogalkotó az Áfa tv. 142. §-ban.

A rendelkezések a fordított adózás bevezetésétől kezdődően értelmezési nehézséget okoztak, mind a hatóságnál, mind a piacon dolgozó szakembereknél. Egy egész iparágat két mondatban szabályozni az adófizetésre kötelezett személy tekintetében szinte lehetetlen. Nagyszámú fölösleges adóvita alakult ki a témakörben, amely viták sokszor a bíróságon végződtek, dőltek el. Fölöslegesnek azon okból mondhatni a vitákat, mivel a szabályozás célja az adócsalások megakadályozása volt a fordított adózás bevezetésével. Azonban sokszor akkor is kifogásolta az adózó eljárását az adóellenőr, ha nehezen eldönthető élethelyzetben a fordított adózást választotta az adózó, vagyis a szabályzási cél szerint hozta meg a döntését olyan helyzetben, amelynek megítélése közel sem volt egyértelmű. Kétesélyes helyzetben viszont a szabályzási céllal egybevágó adózói döntést vitatni értelmetlen.

Módosítások

2024-re (korábban 2023-ra is) a jogalkotó módosított az említett többszörösen összetett mondaton, és további bizonytalanságokat rejtett el a szabályozásban. A jogalkotó eljárása mondhatni érthetetlen, hiszen nem az szolgálja az adócsalás elleni küzdelmet, ha jóhiszemű adóalanyoknak is botorkálniuk kell a nem kellően egzaktan megfogalmazott rendelkezések útvesztőiben. Jelen cikkben nem azt tűztem ki célul, hogy a nehezen értelmezhető szabályokat egzaktan megfogalmazom és éles, jól kivehető határt húzzak az egyenes és fordítottan adózó ügyletek között. Ezt annak okán nem tudom megtenni, mivel ezt a feladatot a jogszabálynak kellett volna megvalósítania.

Inkább a problémákra szeretném felhívni a figyelmet, és bemutatni a döntéshozatal bonyolultságát az egyes élethelyzetekben. Ugyanakkor meg kell jegyzenem, hogy az építőipari szerződések jelentős hányadánál, rendre az új építésű ingatlanok esetében, komoly értelmezési problémák nem merülnek fel az adófizetésre kötelezett személy kijelölésekor. A már meglévő ingatlanokon végzett tevékenység adózását oly mértékben teszik bizonytalanná a jogszabály magyarázat nélküli fogalmai, hogy gyakorlatilag az adózóknak kell tovább írniuk a jogszabályt saját élettapasztalataik alapján, vagyis kreatívan kell dolgozniuk az adókötelezettség meghatározásán, ugyanakkor teljes bizonytalanságban.

Személyi feltételek a fordított adózás alkalmazása során

Mivel a fordított adózás kifejezés arra utal, hogy az eredendően a teljesítésre kötelezett személy (eladó) kötelezettségévé tett adómegállapítási és adófizetési kötelezettséget a jogszabály a vevőre tolja át, így csak akkor lehet szó fordított adózásról, ha az eladó adófizetésre kötelezett adóalany és a vevő is olyan adóalany, akit bevallási kötelezettség terhel. Leegyszerűsítve a kérdéskört, akkor lehet alkalmazni fordított adózást, ha mind a vevő, mind az eladó adóalany, és egyiküknek sincs alanyi adómentes státusza. Vagyis mind két félnek az adószámában található áfa kód vagy 2-es, vagy 5-ös. Lehetséges 1-es áfakód esetében is a fordított adózás, ha annak okán 1-es az áfa kód, mivel az adóalany kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez. A szerződő felek kérhetnek egymástól és az adóhatóságtól is olyan nyilatkozatot, miszerint a szerződő partner megfelel a személyi feltételeknek. A téves nyilatkozat nem befolyásolja az adófizetésre kötelezett személyét, illetve alappal nem hivatkozhatunk az adóellenőrzésen a téves nyilatkozatra, maximum a bírság kiszabásának körében.

Fővállalkozási és generálkivitelezési szerződések, mint termékértékesítések fordított adózása

Az alcím megtévesztő, mivel nem minden fővállalkozási vagy generálkivitelezési szerződés teljesítése adózik fordítottan. Kizárólag azon szerződések lesznek fordítottan adózóak, amelyek alapján olyan ingatlant hoznak létre, amelyet be kell jegyezni a hatósági nyilvántartásba. Bejegyzésnek minősül a térképvázlaton történő feltüntetés is. Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja olyan módon határozza meg a fordítottan adózó adótárgyat, hogy visszautal az Áfa tv. 10. § d) pontjára. A 10. § d) pontja gyakorlatilag egy generálkivitelezésre utaló építési, és a fővállalkozási szerződésre utaló tervezési és építési szerződést minősít át termékértékesítéssé. Ennek az átminősítésnek gyakorlatilag (jelenleg) a lakások kedvezményes áfa kulcsának kérdéskörében van jelentősége, de ez jelen cikk témáját nem képezi. A rendelkezés kizárólag az építtető és a generálkivitelező szerződését teszi fordított adóssá.

A generálkivitelező és az alvállalkozóinak a szerződést az Áfa tv. 142. § (1) bek. b) pontja alapján kell vizsgálni. Fontos, hogy a generálkivitelező teljes teljesítmény értéke fordítottan adózik a törvényi rendelkezés alapján. Itt nem kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy milyen költségelemekből (anyag, energia, építőipari munkadíj, szállítási költség, építés felügylet, engedélyeztetési eljárás stb.) tevődik össze a generálkivitelező díjazása, mivel a teljesítményének összértéke fordítottan adózik. Amennyiben az ingatlan bejegyzésre került a hatósági nyilvántartásba, de a generálkivitelezési szerződés egyes elemeit ezt követően teljesítik, úgy a követő műveletek is fordítottan adóznak.

Lényeges szempont, hogy nem a szerződés elnevezése és/vagy értéke alapján kell meghatározni az adófizetésre kötelezett személyt. Lehetséges például, hogy egy kastély milliárdos összegű teljes felújítására generálkivitelezési szerződést köt a megrendelő és a kivitelező. Azonban az elkészült produktumot nem kell a hatósági nyilvántartásba bejegyezni (mivel ott már szerepel), így az ügyletet nem a 142. § (1) bek. a) pontja alapján kell elbírálni az adófizetésre kötelezett személy kiválasztása szempontjából, hanem az adott szakasz következő cikkemben taglalt rendelkezései alapján. Gyakorlati szempontból (a mondanivalómat leegyszerűsítve) azt mondhatjuk, hogy akkor lesz a generálkivitelező teljesítése fordított adós az Áfa tv. 142. § (1) bek. alapján, ha új helyrajzi számos ingatlan jön létre a munkavégzés következtében.

Még lényeges ismeretanyag, hogy a generálkivitelezőt le lehet cserélni, vagyis több generálkivitelezési szerződés is köthető egy adott ingatlan építésére, azonban egy időben csak egy szerződés lehet érvényben. Az építményen dolgozó, egymást követő összes generálkivitelezők munkája fordított adózású lesz.

Cikkem következő része az építőipari szolgáltatások körében a fordított adózás szabályait ismerteti.

***

A cikksorozat második részét ide kattintva olvashatja.

***

5percAdó ajánló:

Csatlakozz a PENTA UNIÓ Zrt. >>Fordított adózás az építőiparban című online előadásához 2025. 02. 04-én, és ismerd az építőipari szolgáltatások adózási módjait. Vira Sándor gyakorlati esetek bemutatásával és a jogszabályi környezet áttekintésével segít felkészülni a tipikus – belföldi és határon átnyúló – építési szerződések adózási és számlázási kérdéseiből.