Ahogy közeledik a nyári időszak, egyre több vállalkozás és munkáltató számol azzal a lehetőséggel, hogy diákokat alkalmazzon átmeneti munkaerőként. A diákmunka évről évre népszerűbb, hiszen a fiatalok számára ez nemcsak kereseti lehetőséget, de az első munkahelyi tapasztalatot is jelenti – a foglalkoztatók számára pedig rugalmas, szezonális segítséget nyújt.

A diákmunka jogi és társadalombiztosítási háttere

A diákfoglalkoztatás azonban sajátos jogi és társadalombiztosítási hátteret kíván. A foglalkoztatási forma megválasztása nemcsak a diák jövőbeni jogosultságaira, hanem a munkáltató közteherfizetési kötelezettségeire is hatással van.

Az alábbi összefoglaló célja, hogy rávilágítson a legfontosabb tudnivalókra.

Fontos kiindulópont: A diákok önmagukban nem minősülnek biztosítottnak, de meghatározott feltételek mellett jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.

Nem mindegy, hogyan foglalkoztatjuk a diákot!

A nyári diákmunka kapcsán többféle foglalkoztatási forma közül választhat a munkáltató, amelyek eltérő társadalombiztosítási és adózási következményekkel járnak:

Munkaviszony

Munkaviszony keretében foglalkoztatva a diák biztosítottá válik, így társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra – például táppénzre – és nyugdíjjogosultságra is szert tesz.

A diáknak társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. A munkáltató részéről érdemes megvizsgálni, hogy a diákmunkás foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó csökkentésére milyen lehetőségei vannak.

A biztosítási kötelezettség a diákra teljes vagy részmunkaidő esetén is fennáll, így a munkáltatónak be kell jelenteni a jogviszonyt a NAV felé a 25T1041-es nyomtatványon, legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt. A jogviszony megszűnését 8 napon belül kell bejelenteni. Határozott idejű munkaszerződés esetén a bejelentést előre kell elvégezni, megadva a kezdő és záró dátumot.

Megbízási jogviszony

A megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás a munka jellegétől függően alkalmazható. 

Biztosítási jogviszony csak akkor jön létre, ha a havi díjazás eléri a minimálbér 30%-át, vagy naptári napokra vetítve annak harmincad részét. Ha a jövedelem ezt nem éri el, a diák nem válik biztosítottá, és nem keletkezik TB-járulékfizetési kötelezettség. A kifizető akkor is köteles szociális hozzájárulási adót fizetni, ha a jövedelem nem éri el a biztosítotti küszöböt, és kedvezmény sem vehető igénybe.

Ha biztosítási jogviszony keletkezik, a bejelentést a munkaviszonyhoz hasonlóan kell teljesíteni.

Egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)

Ez a forma alkalmi vagy idénymunkára (pl. vendéglátás, mezőgazdaság, turizmus) alkalmazható.

Érvényes jogviszony csak akkor jön létre, ha a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a foglalkoztatást. A munkáltató napidíjas közterhet fizet – ennek mértéke 2025-ben több alkalommal változott, és attól is függ, hogy a foglalkoztatás alkalmi vagy idénymunka-e.

A diák nem lesz biztosított, de jogosultságot szerezhet: baleseti egészségügyi ellátásra, álláskeresési ellátásra, és nyugdíjjogosultságra.

Időtartami korlátok (általános szabály): Alkalmi munka: maximum 5 egymást követő nap, havonta legfeljebb 15 nap évente legfeljebb 90 nap ugyanazon munkáltatónál.

Idénymunka: maximum 120 nap egy éven belül ugyanazon munkáltatónál.

Ha a munkáltató és a diák idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több alkalommal munkaviszonyt, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 120 napot. 

2025. július 1-jétől új szabály lép életbe

Egy munkavállaló – így a diák is – egy naptári évben legfeljebb 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban, összesítve, tehát minden munkáltatóval együtt.

A munkáltató szempontjából ez azt jelenti, hogy 2025. július 1-től azt is figyelembe kell venni, hogy a diák egy évben maximum 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Mindezt úgy, hogy a 2025. évre vonatkozó számításra külön szabályok vonatkoznak.

Iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás

Ez az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma, mert:

• rugalmasan alkalmazkodik a tanulmányi időbeosztáshoz,
• járulék- és szochomentességet biztosít,
• valamint egyszerűsített adminisztrációval jár. 

A diákok iskolaszövetkezet tagjaként harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás keretében végzik a munkát, így teljesítik a szövetkezet tagságával, a tagsági megállapodásban foglalt személyes közreműködésüket.

A nappali tagozatos diák nem válik biztosítottá, az iskolaszövetkezet pedig:

• nem fizet utána járulékot vagy szociális hozzájárulási adót,
• intézi a munkaszervezést,
• a bejelentést és a kifizetést,
• elvégzi az adólevonást (ha szükséges) és kiállítja a megfelelő igazolásokat.

25 év alattiak esetében – ha az egyéb feltételek fennállnak – a fiatalok személyi jövedelemadó-mentességet is igénybe vehetnek.

Fontos kérdés!

Foglalkoztatható-e iskolaszövetkezeten keresztül az, aki már befejezte tanulmányait, de újabb képzésbe még nem iratkozott be? Ez mindig a tanulói/hallgatói jogviszony és a diákigazolvány érvényességének időpontjához kötött.

Záró gondolatok a diákmunka tekintetében

A foglalkoztatási forma megválasztása nemcsak költségbeli, hanem társadalombiztosítási és jogi szempontból is stratégiai döntés.

Ha egy vállalkozás diákokat foglalkoztat – akár közvetlenül, akár iskolaszövetkezeten keresztül –, érdemes tisztában lenni a kapcsolódó közteher- és biztosítási kötelezettségekkel.

A jogi tudatosság nemcsak megtakarítást, hanem biztonságot is jelent – mind a diák, mind a foglalkoztató számára.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnél felkészült lenni a diákmunka jogviszonytípusaival, azok tb és adózási követelményeivel, valamint a biztosítási jogviszony hiányának kockázataival kapcsolatban, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Diákot nyárra? Ne hibázz! – Járulékok, jogviszonyok, gyakorlati tippek című ÉLŐ-online konferenciáján 2025. 06. 17-én, ahol Széll Zoltánné és Dr. Horváth István előadásában – gyakorlati példákon keresztül – részletesen átnézzük a lehetőségeket!