A beruházások ösztönzésének egyik legfontosabb adópolitikai eszköze, amikor a vállalkozások a beruházásuk értékét – vagy annak egy részét – levonhatják a fizetendő társasági adójukból. A társasági adó rendszerében jelenleg többféle, beruházásokhoz kapcsolódó kedvezmény is elérhető: egyesek az adóalap csökkentésével (adóalap-kedvezmény formájában), mások pedig a számított adóból érvényesíthető adókedvezmény formájában biztosítanak megtakarítást. 

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] szerinti kedvezményeket azon az alapon is megkülönböztethetjük, hogy milyen adózói körre terjednek ki: bizonyos jogcímek ugyanis csak a kis- és középvállalkozások számára elérhetők, míg a többi vállalkozási mérettől függetlenül. 

A Tao. tv. jogcímei többnyire a beruházás tárgyától is függővé teszik, hogy annak kapcsán érvényesíthető-e kedvezmény. Bizonyos esetekben elvárás, hogy a beruházás újnak minősüljön, vagyis olyan eszközről legyen szó, amelyet sem az adózó, sem más személy nem vett korábban használatba. Más esetben a használt eszközök beruházási értéke után is  igénybe vehető kedvezmény. 

A beruházáshoz kapcsolódó adóalap-kedvezmények

A beruházások értéke főleg az értékcsökkenési leírás révén jelenik meg az adóalapban, de bizonyos feltételekkel további adóalap-kedvezmények vehetők igénybe. Ezek közül elsőként a fejlesztési tartalékot érdemes megemlíteni. A fejlesztési tartalék egy beruházási célra elkülönített összeg, amellyel a társasági adóalap a képzés adóévében csökkenthető. Bármely méretű vállalkozás, azaz nem csak kkv élhet a kedvezménnyel. A csökkentő tételnek nincs törvényi maximuma, feltétel ugyanakkor a pozitív adózás előtti eredmény. A megképzett fejlesztési tartalék feloldásra általában 4 adóév áll rendelkezésre. A kedvezmény érvényesítése mellett szóló érv például az is, hogy a fejlesztési tartalékból beszerzett tárgyi eszközökre nincs kötelező üzemeltetési idő, az ilyen forrásból vásárolt tárgyi eszköz elidegenítése nem vált ki szankciót (bár az ügylet körülményeit vizsgálni lehet). 

A következő kedvezmény a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye, amelyet – ahogy arra az elnevezés is egyértelműen utal – csak a kkv-k vehetnek igénybe, ezek közül is csak azok, amelyeknek minden tagja magánszemély (bizonyos kivételekkel). Csak új beruházások esetén jár a csökkentő tétel, a kedvezmény pedig a beruházási érték, de legfeljebb az adózás előtti eredmény lehet. Negatív vagy nulla adózás előtti eredmény esetén nem vehető igénybe. Figyelési időszak kapcsolódik a kedvezményhez, amely az érvényesítését követő negyedik adóév utolsó napjáig tart. Ha az új beruházást nem helyezik üzembe, vagy elidegenítik ezen időszak alatt, akkor a korábban igénybe vett kedvezmény kétszeresével kell növelni az adózás előtti eredményt.

A fenti, „általános” jellegű adóalap-csökkentő tételek mellett vannak olyan jellegű kedvezmények, így például az elektromos töltőállomás létesítésének kedvezménye, illetve a műemlék-kedvezmények, amelyek specifikus jellegű beruházásokhoz kapcsolódnak.

A beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény

A kkv-k beruházáshoz, vagyis pontosabban a kkv-k hitelből finanszírozott beruházásaihoz kapcsolódik a Tao. tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény, amely a pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel vagy pénzügyi lízing (zárt- és nyílt végű) kamata után érvényesíthető. A hitelből finanszírozott tárgyi eszköz lehet használt is, nem kell új beruházásnak lennie. Az adókedvezmény mértéke az adóévben fizetett kamat teljes összege, az adókedvezmény érvényesítésének korlátja – a K+F és fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett – számított adó 70 százaléka. Az adókedvezmény érvényesítéséhez figyelési időszak kapcsolódik. Ha például a hitelszerződés megkötésének évét követő 4 éven belül az adott beruházást nem helyezik üzembe, akkor az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.

Nem pusztán tárgyi eszköz beruházáshoz, hanem energiamegtakarítást eredményező beruházás, felújítás esetén vehető igénybe az energiahatékonysági adókedvezmény. Az adókedvezmény érvényesítése az üzembe helyezés adóévében vagy az azt követő adóévben kezdhető meg és az azt követő 5 adóévben érvényesíthető. Kötelező üzemeltetési időszakot ír elő a jogszabály, amely a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 év. Ha ez idő alatt az eszközt pótlás nélkül kivezetik, az adókedvezmény alapja (elszámolható költség) csökken. Az adókedvezmény alapja az elszámolható költségek összege, amelyek meghatározására többféle módszer áll rendelkezésre. Az energiahatékonysági adókedvezmény érvényesítésének szabályait meghatározza az, hogy ingatlanhoz kötődik-e a beruházás, felújítás, vagy sem. 

Az említett adóalap- és adókedvezmények közül több „halmozható” egymással, azaz ugyanazon beruházás vonatkozásában több kedvezmény is érvényesíthető. Ha például egy kkv beruházási hitelből szerez be egy új, korábban még használatba nem vett gépjárművet, akkor nincs akadálya annak, hogy a kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye mellett, a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét is érvényesítse ugyanazon gépjármű beszerzésére és a hitel után megfizetett kamatra tekintettel.

***

5percAdó ajánló:

Ha szeretnéd tudni, hogy jelenleg milyen hatályos adókedvezmények állnak rendelkezésedre, akkor vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Beruházás és megtérülés – finanszírozási konstrukciók és adókedvezmények a gyakorlatban című online konferenciáján 2025. 11. 11-én, ahol Dr. Németh Nóra és Papp Viktória segítségével  részletesen átnézzük a legfontosabb szabályokat, feltételeket és a gyakorlati tudnivalókat.