Az alanyi mentességre jogosító értékhatárt január 1-jére visszamenőleg megnövelték 18 millió forintra. A változással összefüggésben rengeteg gyakorlati probléma, kérdés felmerül. Ezeket járjuk körbe ebben, az alanyi mentesség új kormányrendeletével foglalkozó a cikkben.

A Kormány 5/2025. (I. 25.) Korm. Rendeletének 2.§-5.§-ai a következőképpen rendelkeznek:

“Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésétől eltérően az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18.000.000 forintnak megfelelő pénzösszeg. Az adóalany – az Áfa tv.-ben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – a 2. § szerint az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

 Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben is választhatja, ha az Áfa tv. 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.

Az Áfa tv. 192. § (2) bekezdésétől eltérően az adóalany az alanyi adómentesség 2025. évre történő választására vonatkozó, az Áfa tv. 192. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát 2025. február 28-ig teheti meg. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Látható, hogy elég szűkszavú a jogszabály, és nyelvezetéből következően problémás lehet a gyakorlati nyelvre történő lefordítása.

Felmerülő kérdések az új alanyi mentesség témakörében

Kérdésként felmerült, hogy kiknek van lehetőségük alanyi mentességet választani visszamenőlegesen: azok is választhatják-e, akik 2023-ban veszítették el az értékhatár túllépésük miatt az alanyi mentességet?

Amennyiben az adóalany él a visszamenőleges alanyi mentesség választásának lehetőségével, érthetően kérdésként fogalmazódik meg benne, hogy az adókötelesen kiállított számlákat vajon szükséges-e módosítania. Ha számlát kell módosítani, akkor gyakorlati kérdés, hogy az áfával növelt összegre kell-e módosítani a számlát, vagy csak a nettó összeg szerepel az alanyi mentes számla ellenértékeként. Az is problémát okozhat, hogy az eredeti, áfa tartalmú számla alapján a vevő értelemszerűen áfát is fizetett a vételár részeként. Vajon a számlahelyesbítést követően ezt az adót kötelező részére visszafizetni?

Első ránézésre még bonyolultabb a megítélése a beérkező számláknak. Az adókötelesen évet kezdő a költség számlái áfa tartalmát alapesetben le tudja vonni, míg az alanyi mentes nem élhet az adólevonással. Ennek milyen következménye van, ha visszamenőlegesen alanyi mentességet választunk? És hogy tovább fokozzuk a helyzetet: hogyan alakul a sorsa az utólag alanyi mentes státuszra váltó adóalanytól számlát befogadónak?

Az is kérdés lehet, hogy a megállapodások módosítását is el kell-e végezni az alanyi mentesség utólagos választását követően.

Nem kevésbé bonyolult a nyugtás eladások kezelése. Az adóalany még adóköteles időszakában kiállított nyugtáit sztornózni kell az alanyi mentesség pótlólagos választását követően?

Az a kérdés is többször felvetődött, hogy február 28-ig minden alanyi mentesnek meg kell-e tennie a bejelentést, még azoknak is bejelentéssel kell-e élniük, akik tavaly nem veszítették el az alanyi mentességüket?

Az alanyi mentességüket tavaly elveszítő adóalanyok az értékhatár túllépést követően áfát fizettek az értékesítésükre, és áfa tartalmú számlákat állítottak ki. Sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy ha visszamenőlegesen alanyi mentességet választanak, akkor ez a választásuk kihat-e a 2024-ben visszaigényelt és befizetett adóra. Vajon szükség van-e a tavalyi bevallások és számlák módosítására?

Az egyéni vállalkozóknál vagy a költségvetési szerveknél tipikusan előfordul, hogy élnek az adófizetés tekintetében a 45 napos halasztással. Ez azt jelenti, hogy az adófizetési kötelezettségüket az ellenérték megszerzésekor, de legkésőbb a teljesítést követő 45. napon kell teljesíteniük. A levonási joguk azonban azonnal beáll. Ilyenkor végig kell gondolni, hogy hogyan adóznak azok a számlák, amelyeket még tavaly, áfa felszámításával állított ki az adóalany, azonban az ellenérték csak idén folyik be. Ezekben az esetekben:

• Módosítani kell a számlát?
• Be kell fizetni a számla áfa tartalmát?
• A tavaly érvényesített levonható adót vissza kell esetleg fizetni?
• A tavaly beadott bevallást önellenőrizni kell? Megannyi kérdés…

Sokan abban a tekintetben is bizonytalanok, hogy a tárgyi eszközök évek közötti arányosításánál „bezavar-e” ez a hirtelen visszamenőleges státuszváltozás.

Az alanyi mentes értékhatár számításának szabályai is megváltoztak 2025-től. Erről a témáról is érdemes szót ejteni és meg is fogjuk tenni előadásunk keretében.

***

5percAdó ajánló:

Az alanyi mentességre jogosító értékhatárt 2025. január 1-jére visszamenőleg növelték meg 18 millió forintra. A változással összefüggésben jelenleg rengeteg gyakorlati probléma, kérdés felmerül, amelyre nem ad választ a rendelet. Vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. >>Az áfa alanyi mentes értékhatár visszamenőleges emelésével összefüggő gyakorlati kérdések című online előadásán 2025. 02. 06-án, hogy Te is tisztábban láthass ebben a kérdésben.