A magyar adórendszer a társaságok nyereségadózása vonatkozásában jelenleg négyféle adózási módot biztosít. Az adózóknak 2003-tól, az egyszerűsített vállalkozói adó [eva] bevezetése óta van lehetőségük arra, hogy adókötelezettségüket ne a társasági adó szabályai szerint teljesítsék. 2013 óta további alternatívák is elérhetők, ugyanis az adórendszer két további olyan adónemmel – a kisadózó vállalkozások tételes adójával [kata], illetve a kisvállalati adóval [kiva] – bővült, amelyek – egyebek mellett – a nyereségadó terheket is kiváltják.

A kiva szabályai 2017-től lényegesen megváltoztak, a kedvező adóalap-megállapítási szabályok miatt számos adózó dönt(ött) az áttérés mellett. Többek között ennek apropóján is érdemes áttekinteni, hogy az adózóknak milyen szempontokat célszerű figyelembe venni az adózási mód megváltoztatása kapcsán.

Az alábbiakban néhány általános, nem csak a kiva választásakor mérlegelendő szempontot emelünk ki.

Az adózási mód megváltoztatására irányuló döntés meghozatalakor a legfontosabb tényező a „belépési feltételek” áttekintése, így bizonyos szervezeti formában működő adózók eleve kiesnek a potenciális adóalanyok köréből. Hiszen a nem csak magánszemély tagokkal rendelkező bt., vagy kft. nem lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya, az újonnan alakult társaság nem választhatja az egyszerűsített vállalkozói adót. Az egyes anyagi adójogszabályokban az adóalanyiság feltételeként meghatározott követelmények egy része tehát a szervezeti formával, illetve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámával, az éves árbevétellel függ össze. Szintén az egyes adójogszabályok határozzák meg azt, hogy az adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés mikor tehető meg. E tekintetben a kiva, illetve a kata szabályai rugalmasnak tekinthetők, hiszen bármely hónapban döntet az adózó az áttérés mellett, a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a választás napját követő hónap első napjával jön létre az adóalanyiság. Az eva szabályai e szempontból kötöttebbek, ugyanis az adóalanyiság választását évente egyszer, december 1-je és 20-a között lehet bejelenteni.

Ha egy olyan, a társasági adó hatálya alá tartozó adózót veszünk alapul, aki az áttérés mellett dönt, legyen szó akár kiva, kata, vagy eva választásáról, közös elem, hogy lezárul az üzleti éve, záró beszámolót és záró bevallást kell benyújtania, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénynek [Tao. tv.] a jogutód nélküli megszűnésre irányadó szabályait kell alkalmazni.

Ez utóbbi azt jelenti például, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli pedig az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja [Tao. tv. 16. § (3) bekezdés c) ce) alpont].

A más adónem hatálya alá történő áttérés azonban bizonyos kedvezmények esetén nem jár automatikus, szankciós (késedelmi pótlékkal növelt) visszafizetési kötelezettséggel.

Így például önmagában a kiva, a kata, az eva választása okán nem kell visszafizetni az igénybe vett beruházási adóalap-kedvezmény [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont] kétszeresének késedelmi pótlékkal növelt összegét, ha az előírt négy adóéven belül teljesíti a feltételeket.

Akkor merül fel szankciós társasági adófizetési kötelezettség, ha a „figyelési időszakon” belül az adózó immár kiva-, kata-, vagy eva-alanyként megsérti a kedvezmény kapcsán előírt feltételeket (például: kivezeti az adott tárgyi eszközt a könyveiből).

A Tao. tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel benyújtandó, az előzőekben említett záró bevallását az áttérés hónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elkészíteni. Azon adózók esetében, amelyek a 2017-es év közben (vagy 2018. első napjával) térnek át más adónem hatálya alá, a 1771 jelű bevallást kell benyújtani az említett időpontig.

Az áttérő adózónak a bejelentés adóévére vonatkozó, előzőekben említett társasági adóbevallásában adóelőleget nem kell bevallaniuk, a korábban bevallott, az adószámlára már felkönyvelt előlege(ke)t az adóhatóság hivatalból törli.

Az adózási módokat érintő döntés meghozatalakor érdemes megvizsgálni azt is, hogy az áttérés kapcsán milyen további fizetési kötelezettségek merülhetnek fel. E tekintetben hangsúlyozandó, hogy mindazok a társaságok, amelyek az áttérés okán kikerülnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] hatálya alól (vagyis bevételi nyilvántartást vezető kata-, eva-alanyok lesznek), kötelesek az „áttérés” előtt keletkezett vagyonnövekményüknek meghatározott – nem tárgyi eszközben, immateriális javakban megtestesülő – része után osztalék utáni adót kiváltó adót fizetni. Könnyebbséget jelent ugyanakkor, hogy az osztalék utáni adót kiváltó adót nem egy összegben, hanem három részletben – több adóévet érintően – kell megfizetnie az adózónak.

A nyilvántartási kötelezettségek áttekintése is egy mérlegelendő szempont lehet az egyes közteherviselési módok közötti választás során. A bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyok, illetve valamennyi kata-alany – mivel nem alanyai az Szt.-nek – mentesülnek a beszámolókészítési kötelezettség alól. A kisvállalati adó vonatkozásában az a sajátos helyzet áll elő, hogy a kiva-alanyok az Szt. hatálya alá tartoznak (tehát beszámoló készítésre kötelesek), ugyanakkor az adóalapjuk megállapítása nem a beszámoló alapján történik.

Az itt felsorolt szempontok mellett számos további egyedi, az adott cég működésével összefüggő körülményt érdemes mérlegelnie az adózónak az adónemek közötti választáskor, így például célszerű figyelembe venni a foglalkoztatottaknak fizetett bértömeg nagyságát, az adott tevékenység költségigényét, esetlegesen a külföldről származó jövedelem adózásának módját az egyes adónemek hatálya alatt. Az egyedi, cég-specifikus körülmények mérlegelése mellett, természetesen alapvető jelentőséggel bír az anyagi adójogszabályok – korántsem egyszerű – előírásainak megfelelő ismerete, áttekintése.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az egyes adónemek választására vonatkozó feltételek, illetve az áttérés/visszatérés kapcsán alkalmazandó speciális rendelkezések, akkor jelentkezz 2017. április 4-ig kedvezményesen az Az adónemek közötti áttérések számviteli és adózási kérdései címmel 2017. május 4-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.