2024. október 29-én került benyújtásra a Parlament elé az egyes adótörvények módosításáról szóló T/9724. számú törvényjavaslat, amely a várakozásokkal ellentétben…
A holdingok áfa-beli megítélése – Dr. Csátaljay Zsuzsanna
Aktív és passzív holdingok áfa levonási joga
A cégcsoportok, holdingok áfa kezelése rengeteg kérdést vet fel, amelyre az Áfa törvény nem ad egyértelmű választ. Szerencsére a közeltmúltban több, a holdingot érintő európai bírósági ítélet jelent meg – többek között magyar ügyben -, ami alapjaiban változtatja meg a holdingok, cégcsoportok áfa-beli megítélését. Az Európai Bíróság részletesen foglalkozik a leányvállalatok irányításában részt vevő, illetve abban szerepet nem vállaló holdingtársaságok beszerzéseihez kapcsolódó áfa levonási jogának alapvető kérdéseivel.
A közhiedelemmel ellentétben olyan holdingnál is előfordul, hogy korlátozott az adólevonás joga, amelynek kizárólag adóköteles az alaptevékenysége. Az eddigi passzív-aktív holding elhatárolás túl leegyszerűsítőnek bizonyult, az áfa tekintetében tovább cizellálódott, illetve részben meghaladottá vált.
A holdingok tevékenységét a következők szerint csoportosítjuk az új európai bírósági joggyakorlat szerint:
- alaptevékenység (ez tipikusan a csoporton kívüli tevékenységet szokta jelenteni, ami lehet adóköteles, például energiatermelés vagy kereskedelem, ingatlanberuházás stb., de lehet tárgyi mentes is);
- tulajdonosi jogok gyakorlása a holdingtársaságok felett;
- holdingtársaságok irányítása;
- a holdingtársaságok felé tovább közvetített szolgáltatások.
Az adólevonási jogot korlátozó tényezők holdingok esetében
A holdingtársaságnak az általános költségeire vonatkozó beszerzések tekintetében gyakorolható adólevonási joga korlátozott, csak az arányosítás szabályai szerint érvényesíthető, abban az esetben, ha a leányvállalatait ellenérték nélkül irányítja, tekintettel arra, hogy az ellenérték nélkül végzett irányítási tevékenység nem minősül adóköteles gazdasági tevékenységnek, és mint ilyen, az áfa hatályán kívül esik, adólevonási jog pedig nem kapcsolódik hozzá. Sőt, az adólevonási jog akkor is sérül, ha semmilyen ellenérték fejében teljesített szolgáltatást (például adminisztratív, informatikai stb.) sem nyújt a leányvállalatai felé. Az ilyen társaság ugyanis nem minősül adóalanynak a holdingkénti mivolta tekintetében, függetlenül attól, hogy az alaptevékenysége adott esetben teljes egészében adóköteles.
Főszabály szerint az a holding, amely a leányvállalataiban végzett irányítási vagy egyéb tevékenysége ellenében díjat nem szed (és így passzív holdingnak minősül), ezen passzív holdingtevékenysége tekintetében adólevonásra nem jogosult. Ennek oka, hogy a passzív holdingtevékenység önmagában nem minősül adóköteles gazdasági tevékenységnek
Az adólevonási jog feltételei holdingok esetében
Az Áfa törvény rendelkezései alapján az adóalanyokat annyiban illeti meg az adólevonás joga, amennyiben a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást adóköteles gazdasági tevékenységük keretében használják fel. Az Áfa törvény 120.§-a alapján az adóalanyt megilleti az adólevonás joga, de csak az adóalanyisága, azaz a gazdasági tevékenysége körében. Az 5.§ – 6.§ alapján már attól adóalanyiság körében teljesített, azaz gazdasági tevékenység lesz egy tevékenység, ha ellenérték fejében teljesül. Az ingyenes tevékenység nem keletkeztet adóalanyiságot.
Az adólevonási jog nemcsak akkor illeti meg az adóalanyt, ha az adott beszerzés közvetlenül adókötelesen ellenérték fejében értékesül tovább az egyes kiszámlázott szolgáltatások alkotóelemét képezve, hanem akkor is, ha nem képezi közvetlenül a kiszámlázott szolgáltatások alkotóelemét, hanem az adóköteles gazdasági tevékenység egészét szolgálja oly módon, hogy az általános költségek részét képezi. Az is fontos, hogy ha egy adott beszerzés teljes egészében adóköteles gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, akkor a levonható adó nagysága nem attól függ, hogy milyen összegű a kiszámlázott ellenérték. Például, ha egy szolgáltatást 100 értékben veszünk igénybe és csak 30 értéken számlázzuk tovább, attól még a teljes 100 áfája levonható.
A részesedés kérdésköre
Fontos még azt figyelembe venni, hogy önmagában az, hogy egy társaság részesedést tart, az nem minősül gazdasági tevékenységnek. A részesedés, osztalék ugyanis nem „aktív” áfailag értelmezhető szolgáltatás, csak a vagyon automatikus „passzív” hozadéka. Ezt az EUB már több ízben elvi jelleggel kimondta. Ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az e tevékenységgel összefüggésben felmerült áfa nem vonható le. Egyes esetekben ezt inkább úgy kellene elképzelni, hogy ez a tevékenység áfailag semleges, ezen „át kell nézni”, és az dönti el az ezzel összefüggésben felmerült adólevonási jogot, hogy az ezzel összefüggésben felmerült beszerzések közvetlen összefüggésbe hozhatóak-e az adóalany ellenérték fejében teljesített adóköteles tevékenységének egészével.
Például, ha a részesedéskibocsátásra egyértelműen az adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében kerül sor, az abból származó bevételt beleforgatja az adóköteles tevékenységébe, mondjuk tőkeemelést hajt végre, hogy a termelő tevékenységével a tőzsdére tudjon lépni vagy egy új üzletágat meg tudjon vásárolni, akkor felmerülhet, hogy nem sérül az adóalany adólevonási joga sem az általános költségek tekintetében, sem a szóban forgó részesedés kibocsátáshoz igénybe vett szolgáltatások tekintetében.
A holdingok ellenérték fejében teljesített szolgáltatásainak bevezetése
Az ellenérték fejében teljesített szolgáltatások (például az irányítási tevékenységért beszedett menedzsment díj) bevezetését megelőző időszakban bonyolított azon beszerzések tekintetében, amelyek részben a Társaság saját adóköteles tevékenységét, részben a leányvállalatai adóköteles tevékenységét szolgálják, az arányosítás szabályai szerint kell meghatározni a levonható adót, feltéve, hogy tételesen nem különíthető el a saját adóköteles tevékenységhez kapcsolódó és így levonható rész.
Attól az időponttól, hogy a Társaság szed menedzsment díjat – azaz az áfa terminológia szerint az irányítási, kereskedelmi, adminisztratív szolgáltatását ellenérték fejében végzi –, az irányítási tevékenység is adóalanyiságot eredményező, így adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységgé válik.
Amennyiben a Társaság ellenérték fejében végzi a leányvállalatai irányítását, az irányítási tevékenységgel kapcsolatos beszerzésein felszámított áfa teljes egészében levonható – feltéve, hogy nincs adóalanyiságon kívüli, vagy adómentes tevékenysége –, tekintettel arra, hogy az irányítási tevékenység adóköteles gazdasági tevékenységgé válik az ellenérték szedése következtében.
Azon leányvállalatok tekintetében, amelyek irányításában a Társaság nem vesz részt, vagy az irányítási tevékenységére tekintettel a Társaság nem szed ellenértéket (menedzsment díjat), felmerülhet, hogy a Társaság beszerzésein felszámított áfa levonásának joga korlátozottá válik, figyelemmel a témakörben releváns európai bírósági joggyakorlatra.
A közvetített szolgáltatások kérdésköre
Az adólevonási jog megléte kapcsán ezen kívül vizsgálni kell, hogy az igénybe vett szolgáltatásokat a Társaság közvetített szolgáltatásként tovább számlázza-e a leányvállalatai felé. Amennyiben igen, úgy a beszerzéseken felmerült áfa levonható. Ha nem kerül beépítésre a díj egy komplex (tipikusan irányítási) szolgáltatásba és nem is általános költség, azonban egyértelműen a leányvállalatok érdekében merül fel, akkor, ha közvetített szolgáltatásként terhelik tovább, az adólevonási jog szintén nem sérül.
Amennyiben a beszerzések és a Társaság saját adóköteles gazdasági tevékenysége között azonosítható az egyértelmű, azonnali és közvetlen kapcsolat, akkor a beszerzést terhelő áfa levonható abban az esetben is, ha az egyébként nem kapcsolódik a Társaság egyéb, fentiekben felsorolt adóköteles, adólevonásra jogosító tevékenységeihez.
Viszont kedvező hír, hogy az áfa-csoport létrehozása megoldhatja a holdinggal összefüggésben felmerült áfa problémák nagy részét.
***
5percAdó konferenciaajánló:
Ha a téma felkeltette az érdeklődésedet, vegyél részt a PENTA UNIÓ Zrt. 2024. november 07-ei, >>Holdingok, cégcsoportok áfa kérdései című konferencián és ismerkedj meg Dr. Csátaljay Zsuzsanna segítségével a holding társaságok korántsem könnyen megítélhető áfa levonási gyakorlatával, melynek helyes alkalmazása számos adóelőnyt tud biztosítani, ugyanakkor komoly adókockázatot is rejt magában a levonási jog nem megfelelő gyakorlása.
Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!
Értékelés, hozzászólás