Hétindító – 11. hét – Suller Kriszta – Járulék- és áfa bevallás

Kellemes habos kávés jóreggelt kívánok! Remélem, mikor ezt a Hétindítót olvasod, verőfényes napsütés lesz! De verőfényes napsütés ide vagy oda, sajnos nekünk haladnunk kell! 

Járulékbevallás, befizetés

A holnapi napra esik a szokásos havi járulékbevallások (XX08 és XX58) benyújtásának és a hozzá kapcsolódó adó- és járulékterhek megfizetési határideje. 

Áfa bevallás előkészületei

Lassan határidősek – a jövő hét közepére – az áfával kapcsolatos bevallások, jelesül:

  • XX65-ös áfa bevallások,
  • XXA60-as összesítő nyilatkozatok.

Természetesen nem elfelejtkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő mindazon esetekben, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.).

Felhívom a figyelmet, hogy természetesen az adózók szűkebb körét érintően is esedékessé válik, válhat egynémely bevallás benyújtása, ilyenek lehetnek például az egyes jövedéki területeket érintő bevallások stb.

Kamarai tagdíj

A kamarai díj befizetési határideje általános esetben március 31-e, így az erről szóló fizetési értesítőt már elküldhetjük ügyfeleinknek! Kamarákkal kapcsolatosan legyünk figyelemmel arra, hogy nem feltétlen minden ügyfél a Kereskedelmi és Iparkamara tagja, hanem szép számmal sorolódtak a vállalkozások az elmúlt években az agrár kamara tagjainak sorába!

Helyi adók

A jövő hét elejére, 18-ára határidős:

  • helyi adó előlegek megfizetése (nemcsak iparűzési adó, hanem pl. építmény adó is!),
  • gépjármű teljesítményadó előlegének megfizetése az idén először április 15-ig lesz határidős, a szokásos két részlet helyett egy összegben. Az éves adóra kizárólag a természetes személyek a tárgyév június 30-ig évente egyszer maximum 5 havi pótlékmentes részletfizetést kérhetnek.

Indul az intenzív, SZJA bevallási szezon

Remélhetőleg március 15-étől a NAV E-Szja felületén várhatóan már elérhetőek lesznek a magánszemélyek bevallási tervezetei, ideértve a mezőgazdasági őstermelők és a VSZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók tervezeteit is. Esetükben azonban a bevallás tervezete kiegészítést kíván, nem is válik automatikusan bevallássá! A tervezet egyik legnagyobb előnye szerintem a végén rejlik, ahol tételesen, kifizetőnként látható, hogy mely cégek mennyit vallottak a magánszemély tekintetében az adóévben. Ezt célszerű összevetni a rendelkezésre álló igazolásokkal! Szerintem továbbra is helytálló, hogy a legtöbb ember szakember segítsége nélkül ennek megfelelőségét továbbra sem képes ellenőrizni, így ez a feladat is ránk hárul! Véleményem szerint továbbra is célszerű ránézni a tervezetre azokban az esetekben, ahol családi kedvezmény kerül igénybevételre, hiszen a NAV csak a kifizetők bevallási adataiból tud dolgozni, előfordulhat – pl. megosztás okán, vagy mert csak késve nyilatkoztunk a munkáltatónak -, hogy a bevallási tervezet nullás végösszege ellenére visszaigényelhető adó, esetleg járulék keletkezhet!

Mindezek után mindenkinek eredményes munkát, haladós szép napokat, fennakadás mentes elektronikus rendszert kívánok!

***

5percAdó konferenciaajánló:

A lízing – II. rész – Sándorné Új Éva

Személygépjármű nélkül már kevesen tudják elképzelni mindennapjaikat. A megvásárláshoz szükséges tőke azonban nem mindig áll rendelkezésre, de az is lehet, hogy vásárlás helyett a lízing a kedvezőbb megoldás. A lízingkonstrukciók típusaival az előző cikkben foglalkoztunk.

Mit tekinthetünk személygépjárműnek?

A lízingügyleteknél mindig tisztázni kell, hogy mi a lízing tárgya. A probléma máris itt kezdődik. A gondot a személygépjármű meghatározása jelenti, különösen akkor, ha a személygépjármű lízing adózási kérdéseivel kell foglalkozni. Az egyes adótörvények személygépjármű fogalma nem teljesen azonos.

A lízing folyamata azzal kezdődik, hogy a személygépjárművet valahol legyártják. Az adózást nem befolyásolja, ha a gyártás robottechnikával történik, de az sem, ha hagyományos gyártású. A kész gépjármű késztermékként a gyártó raktáraiba, majd eladásra kerül. Ebben a pillanatban már bonyolódik a dolog. A kérdés az, hogy a késztermék a gyártás országában van, netán vevői készletként már más országba került. Az igazi kérdés most azonban az, hogy a gyártó milyen járművet gyártott? Személygépjárművet vagy tehergépjárművet? Szemrevételezés alapján ez a kérdés nem megválaszolható, pedig az eladási árat befolyásolhatja. 

A lízingügylet következő klasszikus lépése az, hogy a lízingcég megvásárolja a gépjárművet, amelyet majd lízingbe ad. Ez lehet belföldi vásárlás, közösségi beszerzés, de akár import is. 

Ezt követően a személygépjármű lízingbe adásra kerül. Biztos, hogy a gépjármű személygépjármű?

Egy-egy lízingügylet helyes adó és számviteli elszámolásaival kapcsolatos több törvény, – némely esetben – kormányrendelet szabályozását is figyelembe kell venni. Az autólízing témaköre kapcsán ez különösen fontos, hiszen az egyes jogszabályokban a személygépjármű meghatározása nem teljesen azonos. Az adótörvények eltérő definiálása miatt előfordulhat, hogy ugyanazon gépjármű az egyik törvény alapján tehergépjárműnek, a másik adótörvény alapján pedig személygépjárműnek minősül. Ezért a számviteli nyilvántartásokban is érdemes jelezni, ha egy-egy esetben a kérdéses gépjármű az egyes adótörvények alapján két gépjármű kategóriába is beleesik. Mindemellett rendkívüli módon figyelni kell az adóelszámolásokra is.

A személygépjármű lízing kapcsán ismerni kell az áfa, a regisztrációs adó, a gépjárműadó és a cégautóadó szabályozását. Mindemellett a társasági adó, a kisvállalati adó szabályozását, és a személyi jövedelemadó előírásokat, szabályokat is. Újra felmerül tehát a kérdés, hogy mi is az a személygépjármű.

Áfa levonhatóság a személygépjármű lízing esetében

A gépjármű beszerzésekor és lízingbe vételekor az egyik legfontosabb kérdés az általános forgalmi adó levonhatósága. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) személygépjármű fogalmat nem tartalmaz, kizárólag a levonási jog kapcsán a 124. § (1) bekezdés b) pont] utal vámtarifaszámmal (8703) a személygépkocsikra. 

Az Áfa tv. 124. § (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem helyezhető levonásba a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó. Ezt a tételes tiltást feloldja az Áfa tv. 125. § (1) a) pontja, amely megengedi az előzetesen felszámított áfa levonásba helyezését, ha a személygépjármű továbbértékesítési célt szolgál. Felmerül azonban a kérdés, hogy levonásba helyezhető-e a személygépjármű előzetesen felszámított áfája operatív lízingbe vagy pénzügyi lízingbeadás esetén.

Ezzel még nincs vége az áfaelmélkedésnek, mert az is fontos kérdés, hogy levonásba helyezheti-e a személygépjárművet lízingbevevő a részére előzetesen felszámított, a lízingdíjat terhelő áfát. A kérdés nem egyszerű, mert más a szabály operatív lízing, nyíltvégű lízing és zártvégű lízing esetén.

Lízingelt járműhöz kapcsolódó szolgáltatások áfa-levonhatósága

Következő kérdést a lízingszerződés tartalma bonyolítja. Vannak olyan lízingkonstrukciók is, amelyek több szolgáltatást tartalmaznak (sofőrszolgálat biztosítása, időnkénti autótakarítás, szervizelés, gépjármű biztosítás stb.). Ebben az esetben mi az áfa alapja? Ne felejtsük el, hogy a lízing az adásvétel, a bérbeadás és a hitelügylet keveréke.

A szerződésben meg kell határozni, hogy az autóhasználathoz kötődő szolgáltatások, gumicsere, kötelező karbantartás és az esetleges egyéb javítások költségeit melyik fél viseli. A költségelszámolási lehetőség pedig független attól, hogy a cégautóadót a bérlő vagy a bérbeadó vallja be és fizeti meg.

A személygépkocsi javításával kapcsolatos költségeket az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni a szerviz számlája alapján. Az Áfa törvény 50 százalékos levonási tilalmat ír elő a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához igénybe vett szervízszolgáltatások előzetesen felszámított adójával kapcsolatban. Az alkatrészek áfáját azonban levonásba helyezni nem lehet. Felmerül azonban a kérdés, hogy levonható-e az áfa, ha a beszerelt alkatrész nagyobb értékű javítási munka részeként kerül számlázásra.

Lízinghez kapcsolódó költségek, ráfordítások minősítése a társasági adóban

A karbantartási, szervízelési költségek a társasági adóban elismert költségnek minősülnek. A társasági adóban adózás előtti eredményt módosító tételt nem kell elszámolni. Mi a helyzet a gépjármű értékcsökkenésével? Ki tartja nyilván a lízingbe adott személygépjárművet? Melyik fél számolja el az értékcsökkenést? Melyik fél adóalapját kell emiatt korrigálni?

Némely esetben előfordul, hogy a lízingelt gépjármű vezetője szabálytalanul közlekedik (pl. gyorshajtás) és ennek következtében megbírságolják. A közigazgatási és a szabálysértési bírság – főszabály szerint – a gépjármű üzemben tartójával szemben kerül kiszabásra. A könyvelés alapbizonylata a hatóság által küldött határozat. A Tao. törvény szabályai nem kedveznek a bírság költségkénti elszámolásának. A közigazgatási vagy szabálysértési bírság ráfordításként elszámolt összegével az adózás előtti eredményt meg kell növelni. Igaz ez abban az esetben is, ha a vétkes gépjárművezetővel a bírság összegét megtéríttetik?

A lízingbe adott személygépjármű is szenvedhet balesetet, de az is előfordulhat, hogy lopásnak/részlopásnak esik áldozatul. A baleset következtében kisebb nagyobb vagyoni kár keletkezhet, de a kár lehet gazdasági vagy műszaki totálkár is. Gazdasági totálkár esetén a gépjármű javítható, de a magas javítási költségek miatt a javítást elvégezni nem érdemes. Műszaki totálkár bekövetkezésekor a gépjárművet megjavítani nem lehet. A roncsértékkel csökkentik a kártérítés összegét? Egyáltalán kártérítésről vagy kártalanításról van szó, amikor a biztosító szolgáltat?

Abban az esetben, ha a károkozás a bérbevevő hibájából következett be, akkor a kár összege és a biztosító által fizetett kártérítés összege közötti különbözetet meg kell térítenie. Most merül fel a kérdés, hogy melyik félnek kell megkötnie a szükséges gépjármű biztosításokat? Kinek fizet a biztosító? Megtéríti-e a biztosító a javításhoz kapcsolódó általános forgalmi adó összegét? Miért is kér a biztosító áfa nyilatkozatot? 

Maradványérték meghatározásának jelentősége

Az adózási kérdések mellett, különösen a nyílt végű lízingkonstrukciók miatt beszélni kell még a maradványértékről is. A szerződésben megállapított maradványérték a lízingdíj nagyságát befolyásolja. 

Abban az esetben, ha a maradványértéket viszonylag magasan állapították meg lízingtárgy tényleges piaci értékéhez képest, akkor a megemelt maradványérték miatt a lízingdíjak a kellőnél alacsonyabbak lesznek. Ez igen kedvező a futamidő alatt lízingbevevőnek, viszont a futamidő végén sokkal magasabb összeget kell kifizetnie a tulajdonjog megszerzéséért. 

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog a maradványérték megfizetésével száll át a lízingbevevőre, ebből pedig az következik, hogy a maradványértéket terhelő általános forgalmi adót levonásba helyezni nem lehet. A magas maradványérték le nem vonható áfája megdrágítja a gépjármű lízinget. Azt se felejtsük el, hogy személygépjármű vásárlása esetén az Áfa tv. fő szabály szerint tiltja az általános forgalmi adó levonásba helyezését. 

A túl magas maradványérték piaci kockázatot is hordoz. Tételezzük fel, hogy egy személygépjármű nettó eladási ára 15 millió forint. A gépjármű nyílt végű lízing keretében kerül hasznosításra. A lízingbeadó az autót 60 hónapos futamidővel, annuitásos (azonos részletfizetésű) és 8 millió forint maradványértékkel adja lízingbe. A futamidő végén ugyanezen típusú és használtsági állapotú személygépjárművek piaci ára 5 millió forint. A gépjármű esetleges további eladása veszteséget generál. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a lízingbevevő vevőkijelölési joggal él. A magas maradványértéken értékesített gépjármű esetén a harmadik fél (vevő) nem élhet áfalevonási joggal.

Amennyiben a futamidő végén a lízingbevevő (sem harmadik fél) nem kíván élni a tulajdonjog szerzési lehetőséggel az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz. A lízingtárgy értékesítéséből befolyó bevétel pedig nem fog fedezetet nyújtani az akkor fennálló teljes követelésre. Azt ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a használt gépjárműpiacon csak kivételes esetben lehet emelkedő árakat tapasztalni. A fenti példát tovább folytatva elég jól látható, hogy a személygépjárművet nem lehet 8 millió forintért értékesíteni, tehát a lízingbeadó pénzügyi veszteséget szenved el. Ez számára nem előnyös.

Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a magas maradványérték olyan szempontból is kockázatot jelenthet mindkét félnek, ha véletlenül bekövetkezik egy súlyos töréskárral (műszaki vagy gazdasági totálkár) végződő baleset. Semmi garancia nincs arra, hogy a biztosító kártérítése fedezni fogja a károkat.

Gyakran előfordul, hogy a képzett maradványérték a lízingbeadó kockázatának csökkentése érdekében lényegesen kisebb, mint az eszköz valós piaci értéke. Ez kissé irányítja a lízingbevevő döntését is, mert ebben az esetben a futamidő végén a tulajdonjogot nem éri meg átengedni a lízingbeadónak. 

Az igazi kockázat a vevőkijelölés esetén jelenik meg. Vevőkijelölés esetén ugyanis a képzett maradványértéken adják át a tulajdonjogot, ami lényegesen kisebb a valós piaci értéknél.

A személygépjármű lízing tehát számos pénzügyi kockázati, adóelszámolási és számviteli nyilvántartási kérdést is felvet.

***

Sándorné Új Évával következőre A munkáltatói juttatások és a kötelező költségtérítések” >> című konferencián találkozhatsz.

***

A cikksorozat tagjai:

I. rész: Lízingról gazdasági szakembereknek – könyvelés, számlázás, áfa-levonás, társasági adóban érvényesíthető kedvezmények, lízing és a KIVA kapcsolata, gyakorlati kérdések
III. rész: Az ingatlanlízing

A 2023-as üzleti év kiemelt zárlati feladatairól – Botka Erika

A cikk keretében a 2023-as üzleti évzárás egyes kiemelt zárlati feladatait foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogy sok vállalkozásnál a 2023-as üzleti év gazdálkodásában jelentős változások következtek be, ami a zárási feladatokat is érintheti. 

A gazdálkodási körülményekről

A 2023-as üzleti évben sok vállalkozásnál az árbevétel jelentősen – akár 30-40%-kal – csökkent, illetve a 2024-es üzleti év elejének rendelésállománya is azt mutatja, hogy további árbevétel csökkenések várhatóak. Az eredményesség fenntartása érdekében az árbevétel csökkenését a költségek, ráfordítások csökkentésével szeretnék a vállalkozások ellentételezni.

Egy adott üzleti év zárásának kiemelt feladata – többek között – a céltartalék-képzés (azaz a várható veszteségek figyelembevétele), az eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelése, stb. Ezeket az értékeléseket az előbb említett gazdálkodási körülmények befolyásolhatják. 

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása, terven felüli értékcsökkenés elszámolása

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírása alapján a tárgyi eszköz aktiválásakor megállapított terv szerinti értékcsökkenés csak akkor módosítható, ha a számviteli törvény 53. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti feltételek valamelyike bekövetkezik. A tárgyi eszköz maradványértékét aktiváláskor kell meghatározni, annak a használati idő alatti változása nem tartozik ide. Így a maradványérték növekedése miatt nem lehet a terv szerinti értékcsökkenést módosítani. Ha a használati idő alatt a tárgyi eszköz piaci értéke jelentősen meghaladhatja annak könyv szerinti értékét, akkor lehet a számviteli törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti értékhelyesbítés (piaci értékelés) lehetőségével élni, de ez nem befolyásolja a terv szerinti értékcsökkenés elszámolását.

A számviteli törvény előírása alapján a terv szerinti értékcsökkenést akkor lehet megváltoztatni, ha a terv szerinti értékcsökkenés megállapításakor figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékében) lényeges változás következett be. Ilyen eset lehet például:

  • csökken vagy nő a műszakok száma,
  • pótlólagos beruházást, felújítást valósítottak meg,
  • részleges selejtezést hajtottak végre,
  • a tárgyi eszköz üzembe helyezésekor megállapított használati idő lejárt és tovább használják a tárgyi eszközt,
  • ha éven belüli időtartamban nem használják a tárgyi eszközt,
  • a tárgyi eszközre terven felüli értékcsökkenést számoltak el, vagy írtak vissza.

Felújítás, beruházás esetén:

  • Új üzembe helyezés van, ebből következően lehet
    • új használati időt, és/vagy
    • új maradványértéket megállapítani.

Előbbi kettő változása miatt változhat a terv szerinti értékcsökkenés.

Terven felüli értékcsökkenés elszámolása esetén:

  • változhat a használati idő,
  • így változhat a maradványérték, és
  • így változhat a terv szerinti értékcsökkenés.

Továbbhasznált tárgyi eszközök:

  • használati körülményváltozást jelent,
  • így megváltozhat a használati idő, és
  • így megváltozhat a maradványérték is.

Előbbi kettő változása miatt szintén változhat a terv szerinti értékcsökkenés.

Nem használt tárgyi eszközök számviteli kezelése

Az árbevétel csökkenése a termelés csökkentését is jelenti, így a termeléshez használt tárgyi eszközök használata az eredeti üzembehelyezéshez viszonyítva időlegesen, vagy tartósan megváltozhat.

A számviteli törvény 23. §-a (5) bekezdésének előírása alapján, amennyiben az eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja, akkor az eszköz besorolását meg kell változtatni, a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé.

A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy a termelés (a használat) éven belüli leállításával a használat körülményeiben változás következik be, így a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatható, alacsonyabb terv szerinti értékcsökkenés számolható el. Azzal, hogy átmenetileg nem használják a tárgyi eszközt, megváltozik/megváltozhat a használati ideje (tovább használható), így megváltozik a maradványértéke is, ebből következően a terv szerinti értékcsökkenése is megváltozhat. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a tárgyi eszköz fizikailag, erkölcsileg avulhat az átmeneti leállás során is, mely avulást a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával ki kell fejezni, ha a vállalkozás az időarányos terv szerinti értékcsökkenés szabályait alkalmazza. Ezért a terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem lehet nullában meghatározni akkor sem, ha a tárgyi eszközt átmenetileg nem használják. 

A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból az is következik, hogy ha a tárgyi eszközök használati célja megváltozik, a tartós használati cél már nem áll fenn, úgy azokat legfeljebb az adott üzleti évben lehet a tárgyi eszközök között kimutatni, legkésőbb a mérlegkészítéskor a mérlegfordulónapra vonatkozóan kötelező azokat a forgóeszközök közé átsorolni. 

A számviteli törvény hivatkozott előírásából az is következik, hogy az átsorolási kötelezettség minden tárgyi eszközre vonatkozik, nem csak a termelő berendezésekre. Így például az ingatlanokat is át kell sorolni a forgóeszközök közé, ha azok tartós használati célja megváltozik.

Átsorolás előtt meg kell állapítani a tárgyi eszköz piaci értékét.

A piaci érték meghatározása függ a várható hasznosítási iránytól. Az átsorolt tárgyi eszközök a forgóeszközökön belül a készletek közé, ezen belül a várható hasznosítási iránytól függően az anyagok vagy az áruk közé kerülhetnek átsorolásra. Anyagok közé akkor kerülhet a használaton kívüli tárgyi eszköz, ha azt az eszköz szétbontásával, a kinyerhető anyagokkal szeretnék hasznosítani. Áruk közé akkor kerülhet átsorolásra a nem használt tárgyi eszköz, ha azt egyben értékesíteni szeretnék.

Ha a tárgyi eszköz az anyagok közé kerül átsorolásra, akkor a piaci érték nem más, mint a kinyerhető haszonanyag érték, áruk közé történő átsorolásnál a piaci érték a várható eladási ár. Amennyiben a nem használt tárgyi eszköz nettó értéke magasabb az így megállapított piaci értékénél, akkor az átsorolást megelőzően terven felüli értékcsökkenés elszámolásával le kell értékelni a tárgyi eszközt piaci értékre, majd az így leértékelt nettó értéken kerül a készletek közé átsorolásra. Ha tárgyi eszköz nettó értéke nulla, akkor nulla értékkel kerül a készletek közé átsorolásba és csak mennyiségi nyilvántartást fognak vezetni róla.

Amennyiben az eszközt a későbbiekben mégis ismét használatba veszik, akkor újra üzembe kell helyezni, vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé.

Az árbevétel csökkenésével, azaz a vállalkozási tevékenység szűkülésével előfordulhat, hogy az adott tevékenység során használt tárgyi eszközök részben vagy egészen feleslegessé válnak, így indokolt lehet terven felüli értékcsökkenés elszámolása. Ebben az esetben a piaci érték általában az adott tárgyi eszköz hulladék-, illetve haszonanyag-értéke. A feleslegessé vált tárgyi eszközök a vállalkozási tevékenységet, a működést már nem szolgálják, így a számviteli törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint az ilyen tárgyi eszközöket át kell sorolni a készletek (anyag, áru) közé. A készletre vétel után, amennyiben a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke nem nulla, a különbözet összegében először terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. 

Céltartalék képzése

A számviteli törvény óvatosság elvéből következik, hogy a tárgyévi eredmény meghatározása során a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatokat és a feltételezhetően bekövetkező veszteséget akkor is, ha ezek az információk az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté.

A várható kötelezettségekre a céltartalék képzési kötelezettség független a 2023. évi üzleti év eredményétől, így a céltartalékot akkor is meg kell képezni, ha a 2023. üzleti év eredménye veszteséges. 

A termelés visszafogása miatt sok vállalkozásnál dolgozói elbocsátások is bekövetkeztek 2023-ban, illetve tervezik 2024-ben.

Végkielégítésre céltartalék képzése

A végkielégítésre akkor kell céltartalékot képezni, amikor következő év(ek)re a dolgozói elbocsátásokra, leépítésekre vonatkozó konkrét döntés megszületett (figyelembe véve a mérlegkészítés időpontját). Ez a céltartalék a jövőbeni várható kötelezettségekre vonatkozik. Céltartalék képzése – a számviteli elszámolásból adódóan – azonban már elbocsátott dolgozók végkielégítésére is történhet.

A végkielégítés számviteli elszámolásánál figyelembe kell venni, hogy a végkielégítés költségként a munkaviszony megszűnésekor számolható el. Így, pl. ha a dolgozónak 2023. december 1-jével felmondanak 2 hónap felmondási idővel, akkor ennek a dolgozónak a munkaviszonya 2024. január 31-én szűnik meg. A Munka Törvénykönyve előírása szerint a dolgozónak az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni bérét és egyéb járandóságait.

Így, ha 2023. decemberben számfejtették a 2 havi munkabért és a végkielégítést, akkor ezek költségként 2023. decemberében megjelennek. Mivel a munkaviszony 2024. január hóban is fennáll, ezért a 2024. januári bér a 2024-es évi üzleti évet terheli, és 2024. január 31-én számolható el a végkielégítés is költségként. Ezért ezeket a költségeket a 2024-es üzleti évre időbelileg el kell határolni. A dolgozó elbocsátása azonban 2023-ban történt, ezért a 2023. üzleti évre a végkielégítés költségeire kötelező céltartalékot képezni (a 2024. januári munkabér folyamatos működési költségnek minősül, ezért arra céltartalék nem képezhető). A céltartalék 2024-ben történő feloldása fogja a 2024-ben elszámolt végkielégítést ellentételezni.

Hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre képzendő céltartalék

A gyakorlatban sokszor felmerül kérdésként, hogy az infláció miatti rezsiköltség és alapanyag növekedésre, illetve az inflációs nyomás miatti bérköltség emelkedésekre lehet-e céltartalékot képezni. A rezsiköltségek (gáz, villany stb.) és az alapanyag költségek áremelkedésére, illetve a növekvő dolgozói bérekre nem lehet céltartalékot képezni, mert azok a számviteli törvény előírása alapján folyamatos működési költségeknek minősülnek. Az előbb említett költségek növekedését a vállalkozók egy része az eladási árak emelésével tovább tudja hárítani. Azoknál a vállalkozóknál, akik a költségek növekedését nem tudják az eladási árakban érvényesíteni, a 2023-as üzleti év zárásakor vizsgálni kell, hogy vannak-e hátrányos szerződéseik, ugyanis a hátrányos szerződésekre kötelező céltartalékot képezni.

Az olyan hátrányos szerződésekre kell céltartalékot képezni, amely szerződések alapján a vállalkozónál a veszteség biztosan bekövetkezik, és amely szerződések hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondhatók fel. A hátrányos szerződésekből várható veszteség összege (ami vagy a szerződéses kötelem teljesítése miatt, vagy annak felmondása miatt következik be) természetesen nem egyezik meg a rezsiköltségek, az alapanyagköltségek, bérköltségek stb. várható emelkedésének az összegével.

E céltartalék képzési kötelezettség a szerződés elszámolási egységére is vonatkozik. A számviteli törvény előírása alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. Ebben az esetben a várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként).

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Munkáltatói juttatások és az általános forgalmi adó – I. rész – Sándorné Új Éva

Egyre több munkáltató ismeri fel, hogy a munkavállalókat nem csupán béremeléssel, jutalommal lehet ösztönözni és a céghez való lojalitásra bírni. A munkáltatói juttatások kapcsán egyre inkább előtérbe kerülnek a munkahelyek kényelmi szolgáltatásai (pl.: pihenőszobák, kávézó – teázó helységek, kényelmet nyújtó, egészségvédő eszközök, sportolási lehetőségek, munkahelyi óvodák, bölcsődék stb.). A jobb, kellemesebb munkahelyi légkör nagyobb teljesítményre, a munkahely megtartására ösztönzi a munkavállalókat.

Nem bér formájában kapott juttatások, azok jogszabályi környezete

A kellemes munkahelyi légkör mellett fokozottan nő a munkáltató által adott olyan juttatások jelentősége, amelyet a munkavállaló nem bér formájában kap (pl. értékpapír-juttatás, szolgálati lakás, munkáltatói üdültetés, jutalomutak stb.).

A munkáltatói juttatások egy része jogszabály általi kötelezettség (pl. foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, védőruha, védőszemüveg stb.), másik része a munkáltató által önként adott juttatás. Sok vállalkozás rendelkezik ún. cafeteria szabályzattal, és sok vállalkozás kollektív szabályzatba foglalja a juttatási elemeket és azok munkavállalók részére történő biztosításának módját. Olyan munkáltatók is adnak azonban juttatásokat, akik/amelyek egyáltalán nem rendelkeznek szabályzattal. Ők általában egy-két juttatási formát biztosítanak (pl. SZÉP-kártya, csekély értékű ajándék). 

Sajátos juttatási rendszerrel rendelkeznek az államháztartási szférában dolgozók. Az ő juttatási lehetőségeiket a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény, valamint az egyes jogállási törvények is befolyásolják. A közszolgálati tisztviselőknek még a 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet előírásait is be kell tartaniuk. A szabályozás tehát nem egységes. 

A piaci szférában tevékenykedő vállalkozások által nyújtható munkáltatói juttatásokra vonatkozó jogszabályi korlátozás nincs. A munkavállalóknak nyújtható lehetőségeiket a rendelkezésre álló forrásaik és a vezetői döntések befolyásolják. Ugyanez vonatkozik a pénzügyi területen működőkre is.

A munkáltatói juttatások a javadalmazás azon elemei, amelyeket a munkáltató az alap- és mozgó béren, valamint bérkiegészítésein kívül nyújt a dolgozónak. Figyelni kell azonban a béren kívüli juttatás fogalomra, mert mást ért alatta a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és mást jelent a béren kívüli juttatás a Személyi jövedelemadózást szabályozó 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.), valamint a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (továbbiakban: Szocho tv.) szerint.

Munkaruha – egyéb ruha

Az áfa levonhatóságának megítélése szempontjából elsődleges kérdés, hogy a munkavállaló részére juttatott ruha valóban munkaruha juttatásnak minősül-e. Abban az esetben, ha a ruházat az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.24-es és 9.2. pontja alapján tényleg munkaruházatnak minősül, és a juttatás áfás tevékenység végzéséhez kapcsolódik, akkor az áfa levonási jog is megnyílik. 

Ugyancsak levonható az áfa abban az esetben is, ha a munkavállaló köteles a munkáltatója által megszabott öltözetet viselni, más öltözetben nem láthatja el a munkáját. Ebben az esetben a ruházat a munkavégzéshez szorosan kapcsolódik, és amennyiben a tevékenység áfás, akkor az áfa levonási jog is megnyílik.

Egyéb ruha juttatása esetén a ruhajuttatás nem rendelhető közvetlenül az áfás tevékenységhez. Ebből pedig az következik, hogy az általános forgalmi adót levonásba helyezni nem lehet.

Az áfa helyzet tovább bonyolódik abban az esetben, ha a munkáltató nem csupán áfás tevékenységet folytat, hanem az Áfa tv. 85.§ és a 86.§ alá tartozó adómentes tevékenységet is. A legnehezebb helyzetet az teremti, ha az érintett dolgozó többféle adójogi megítélés alá tartozó munkaterületet is ellát. Ebben az esetben ugyanis áfamegosztásra is sor kerülhet.

Védőital

Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek megvalósítása érdekében a munkáltató egyik kötelezettsége a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak végrehajtásáról kiadott 5/1993. (XII.26) MüM rendelet, továbbá a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét szabályozó 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet betartása. Utóbbi rendelet 7. §-a szabályozza, hogy mely körülmények között köteles a munkáltató védőitalt biztosítani. Az Áfa tv. 124. § (1) k) pontja tételesen tiltja az ital áfájának levonásba helyezését és a 125.§ mentesítő szabályai között sem található a védőital. Ebből az következik, hogy az áfát levonásba helyezni nem lehet.

A védőszemüveg

Az irodai munkavégzéshez adott szemüveg adómentes elszámolásának igen szigorúak a feltételei, és emiatt a gyakorlatban csak egy szűk körben van erre lehetőség. Ugyanez igaz az áfa levonhatóságára. Azt kell tehát megvizsgálni, hogy a szemüveg juttatására az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontja alá tartozó juttatásról van-e szó. Az 50/1999 EÜM rendelet 7. § szerint a juttató nem terhelheti rá a munkavállalóra a szemüveg beszerzési árát, ennek ellenére az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető. Az áfatörvény 67. § (2) bekezdése értelmében a szemüveg átadásakor áfa fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Ebben az esetben tehát és az áfa levonási jog az Szja tv. szerinti adómentességgel függ össze. Ha azonban a szemüveg juttatása nem a Szja mentes, akkor az áfát levonásba helyezni nem lehet.

Az internethasználat 

A munkáltató a munkavállalók részére ingyenesen vagy kedvezményesen internethasználatot biztosíthat. Ez történhet: a munkavégzés helyén, otthoni munkavégzés kapcsán, meghatározott munkakörben/beosztásban a munkavégzés helyéhez nem kötötten. Áfás tevékenység esetén, a munkáltató nevére szóló számla ellenében az Áfa tv. 120. – 121. §-a értelmében megnyílik az áfalevonási jog, ugyanis az internethasználat áfáját érintő levonási tiltást az Áfa tv. 124. §-a nem ír elő. 

A lakhatás támogatása

A munkáltatók úgy is segíthetik távoli helyen lakó dolgozóikat, hogy a munkavégzés helyéhez közel lakhatást biztosítanak számukra vagy hozzájárulnak annak költségeihez. A támogatás egyik lehetősége, hogy a munkáltató úgy járul hozzá az albérleti díjhoz, hogy a szerződés a munkavállaló és a bérbeadó között köttetik és a számla a munkavállaló nevére szól. Ebben az esetben az áfát levonásba helyezni nem lehet.

A másik lehetőség, hogy a szerződés a munkáltató és a bérbeadó között köttetik, a számla a munkáltató nevére szól. Ebben az esetben az áfa levonható, ha minden egyéb feltétel teljesül. Megjegyezném, hogy a bérbeadás nem feltétlenül áfás, azonban ebben az esetben az áfa levonhatósága már érdektelen, hiszen az áfa nem jelenik meg.

Munkahelyi étkeztetés

A munkáltatók sok esetben gondoskodnak a munkavállalók munkahelyi étkeztetéséről. Ez különböző formában történhet (helyben főzés, ebédrendelés és kiosztás, munkahelyen más által működtetett étteremben történő étkezés finanszírozása stb.). Az általános forgalmi adó levonásának sorsát az dönti el, hogy a munkáltató kér-e díjazást az étkezésért. Amennyiben az ebédet kifizetteti a munkavállalóval, akkor az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonásba helyezhető, hiszen továbbértékesítésről van szó. Ingyenes étkezés esetén az Áfa tv. 124. § (1) bekezdésének j) és k) pontjai alapján vásárolt étel ital áfáját levonásba helyezni nem lehet. 

Ajándékok

Az ajándékok sokfélék lehetnek, illetve rendezvényen vagy rendezvényen kívül is átadásra kerülhetnek. Az Szja tv. 70. §-a tartalmazza a csekély értékű ajándék, az ajándéktárgy és az üzleti ajándék, valamint az üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás adózási szabályait. 

Amennyiben az ajándékozás tárgyát képező terméket az adóalany már eleve az ajándékozás céljával (ingyenes átadás), illetve más, adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez szerezte be, vagy azt kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez használta/hasznosította, úgy a termék elajándékozása – tekintve, hogy annak beszerzéséhez áfalevonási jog nem kapcsolódott, – az Áfa tv. 11.§ alapján nem lesz adóköteles.

Az ingyenes átadások (pl. csekély értékű ajándék) főszabály szerint nem valósítják meg a termékértékesítés tényállását akkor, ha beszerzéskor az átadó az adólevonási jogot nem gyakorolta. Az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapját megnöveli.

Az ajándék rendelkezhet olyan egyutas csomagolással, amelyet 2024. január 1-jétől 50 forint/db kötelező visszaváltási díj terhel. Az elajándékozott termék (pl. szilvapálinka) esetén a göngyöleg nem kerül visszaváltásra. Ebből következik, hogy a termék bekerülési értékének részét képezi és emiatt a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapját megnöveli.

Szja és Szocho alapja = (termék nettó értéke + áfa + 50 forint) x 1,18.

***

5percAdó konferenciaajánló:

A munkáltatói juttatások a cikkben említetteken kívül még sokfélék lehetnek. 2024. április 04-én, a PENTA UNIÓ Zrt. A munkáltatói juttatások és a kötelező költségtérítések >> című konferenciáján Sándorné Új Éva sok-sok gyakorlati példán keresztül mutatja be a költségtérítések és munkáltatói juttatások áfa és egyéb adózási vonatkozásait.

Sándorné Új Évával “A lízingügyletek adózási kérdései” >> című konferencián is találkozhat.

Egyéni vállalkozás folytatásának lehetőségei a számviteli törvény alanyaként – Munkácsi Márta

Jogtörténeti háttér

Már a 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evec tv.) tartalmazta azt a lehetőséget, hogy 2010. január 1-től az egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthasson, gyakorlatilag cégként működhessen, élve a cégek nyilvánosságára vonatkozó szabályozás előnyeivel. 

Egyéni cég (ec.) alapítása kezdetben lehetséges volt korlátolt és korlátlan felelősségvállalással is, de a korlátolt felelősségben rejlő problémát felismerve a 2011. évi CXCVII. törvény (Mód tv.) ezt a lehetőséget 2012. január 1-vel megszüntette, így a korlátolt felelősség eléréséhez csak az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé való átalakulásán át vezetett egy – meglehetősen nehézkes – út.

A jogalkotó 2019 július 10-i hatályba lépéssel szabályozta újra a kérdést. Azóta azok az egyéni vállalkozók, akik korlátolt felelősségű társasági formában kívánják tovább folytatni tevékenységüket – kihagyva az egyéni céggé alakulás lépését – egyszemélyes kft.-vé is alakulhatnak. Így jelenleg mindkét vállalkozási forma rendelkezésre áll, szabadon választható.

Az egyéni cég legfontosabb jellemzői

Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. Az egyéni cég nem felel az egyéni vállalkozó kötelezettségeiért, illetve nem illetik meg annak jogosultságai sem (az egyéni cég jogerős bejegyzésével automatikusan törlik a nyilvántartásból az egyéni vállalkozást).

Az egyéni cég, akárcsak az egyéni vállalkozó, korlátlanul felel mögöttesen a magánvagyonával a vállalkozás kötelezettségeiért. 

Egyéni cég jegyzett tőkéjének nincsen kötelezően meghatározott minimum értéke, de az alapító okiratban meghatározott teljes összeget be kell fizetni a cégbejegyzés előtt. Ha a jegyzett tőke meghaladja a 200.000 Ft értéket, akkor a vagyoni hozzájárulás pénzbeli hozzájárulással és nem pénzbeli hozzájárulással is teljesíthető, ezen értékhatár alatt azonban csak pénzbeli hozzájárulás lehetséges.

Alapítása olyan egyéni vállalkozó számára ajánlott, aki cégtulajdonosként szeretne gazdasági tevékenységet folytatni, de a kft. alapításához szükséges minimális, három millió Ft-os alaptőkével nem rendelkezik. 

Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság sajátosságai

Az egyéni vállalkozói jogviszony megszüntetése mellett speciális jogutódlást biztosít az egyéni vállalkozó számára, alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt. Nincs azonban akadálya annak, hogy a későbbiekben a társaságnak több tagja is legyen.

A korábban egyéni vállalkozóként eljáró természetes személy és a korlátolt felelősségű társaság az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel. A vagyoni helytállás biztosítása érdekében a kft. bejegyzését követő öt évig az egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, és nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt sem.

Az áttérés számviteli szabályai

Bármelyik céges működési formát is választja az egyéni vállalkozó, a továbbiakban a Számviteli törvény hatálya alá kerül, így át kell térnie a kettős könyvvitelre. Viszont attól függően, hogy egyéni cég alapításáról beszélünk, vagy egyszemélyes kft.-t hoz létre az egyéni vállalkozó, a korábbiakban részletezett jogi különbségek miatt a számviteli eljárás is más.

Egyéni cég alapítása esetén nem értelmezhető a nyitómérleg, ebben az esetben a Számviteli törvény társaság alapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni: rögzíteni kell az alapító okirat szerinti jegyzett tőkét, amely pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat, és amelyet az alapításkor rendelkezésre is kell bocsátani. 

Az Evectv. nem ad lehetőséget a jegyzett tőkétől való eltérésre, nem teszi lehetővé tőketartalék kimutatását. Ebből az következik, hogy a bevitt pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás megjelenik jegyzett tőkeként, amely megegyezik az egyéni vállalkozás Szja tv. 49/A. §-ának megszűnésre vonatkozó szabályai szerint felvett leltár értékével. 

Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé átalakulásakor az egyéni vállalkozónak leltárt kell készítenie, amelyben az eszközöket piaci értéken kell értékelni. A Számviteli törvény 2/A §-a alapján összeállított nyitómérlegében az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek különbözetének összegében kell figyelembe venni.

Az ily módon meghatározott saját tőke megbontására az Evec tv. nem tartalmaz külön előírásokat. Ebből következően, az egyéni vállalkozó által alapított kft. nyitómérlegében a saját tőke tételében jegyzett tőke, illetve tőketartalék szerepelhet (eredménytartalék nem).

Speciális helyzetek, szabályok

Az egyéni vállalkozóként való működés során számtalan olyan kérdés felmerülhet, amely befolyásolhatja a megszűnő egyéni vállalkozó adó- és illetékfizetési kötelezettségeit. Az Itv. tárgyi hatálya (2. §) alá tartozó eszközök átadása illetékkötelezettséget vonhat maga után, különös tekintettel arra, hogy ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, amikor nem átalakulásról, hanem új cég alapításáról van szó. 

Az Itv. 17. §-a azonban tartalmaz kedvezményt arra az esetre, ha a vállalkozói vagyon tulajdonjogát a magánszemély ajándékozás útján szerzi meg.

Kérdésként merül fel az is, hogy az egyéni vállalkozó által átadott eszközök után felmerül-e áfafizetési kötelezettség? Az Áfa tv. 17. § (3) bekezdés d) pontja alapján nem áll be a termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz fűződő joghatás, azaz az ügylet áfakörön kívüli, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége egyéni cég alapítására tekintettel szűnik meg, mivel áfa szempontból ez jogutódlással történő megszűnésnek minősül.

A korábban érvényesített kedvezmények – fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény – tekintetében nem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást, vagyis nincs visszafizetési kötelezettség [Szja tv. 49/A. § (2)-(5a) bekezdés].

***

5percAdó konferenciaajánló

E rövid szakmai cikk keretei között csak a legfontosabb kérdések megemlítésére volt lehetőség, a témában elmélyülni kívánók számára a PENTA UNIÓ Zrt. 2024. 03. 21-i Egyéni vállalkozók bevallása, egyéni cég >> című konferenciája részletesebb tájékoztatást nyújt.
Az előadók ismertetik az egyéni vállalkozásokhoz kötődő bevallási kötelezettségeket, az igénybe vehető kedvezményeket, illetve az egyéni céggé, vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás szabályait és szükséges eseteit is.

Tipikus számlázási problémák és megoldások – III. rész – Határon átnyúló ügyletek számlázási anomáliái – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandó tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül szeretnék megvilágítani néhányat. Ebben a cikkben a határon átnyúló ügyletek adószámot érintő számlázási anomáliáival foglalkozom.

Ha a más tagállambeli vevőnek az értékesítés időpontjában még nincs érvényes közösségi adószáma

A határon átnyúló közösségi értékesítéseknél a termék kiszállítása mellett a vevő érvényes (más tagállambeli) közösségi adószáma is szükséges az adómentes számla kiállításához. Gyakori, hogy a más tagállambeli vevőnek az értékesítés időpontjában még nincs érvényes közösségi adószáma, hanem azt később adják ki a részére. Mi a teendő ilyenkor? Mivel az értékesítéskor szükséges az érvényes közösségi adószám, ha ilyennel nem rendelkezik ebben az időpontban a vevő, nincs lehetőség adómentes számla kiállítására, hanem belföldi áfa-t tartalmazó számlát kell kiállítani. Ezen az sem segít, ha később már megkapja a vevő a közösségi adószámot, ugyanis számlahelyesbítésre nincs mód: az adókulcs rögzül az értékesítéskori állapot szerint.

Ha a belföldi eladó távértékesítésként kezeli az ügyletet

Olyannal is lehet találkozni, hogy az egyébként távértékesítést is végző belföldi eladó azzal kívánja ilyenkor kikerülni a belföldi adóköteles számlakiállítást, hogy távértékesítésként kezeli az ügyletet és az OSS rendszer keretében vallja be a célország adókulcsával. Hogyan különül el ilyen esetekben a távértékesítés és a normál értékesítés? Fontos tudni, hogy a közösségi távértékesítés szabályait csak abban az esetben lehet alkalmazni (de olyankor kötelező is), amikor egyrészt az eladó fuvaroz, másrészt a vevő vagy nem adóalany, vagy ha adóalany is, akkor olyan alanyi mentes vagy kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző vagy különbözeti adózó vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelő, aki közösségi termékbeszerzés címén nem kötelezett hozzáadottértékadó-fizetésre, így nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Amennyiben a vevő olyan adóalany, aki nem tartozik a jelzett körbe, akkor a felé irányuló értékesítésnél szóba sem jöhet a távértékesítés, azaz ha nem rendelkezik érvényes közösségi adószámmal az értékesítés pillanatában, akkor az indulás tagállamának hozzáadottértékadóját kell felé felszámítani, ami belföldi indulási hely esetén belföldi áfa felszámítását jelenti. Ezen a tényen nem változtat a később megszerzett közösségi adószám. Érdekesség, hogy ezzel szemben sem az Áfa törvény, sem a Héa irányelv nem írja elő az adómentesség feltételeként, hogy az eladó rendelkezzen az értékesítés időpontjában közösségi adószámmal. (Persze a jogszabályok szerint a közösségi értékesítés megkezdése előtt az eladónak is közösségi adószámot kell váltani, azonban az adómentes számlakiállításnak nem feltétele ennek esetleges elmaradása illetve későbbi teljesülése.)

Ha a belföldi vevőnek még nincs közösségi adószáma a közösségi termékbeszerzés időpontjában

Fordított helyzet is sokszor előfordul, tehát olyan eset, hogy a belföldi vevőnek még nincsen közösségi adószáma a közösségi termékbeszerzés időpontjában. Közösségi adószám hiányában a más tagállambeli eladója nem tud irányába adómentes számlát kiállítani, hanem a saját tagállamának adókulcsával kell kiállítani a számlát. Mi a teendő ilyenkor ezzel a számlával? Az a sajnálatos válasz erre a kérdésre, hogy attól még a belföldi vevőnél közösségi termékbeszerzés felmerül, hiszen belföldre bekerül a más tagállambeli adóalanytól beszerzett termék az értékesítés eredményeképpen.

Ezért, ha a belföldi vevő nem alanyi mentes, nem kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett, nem különbözet szerinti adózó vagy nem kompenzációs feláras mezőgazdasági tevékenységet végző, akkor a számla nettó összegét közösségi termékbeszerzésként be kell vallania az általános szabályok szerint, amely áfa-t természetesen szintén az általános szabályok alkalmazása mellett le is tudja vonni. A közösségi termékbeszerzés adókötelezettsége szempontjából ugyanis nincs olyan feltétel, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. (Az más kérdés természetesen, hogy elvileg meg kellett volna kérnie, de ha ezt nem tette meg, az adókötelezettség alól ez a tény nem mentesíti.) 

Amennyiben ilyen esetben a más tagállami eladója tévesen távértékesítésként esetlegesen belföldi 27%-os áfa tartalmú számlát állít ki felé, számlahelyesbítést kell kérni tőle a fentiek szerint, azaz az indulási tagállam adókulcsának felszámításával kell kérnie a számlát (mivel nem tartozik a távértékesítés vevői körébe). Ha mégsem helyesbíti a számlát, akkor itt is azt az eljárást kell követni, hogy a nettó értéket alapul véve közösségi termékbeszerzésként kell bevallani.

Ha a belföldi vevőnek van közösségi adószáma az értékesítés időpontjában

Ha pedig a belföldi vevőnek van közösségi adószáma az értékesítés időpontjában és meg is adja a külföldi eladójának, azonban ő ennek ellenére távértékesítésként belföldi adókulcs felszámításával állítja ki részére a számlát, akkor szintén a számlahelyesbítésre kellene rávenni az eladót, de nem az indulási tagállam hozzáadottérték-adójának felszámítását kérve, hanem közösségi adómentes számlakiállítást igényelve. Amennyiben ennek ellenére nem helyesbíti a számlát az eladó, akkor ilyen esetben is a nettó értékre rászámolva kell a közösségi termékbeszerzés címén fizetendő adó alapját meghatározni. Azaz a közösségi termékbeszerzés címén történő adófizetéstől ilyenkor sem lehet eltekinteni.

Mikor szükséges közösségi adószám és az adószám esetleges hiányának mi a szankciója?

Sok a bizonytalanság a gyakorlatban abban is, hogy a közösségi szolgáltatások tekintetében mikor szükséges közösségi adószám és az adószám esetleges hiányának mi a szankciója, befolyásolja-e az adókötelezettséget. A kérdés megválaszolásakor mindenképpen abból kell kiindulnunk, hogy milyen típusú szolgáltatásról van szó. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál, az éttermi szolgáltatásoknál, az eseményekre, rendezvényekre történő belépés biztosításánál, vagy a személyszállításnál még közösségi viszonylatban sincs szükség a közösségi adószámra. Ez nem véletlenül van így, hiszen ezeknél a szolgáltatásoknál nem az adóalany megrendelő letelepedettsége, hanem a szolgáltatás elvégzésének tényleges fizikai helye jelöli ki a szolgáltatás helyét, így az adóztatás helyét. Ha például az ingatlan, amelyen építési szerelési szolgáltatást végeznek, Németországban van, akkor az erről kiállított számlán nem lesz magyar áfa, még akkor sem, ha a megrendelő nem rendelkezik közösségi adószámmal.

A normál adószám léte feltétele annak, hogy ne legyen magyar áfa a szolgáltatáson?

További kérdés, hogy a normál adószám léte feltétele-e annak, hogy ne legyen magyar áfa a szolgáltatáson. Még ez sem feltétel, ugyanis ezeknél a szolgáltatásoknál akár adóalany, akár nem adóalany a megrendelő, mindenképpen a szolgáltatás tényleges elvégzésének helye szerinti hozzáadottérték-adót kell megfizetni, ami a példa szerinti esetben német hozzáadottértékadó alkalmazását jelenti. A megrendelői adószámnak a tekintetben van jelentősége, hogy alkalmazható-e a határon átnyúló fordított adózás, azaz a magyar szolgáltatásnyújtásnak adószámot kell-e váltania a célországban vagy magyar adószáma alatt határon átnyúló fordított adózással állíthatja ki a számlát.

Amennyiben a megrendelő nem rendelkezik adószámmal a teljesítés helye szerinti tagállamban

Amennyiben a megrendelő nem rendelkezik adószámmal a teljesítés helye szerinti tagállamban (ami a példa szerinti esetben Németország), akkor a belföldi szolgáltatásnyújtónak kell megfizetni a német hozzáadottérték-adót, tehát nem alkalmazható a határon átnyúló fordított adózás. Viszont lényeges, hogy nem szükséges, hogy a célországi adószám közösségi adószám legyen, hanem bármely ottani belföldi adószám is megfelelő, hiszen az ottani adószám léte azt hivatott biztosítani, hogy képes megfizetni a számlakibocsátó helyett az ottani adót.

Ha a számlabefogadónak van ugyan közösségi adószáma, de nem a teljesítési hely szerinti tagállambeli

Ez olyannyira így van, hogy ha esetleg a számlabefogadónak van ugyan közösségi adószáma, de éppen nem a teljesítési hely szerinti tagállambeli (a példánkban mondjuk a számlabefogadó olasz közösségi adószámmal rendelkezik, de Németországban nincsen semmilyen adószáma), akkor szintén nem alkalmazható a határon átnyúló fordított adózás. Ilyen esetben – ha a számlabefogadó nem rendelkezik adószámmal a teljesítési hely szerinti tagállamban – eltérően kell eljárni azokban az esetekben, amikor adóalany a megrendelő és amikor nincs héa alanyisága a megrendelőnek.

Mindkét esetben a belföldi szolgáltatásnyújtónak kell megfizetni az ottani hozzáadottérték-adót, csak az a különbség, hogy nem adóalany megrendelő esetén el tudjuk kerülni az ottani adószám váltását azzal, ha Magyarországon (a letelepedettség tagállamában) beregisztrálunk az egyablakos rendszer (OSS) alá, és így magyar adószámunkon tudjuk kiállítani a célországbeli hozzáadottérték-adót tartalmazó számlát. Ha viszont adóalany a megrendelő, csak nem rendelkezik (akár közösségi akár normál) adószámmal a célországban, akkor az ottani adószám váltását nem tudjuk elkerülni, és mindenképpen ottani adószámunkon kell kiállítani a számlát.

Amennyiben viszont a fentiekben fel nem sorolt szolgáltatásokat nyújtunk, akkor a teljesítési hely szempontjából döntő fontosságú, hogy adóalany legyen a megrendelő, hiszen az Áfa törvény 37.§ (1) bekezdése szerint a megrendelő letelepedettsége csak akkor határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét, ha a megrendelő adóalany. Ha a megrendelő nem adóalany, akkor főszabály szerint a szolgáltatásnyújtó letelepedettségének hozzáadottértékadóját kell alkalmazni, ami belföldön letelepedett szolgáltatásnyújtónál alapesetben belföldi áfa felszámítását jelenti.

Az adóalany megrendelők

De térjünk vissza az adóalany megrendelőhöz! A megrendelő adóalanyiságát a Közösségben letelepedett adóalany megrendelő esetén a szolgáltatás teljesítésének időpontjában érvényes közösségi adószámmal kell igazolni. Amennyiben nincs közösségi adószáma a megrendelőnek a szolgáltatás nyújtásakor, akkor nem lehet adóalanynak tekinteni, így alapesetben belföldi áfa-t tartalmazó számlát kell kiállítani felé. Ha a megrendelő harmadik országban letelepedett, akkor az adóalanyiság igazolásának csak az egyik formája valamely tagállambeli közösségi adószám. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor következő lépés annak vizsgálata, hogy van-e az adóalanykénti nyilvántartásba vételének országából olyan igazolása, hogy ha rá áthárítanának valamelyik közösségi tagállamban hozzáadottérték-adót, akkor azt vissza tudná igényelni a különös eljárásban. Ha ilyennel sem rendelkezik, akkor bármilyen dokumentum elfogadható, amiből ki lehet következtetni, hogy bárhol a világon gazdasági tevékenységet végez.

Külföldiektől befogadott szolgáltatási számlák alapján mikor kell fordított adózással áfa-t fizetni belföldön?

Sok kérdés merül fel arról, hogy a külföldiektől befogadott szolgáltatási számlák alapján mikor kell fordított adózással áfa-t fizetni belföldön. Gyakori tévedés, hogy különbséget kell tenni a harmadik országos és a Közösségbeli számlakiállító között. Pedig mindkét esetben, amennyiben belföld a teljesítési hely és a szolgáltatásnyújtó nem rendelkezik belföldön az adott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben letelepedettséggel, akkor a belföldi megrendelőnek fordított adózással meg kell fizetnie az adót.

A teljesítési hely szabályoknál pedig a korábban leírtak szerint el kell különíteni a főszabályos teljesítési helyű szolgáltatásokat, amelyeknél belföldön letelepedett megrendelőnél mindig felmerül a belföldi áfa, így a fordított adózással történő áfa fizetés (kivéve, ha a szolgáltatásnyújtó rendelkezik ezzel a konkrét teljesítéssel összefüggő letelepedettséggel belföldön). E tekintetben nincs jelentősége, hogy van-e érvényes közösségi adószáma a szolgáltatásnyújtónak (persze Közösségben letelepedett szolgáltatásnyújtónak kellene ilyennel rendelkezni, de annak hiánya nem mentesíti a megrendelőt az áfa-fizetés alól), továbbá annak sem, hogy harmadik országban vagy másik tagállamban letelepedett-e. (Ez akkor is így van, ha esetleg egy harmadik országban letelepedett szolgáltatásnyújtó ottani hozzáadottérték-adót tartalmazó számlát állít ki.) 

Ha pedig különös teljesítési helyű szolgáltatást vesz igénybe a megrendelő (ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást, eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítását, személyszállítást, közlekedési eszköz rövid távú bérbeadását, éttermi szolgáltatást), akkor bizonyosan nem kell a belföldi megrendelőnek fordított adózással áfát fizetni a szolgáltatás után, ha a szóban forgó szolgáltatások fizikailag nem belföldön teljesülnek. Amennyiben fizikailag belföldön teljesülnek, akkor közömbös, hogy harmadik országbeli vagy uniós a szolgáltatásnyújtó, ugyanis, ha nem belföldi letelepedettségén keresztül nyújtja a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatását, akkor a megrendelőnél a fordított adózás felmerül. Ez akkor is így van, ha esetlegesen a harmadik országbeli adóalany ottani hozzáadottérték-adóval terhelten állítja ki a számláját.

***

5percAdó rendezvényajánló:

2024. március 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Áfa és számlázási problémák és megoldások 2024 (Belföldi és nemzetközi ügyletek) >> című konferenciáján dr. Csátaljay Zsuzsanna áttekinti az Áfa és számlázási szabály-változásokat, a fordított adózás szabályait, a számla tartalmát és a speciális számlákat. Foglalkozik a nemzetközi ügyletekkel, emellett fontos információkat kaphatsz többek között a továbbszámlázott szolgáltatásokról, valamint az összetett ügyletek és az árengedmények számlázásáról is.

dr. Csátaljay Zsuzsanna az alábbi konferenciákon is előad:

***

A cikksorozat I. részét, melynek témája a teljesítés igazolása, az előlegszámla- és a számlahelyesbítés szabályai, ide kattintva >>,  a II. részét, melynek témája a kártérítés megítélése és az ingatlan bérlethez kapcsolódó közüzemi díjak átterhelésének áfa-minősítése, ide kattintva >> olvashatod.

Hétindító – 10. hét – Suller Kriszta – Járulékbevallás és helyi adók

Először is hölgy olvasóimnak előre is boldog nőnapot kívánok! Remélem, mire soraimat olvassátok, már gőzerővel megérkezik a tavasz, hogy végre egy kis jókedvünk is lehessen! A héten a február havi bérszámfejtés mellett a járulékbevallás és a helyi adók lesznek fókuszban.

Járulékbevallás

Március 12. napján lesznek határidősek a járulékbevallások, tehát eddig kell benyújtani az alábbiakat:

  • XX08-as bevallás (0-ás adattartalommal is),
  • XX58-as bevallás.

Helyi adók

Március 18-ra lesznek esedékesek a helyi adók előlegei, már most lekérhetjük és egyeztethetjük a folyószámlákat, illetve itt az ideje az érkező folyószámlákra és fizetési meghagyásokra az ügyfelek figyelmét is felhívni. Fontos odafigyelnünk, hogy a tételes helyi iparűzési adó nem adóelőleg, hanem adó, így rendezni is 05. 31-ig kell!

Figyeljünk arra, hogy idén először nem most lesz határidős a gépjárművek után a teljesítményadó megfizetése, ez a határidő április 15-re módosul, és az évi két részlet helyett egy összegben terhelik az ügyfeleink folyószámláira!

Egyéb feladatok márciusban

Egy kicsit rápillantva a zárási feladatokra, elmondható, hogy a zárási időszak derekán járva, ideje a beszámolóknak is nekilátni. Én minden évben mind a civileknek, mind a cégeknek lekérek ilyenkor egy NAV törzsadatot és egy cégkivonatot, civileknél pedig az OBH oldalán elérhető kivonatot is, annak érdekében, hogy a törzsadatokat egyeztessem. Sajnos sokszor egyszerűen elfelejtenek szólni aprócskának tűnő módosításokról ügyfeleink, és előkerülnek, vagy akár megszűnnek telephelyek, tevékenységek, változnak ügyvezetők, stb.

A kamarai tagdíjak befizetési határideje e hónap utolsó napja, így azt is lassan ki kell közölni az ügyfelek felé. Meg kell ezt tenni meglátásom szerint annak ellenére, hogy a kamara a vállalkozások cégkapuit már január végén megszórta a tagdíjfizetésre való felhívásokkal!

Mindenkinek haladós szép napokat, fennakadás nélkül működő cég- és ügyfélkapus rendszert és kitartást kívánok ezen a szép hétfői napon és a hét hátralévő részében is!

***

5percAdó konferenciaajánló:

A lízing – I. rész – Sándorné Új Éva

Lízing jogi szabályozása

A lízing mind a lakosság, mind a gazdálkodók körében egyre kedveltebb, bár elég drága finanszírozási forma. E speciális finanszírozási konstrukció kapcsán a legnagyobb problémát az okozza, hogy Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg a lízingre vonatkozó törvényi előírásokat, de egyértelmű meghatározás nincs. Ennek következtében az adóztatási kérdések megoldása sem egyszerű. A lízing értelmezésénél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) meghatározásából érdemes kiindulni, hiszen a legtöbb jogszabály erre a két törvényre utal. Konkrét megfogalmazás azonban e két törvényben sem található. 

Lízing típusai

A vállalkozások más tulajdonát képező eszközt akkor tudnak használatba venni, ha a szükséges eszközt bérlik vagy lízingelik, netán megvásárolják azt. A lízing lényege az adásvétel, a bérleti ügylet és a hitelügylet kombinációja. A lízing típusát és egyben adójogi kezelését az dönti el, hogy a három ügyletből melyik a domináns. Alapvetően három lízingtípus különböztethető meg:

  • operatív lízing (lényegében tartós bérlet),
  • a tulajdonszerzésre vonatkozó opciós jogot tartalmazó nyílt végű pénzügyi lízing,
  • a feltétlen tulajdonjogot biztosító zárt végű pénzügyi lízing. 

Operatív lízing főbb adózási szabályai

Az operatív lízing csak elnevezésében lízing, tartalmát tekintve bérleti ügyletnek minősül. Az operatív lízingre vonatkozó előírások az ügylet bérleti jellege miatt a Ptk. szabályai között találhatók. Az operatív lízing abban különbözik a zárt végű pénzügyi lízingtől, hogy az operatív lízingnél nincs tulajdonszerzés.

Ez az ügylet szolgáltatásnyújtásként kezelendő. A számlázása is ennek megfelelően történik. Az általános forgalmi adó a lízingdíjakhoz kapcsolódik. Az áfa levonhatósága már a lízingbe vevő áfa státuszától (a tevékenység áfás, áfamentes) és az operatív lízingbe vett eszköz típusától függ (személygépjármű, lakóingatlan, ipari ingatlan, termelő berendezés, telek stb.).

A kérdéses eszköz a lízingbe adó könyveiben szerepel. Az értékcsökkenést is a lízingbe adó számolja el. Az értékcsökkenés elszámolása a társasági adóalanyoknál adózás előtti eredményt módosító tétel. A ráfordításként elszámolt értékcsökkenés a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao. tv.) 8. § (19 bekezdésének b) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel. A Tao tv. által elismert értékcsökkenés pedig a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján adózás előtti eredményt csökkentő tételként számolható el.

Az operatív lízing (tartós bérlet) díja havonta, negyedévente stb. fizetendő. Az operatív lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

Nyílt végű lízing kimutatása, számlázása, adózása

A nyílt végű pénzügyi lízing szolgáltatásnak minősül, mert a szerződés nem rögzíti egyértelműen, hogy a futamidő végén a lízingbe vevő megszerzi-e a tulajdonjogot. Ez a szerződéstípus opciós jogot tartalmaz, amely háromféle döntési lehetőséget biztosít. Ez a három eset számviteli és adózási szempontból eltérően kezelendő. Melyek is a szerződés adta lehetőségek?

  1. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő visszaadhatja az eszközt a lízingbe adónak. 
  2. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő megszerezheti a lízingelt eszköz tulajdonjogát, azonban ez nem kötelező. 
  3. A lízing lejáratának végén a lízingbe vevő kijelölhet egy harmadik személyt arra, hogy az vásárolja meg a lízingtárgyat.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

A lízingdíjakról szóló számlákat kötelező kiállítani. Az ügylet áfa mentessége, vagy áfa esetén az áfakulcs attól függ, hogy mi a lízing tárgya (pl. tehergépjármű, lakóingatlan stb.). Az áfa levonhatóságát ugyancsak a lízingtárgy konkrét mivolta befolyásolja (lakóingatlan, egyéb ingatlan, termelő gép, jármű stb.).

A lízingdíj havonta, negyedévente, stb. fizetendő. A nyílt végű lízing az Áfa tv. 58. §-a alapján időszakos elszámolású ügyletnek tekintendő, amely esetén a számlán feltüntetendő teljesítési nap a fizetési feltételektől függ (előre fizetés, utólagos fizetés).

Rendszeresen felmerül kérdésként, hogy kell-e a kibocsátott számlákat helyesbíteni abban az esetben, ha a futamidő végén az eszköz visszaadásra kerül, valamint az is, hogy miként változik a visszaadott eszköz számviteli nyilvántartása.

A lízingbe vevő olyan döntést is hozhat, hogy megszerzi az eszköz tulajdonjogát. Ez esetben óvatosan kell kezelni az áfát, mert a tulajdonjog megszerzésére ekkor kerül sor. Az utolsó lízingdíj áfájának levonásba helyezése kritikus lehet.
Számvitelileg a maradványértéket a futamidő végén rá kell aktiválni a korábban lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értékére, és a további hasznos élettartamot, terv szerinti értékcsökkenést, maradványértéket újra kell tervezni. 

A vevőkijelöléssel járó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban a futamidő végén számviteli bizonylatot (általános forgalmi adót nem tartalmazó számviteli bizonylatot, számlát helyettesítő okmányt vagy számlát) kell kiállítani a lízingbe vevő által a lízingbe adó számára visszaadott (és a lízingbe adó által visszavett) eszköz értékéről, majd ezt követően a lízingbe adónak a kijelölt vevő számára történő eladást az értékesítés általános szabályai szerint kell elszámolnia.
Felmerül a kérdés, hogy a nyílt végű pénzügyi lízing esetén a visszavett eszköz miatt kell-e a futamidő alatt kibocsátott számlákat utólagosan helyesbíteni.

Zárt végű pénzügyi lízing számviteli és adózási szabályai

A zártvégű pénzügyi lízingszerződésben az adásvételi ügylet dominál. A szerződés opciós jogot nem tartalmaz. A lízing futamidejének végén lízingbe vevő mindenképpen tulajdonjogot szerez a lízingtárgy felett. Ez az ügylet adásvételként kezelendő. Áfás ügylet esetén (nem biztos, hogy az) a birtokba adáskor a teljes eszközértékre vonatkozó áfát ki kell számlázni. További számlakiállítás nem kötelező. Az áfa levonhatóságát a konkrét lízingtárgy függvényében lehet eldönteni.

A lízing futamideje alatt az eszköz a lízingbe adó tulajdonát képezi, viszont a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben. Az értékcsökkenést is a lízingbe vevő számolja el. Ennek következtében az értékcsökkenés a lízingbe vevő társasági adóalapját érinti.

Lízing és a KIVA

A kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Kiva tv.) alapján a kisvállalati adóalap a társasági adóalaptól eltérően határozható meg. Kérdésként merül fel, hogy a lízingügylet befolyásolja-e a kisvállalati adóalapot. Az értékcsökkenés elszámolásra kerül, de az elszámolt amortizáció nem befolyásolja a kisvállalati adó alapját. Az már érdekesebb kérdés, hogy a lízingcélra beszerzett új tárgyi eszköz (beruházás) jogalapot teremt-e az esetleges veszteség személyi jellegű kifizetések adóalaprész csökkentésére.

Lízing és társasági adó kedvezmények

Ugyancsak sajátos adójogi kérdések merülnek fel a társasági adóval kapcsolatban is. A Tao. tv. több olyan adózás előtti eredményt csökkentő tételt tartalmaz, amely tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódik, pl.:

  • fejlesztési tartalék felhasználhatósága,
  • egyösszegű értékcsökkenés elszámolási lehetősége, 
  • kkv. beruházási adóalap-csökkentési lehetőség,
  • fejlesztési kedvezmények,
  • kkv. kamatkedvezmény, stb.

Minden esetben felmerül a kérdés, hogy a lízingügylet jogalapot teremt-e a társasági adó kedvezményeinek elszámolására, és ha igen, akkor a lízingbe adónál vagy a lízingbe vevőnél, esetleg mindkét félnél?

Egyéb gyakorlati kérdések

Előfordulhat, hogy egy zárt végű lízingügylet a futamidő alatt a lízingbe vevő nem fizetése okán megszűnik, és a szerződés megszüntetése után a szerződés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevővel. Pl.: 

  • behajtási költségek,
  • a lízingtárgy későbbi értékesítése érdekében igénybe vett közvetítő díja,
  • ügyvédi költségek,
  • egyéb közreműködők költsége, stb.

Rendszeresen kérdésként merül fel, hogy az áfa és a számlázás szempontjából hogyan kell kezelni ezeket.

A legdominánsabb lízingtárgyak a termelőberendezések, a gépjárművek és az ingatlanok. A lízingügyletek kapcsán sokféle adózási kérdés merülhet fel, hiszen a folyamat az eszköz beszerzésétől annak visszaadásáig vagy a tulajdonjog átszállásáig tart. A lízing lebonyolítása során több adózási pont is megjelenik. Az allízing és a visszlízing esetén még több. 

Arról se feledkezzünk meg, hogy a lízingdíj megszabható magyar forintban, devizában, devizához kötötten is, de extrém esetben a kriptodeviza is megjelenhet. Ez további elszámolási és adózási kérdéseket vet fel mind a lízingbe adó, mind a lízingbe vevő szempontjából.

A lízingügylethez szinte mindig kötődik valamilyen vagyonbiztosítás. Izgalmas kérdés, hogy a biztosítási díj áfaalapot képez-e. Ez a konkrét biztosítási szerződéstől, illetve annak megkötésétől függ (ki a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, ki kinek a javára köti, stb.).

***

Cikksorozat következő részei:

II. rész: A személygépjármű lízing
III. rész: Az ingatlanlízing

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet!

Tipikus számlázási problémák és megoldások – II. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandók közül szeretnék megvilágítani néhányat a tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül.

1. Gyakori hibák – polgári jogilag kártérítésnek minősülő összegek automatikusan áfa nélküli számlázása

A kártérítés áfa-beli fogalma szűkült a közösségi joggyakorlat alapján, és ezt nagyon gyakran nem veszik figyelembe a számlázásnál, ugyanis nem lehet a polgári jogi fogalmat alkalmazni. Attól még, hogy szerződésszegés történik, nem biztos, hogy az áfában kártérítés. Mivel a polgári jogi minősítés közömbös, az EUB szerint annak ellenére lehet áfás ellenérték, hogy polgári jogilag kártérítés vagy kötbér. A kártérítés fogalmát nem a nemzeti polgári jog határozza meg, hanem a Héa közösségi jog. Nem az elnevezés, hanem az adójogi valódi tartalom a döntő. Tehát hiba, ha automatikusan áfa nélkül számlázzák a kártérítésként vagy kötbérként beszedett összegeket, csupán csak azért, mert polgári jogilag annak minősülnek.

Melyek a kártérítés ellenértékké minősítésének feltételei?

Egyrészt szolgáltatás teljesítése áll azzal szemben, akár ha csak megkezdték a teljesítést, illetve biztosították a teljesítés feltételeit. Az EUB szerint már a teljesítés megtörtént azzal, hogy lehetővé tette a szolgáltatás igénybevételét, függetlenül attól, hogy a megrendelő a saját döntése alapján nem veszi igénybe azt (például nem foglalja el a szobát, nem jelenik meg a repülő indulásakor, nem fizeti tovább a bérleti vagy egyéb szolgáltatási díjat és ezért megszűnik a szerződés).

Másrészt a fizetendő összeg előre meghatározott (akár konkrétan számszerűen vagy egyszerű képlettel). (Air France-KLM ügy (C-250/14 és C-289/14); MEO ügy (C-295/17), Vodafone Portugal ügy (C-43/19))

Nem ellenérték a kártérítés jellegű pénzösszeg – azért mert nincs viszontszolgáltatás – az előre lefoglalt, majd lemondott szállásra vonatkozóan a szálloda által megtartott foglalónál, tehát a számlahelyesbítést követően visszajár az áfa (Société thermale d’Eugénie-les-Bains ítélet – C-277/05). De az EUB gyakorlatból levezetett hivatalos álláspont szerint a no-show-fee ellenérték, így nincs helye számlahelyesbítésnek és adóalap-csökkentésnek.

Nézzünk néhány példát!

  1. példa: A szerződés szerint közös megegyezéssel megszüntethetik a szerződést, de aki kezdeményezi a megszüntetést, annak 100 pénz kártérítést kell fizetnie a másik félnek kötbérként. – Adóhiányt eredményez, ha áfa nélkül kezelik, ugyanis történt szolgáltatásnyújtás (ellenérték fejében „kiengedi” a szerződésből a másik felet).
  2. példa: Határozott időre (1 évre) szóló bérleti szerződés a bérlő díj nem fizetése miatt megszűnik, de a hátralévő időre kártérítés címén 100 pénzt kell fizetnie a bérlőnek kártérítésként (egy összegben, vagy havi részletekben). – Adóhiányt eredményez az áfa nélküli számlázás, mert a bérbeadó részéről megtörtént a teljesítés a hátralévő időszakra is, a bérlőn múlt, hogy díj nemfizetése miatt nem tudta igénybe venni azt.
    Ha határozott idejű bérleti szerződést a bérlő díj nem fizetése miatt felmond a bérbeadó, és a hátralévő időszakra is szed díjat – akár kártérítésként, kötbérként – az áfa körbe tartozó ellenérték, a bérleti díj áfa kulcsával kell kiszámlázni.
  1. példa: A vendég lefoglalja a szobát, arra 100 pénz előleget fizet (előre kifizeti a szoba árát, vagy annak egy részét), majd anélkül, hogy lemondaná, nem jelenik meg. A szálláshely megtartja az előleget kártérítés címén, de helyesbíti a számlát, így visszakéri annak áfa tartalmát. – Adóhiányt eredményez, ugyanis ez nem kártérítés, mert a szálláshely teljesített, rendelkezésre tartotta a szobát, a vendég döntésén múlt, hogy nem vette igénybe.

2. Az ingatlan bérleti díjhoz kapcsolódóan átterhelt közüzemi költségek számlázásánál felmerülő hibás számlázási gyakorlat

A hivatalos álláspont szerint a közüzemi díj nemcsak akkor járuléka a bérleti díjnak, ha ugyanabban a számlában szerepeltetik és / vagy átalányösszeget számláznak ki, hanem akkor is, ha külön számlán terhelik és / vagy a tényleges mérőórán mért fogyasztást számlázzák tovább.

Ez azt jelenti egyrészt, hogy amennyiben az ingatlan-bérbeadásra nem választottak adókötelezettséget, akkor a közüzemi szolgáltatást is tárgyi mentesen kell kiszámlázni (függetlenül attól, hogy egyazon vagy külön számlán terhelik). Így a közüzemi szolgáltató által átterhelt adó nem levonható.

A járulékos költséggé minősítés másik következménye a továbbszámlázott közüzemi szolgáltatás teljesítési időpontjára vonatkozik, ugyanis itt is alkalmazni kell a járulékos költség szabályt. De nem annak a bérleti időszaknak lesz a járuléka a továbbszámlázott közüzemi költség, amelyikre vonatkozik, hanem amelyekkel azonos bérleti időszaki esedékességgel számlázzák tovább. Ez praktikusan azért fontos, mert a közüzemi költségről kiállított számla fizetési határidejét (és ha az időszak utolsó napja előtti, akkor a számla keltét) nem a közüzemi díj fizikai időszakának utolsó napjához kell viszonyítani, hanem az így adódó bérleti időszak utolsó napjához.

Arra is van lehetőség, hogy eltérő időszakra vonatkozó bérleti díjat és közüzemi költséget tüntessenek fel ugyanazon a számlán. Azaz nincs akadálya, hogy ugyanazon a számlán megegyező fizetési esedékességű dátummal szerepeljen eltérő fizikai időszakra vonatkozó bérleti díj és közüzemi költség: ilyenkor a teljesítési időpont is megegyezik a két tételnél.

Ebből az összefüggésből a következő rendszerszintű (szabályszerű) következmény adódik: Ha a bérleti díj számla teljesítési időpontja a számla kelte, akkor a járulékos költség számla teljesítési időpontja is az adott számla kelte lesz, függetlenül attól, hogy a fizikai időszaknál hamarabb vagy később számlázzák ki. Ha a bérleti díj számla teljesítési időpontja a számla fizetési határideje, akkor a járulékos költség számla teljesítési időpontja is az adott számla fizetési határideje lesz, függetlenül attól, hogy a fizikai időszaknál hamarabb vagy később számlázzák ki.

Most nézzünk példát a hibás és a helyes számlázásra abban az esetben, ha külön számlán terhelik a tovább a közüzemi költséget. Ne felejtsük el: A külön számlán továbbszámlázott közüzemi költség nem annak a bérleti díjnak a járuléka, amelyre vonatkozik, hanem amelyikre vonatkozóan a továbbszámlázás során azonos az esedékessége a bérleti díjjal – amelyikkel azonos bérleti elszámolási időszakra esik az esedékessége. Ez azt jelenti, hogy ennek a bérleti elszámolási időszaknak az utolsó napjához kell viszonyítani a kiszámlázott közüzemi költség számla esedékességét, keltét, a teljesítési időpont szabályok alkalmazásával.

1. Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán – a bérleti díj tárgyhavi fizetéssel

a) Hibás számlázás

      • számla: 2024. júniusi bérlet: esedékesség: 2024. június 3. számlakiállítás,: 2024. május 22. Teljesítési időpont: 2024. május 22. (számla kelte)
      • számla: márciusi gázdíj: esedékesség: 2024. június 18.; számlakiállítás: 2024. június 5.; teljesítési időpont: 2024. május 30. (időszak + 60. nap) – ez téves időpont

b) Helyes számlázás

      • számla: 2024. júniusi bérlet: esedékesség: 2024. június 3. számlakiállítás,: 2024. május 22. Teljesítési időpont: 2024. május 22. (számla kelte)
      • számla: márciusi gázdíj: esedékesség: 2024. június 18.; számlakiállítás: 2024. június 5.; teljesítési időpont: 2024. június 5. (számla kelte) – ez helyes időpont

2. Bérleti és közüzemi díj számlázása külön számlán – bérleti díj utólagos fizetéssel

a) Hibás számlázás

      • számla: 2024.szeptemberi bérlet: esedékesség: 2024. okt. 15. számlakiállítás,: 2024. szept. 25. Teljesítési időpont: 2024.október.15. (esedékesség)
      • számla: 2024.májusi villanyszámla: esedékesség: 2024. okt. 5. számlakiállítás,: 2024. szept. 18. Teljesítési időpont: július 30. (időszak + 60. nap) – ez téves időpont!

b) Helyes számlázás

      • számla: 2024.szeptemberi bérlet: esedékesség: 2024. okt. 15. számlakiállítás,: 2024. szept. 25. Teljesítési időpont: 2024.október.15. (fizetési esedékesség)
      • számla: 2024.májusi villanyszámla: esedékesség: 2024. okt. 5. számlakiállítás,: 2024. szept. 18. Teljesítési időpont: október 5. (fizetési esedékesség) – ez a helyes időpont!

***

5percAdó rendezvényajánló:

2024. március 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Áfa és számlázási problémák és megoldások 2024 (Belföldi és nemzetközi ügyletek) >> című konferenciáján dr. Csátaljay Zsuzsanna áttekinti az Áfa és számlázási szabály-változásokat, a fordított adózás szabályait, a számla tartalmát és a speciális számlákat. Foglalkozik a nemzetközi ügyletekkel, emellett fontos információkat kaphatsz többek között a továbbszámlázott szolgáltatásokról, valamint az összetett ügyletek és az árengedmények számlázásáról is.

***

A cikksorozat I. részét, melynek témája a teljesítés igazolása, az előlegszámla- és a számlahelyesbítés szabályai, ide kattintva >> olvashatod.

Az ingatlanok értékesítésének áfa kérdései – II. rész – Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Bármennyire is furcsán hangzik, de az áfa szabályozás egyik legösszetettebb szegmense az ingatlanok adózása. Most az ingatlanértékesítés témakörében villantunk fel néhány érdekes területet. A PENTA UNIÓ Zrt. ingatlanokra vonatkozó áfa szabályokat tárgyaló konferenciáján >> további ügyletek általános forgalmi adó szabályait is elemzem gyakorlati példákon keresztül.

1. Mikor vonatkozik más áfa megítélés az előlegre és a végszámlára?

Gyakran felmerül kérdésként, hogy hogyan adózik annak az ingatlannak az értékesítése, amely az előleg (foglaló) átvétele és az adásvétel teljesítése között „megöregszik”, azaz előleget még új ingatlanra adnak, azonban az értékesítéskor már a használatbavételi engedély véglegessé válásától (korábbi terminológia szerint: jogerőre emelkedésétől) számítva eltelt a 2 év.

Ilyen esetben az Áfa tv. 84. §-ának abból a szabályából kell kiindulni, hogy az előlegre annak átvétele időpontjában hatályos adómértéket kell alkalmazni, a teljesítésre pedig az akkor hatályos adómértéket és adózási módot. Mivel az előleg átvételének az időpontjában még új az ingatlan, az kötelezően adókötelesen egyenes adózással adózik. Ha viszont a teljesítés időpontjában már „használtnak”, „réginek” minősül, akkor az előleg levonását követően maradó ellenértékrészt már alapesetben adómentesen kell számlázni (ha nem tette adókötelessé az eladó az értékesítést), ha viszont adókötelezettséget választott és belföldi adóalany a vevője, akkor fordított adózással. Fontos, hogy ilyen esetben csak a maradékrész adózik fordítottan, az előleg marad egyenes adózású.

Ennek az ellenkezője is elképzelhető, ha például az előleg átvétele és az értékesítés között hatósági bizonyítvánnyal lezáruló funkcióváltáson megy át az azt megelőzően „használt” ingatlan és így „újjávarázsolódik”. Azonban ezt az esetet a hivatalos álláspont eltérően kezeli az előzőekben említett esettől: már az új funkciót megelőlegezendő adózik az előleg is. A 2022/9. számú adóhatósági tájékoztatóból ugyanis az a következtetés vonható le, hogy ha még nincs ugyan meg a rendeltetés-változást lezáró hatósági bizonyítvány, de már az új állapotú ingatlanra vesznek át 2022. december 31-ét követően előleget/foglalót, akkor az előleg is új ingatlan előlege, azaz egyenes adózású. Viszont a maradék összeg erejéig, a teljesítéskor csak abban az esetben történik egyenes adózású új ingatlan értékesítés, ha már akkorra kiadásra került a hatósági bizonyítvány. Ha még akkorra sem adták ki, akkor az előlegről kibocsátott számlát helyesbíteni kell. 

2. Újként beszerzett/épített ingatlan régi ingatlankénti értékesítése

Vizsgáljuk meg, miként alakul egy újként beszerzett vagy épített ingatlan régi ingatlankénti értékesítése. Ez akkor történik, ha az adóalany megépít egy ingatlant vagy új (2 éven belüli) használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlant vásárol, amivel összefüggésben levonható volt az előzetesen felszámított adó, de időközben, amíg a tulajdonában van az ingatlan, „megöregszik”, azaz 2 évnél régebbi lesz a használatbavételi engedélye (és nem történt időközben sem funkcióváltás, sem önálló rendeltetési egységek számának változása, ami miatt újra indulna a 2 éves újkénti periódus), és ebben az állapotában adja el.

Amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta az ingatlant, jogszerű volt a beszerzéskor felmerült adó levonása. Azonban az értékesítés időpontjában már nem új az ingatlan, ezért az értékesítés alapesetben tárgyi mentes az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pontja szerint, azonban választható arra adókötelezettség. Az ingatlanértékesítésre vonatkozóan adókötelezettség választására csak akkor van lehetőség év közben, ha év közben kezdi az ingatlanértékesítési tevékenységét az adóalany. Ellenkező esetben csak előző év december 31-éig lehet megtenni a választást. Ezért a következőképpen kell eljárni az értékesítés során:

Amennyiben az eladó nem választ adókötelezettséget az értékesítésre

Amennyiben az eladó nem választ adókötelezettséget az értékesítésre, akkor eltérő a minősítés aszerint, hogy tárgyi eszköz vagy nem tárgyi eszköz az ingatlan:

  1. Amennyiben tárgyi eszköz az ingatlan, akkor a vevő felé adómentes számlát kell kiállítani, azonban az Áfa tv. 136. § (1) bekezdés b) pontja szerint az értékesítéstől számítottan a 240 hónapos figyelési időszak hátralévő részeire eső hányadát a beszerzéskor/építéskor levont adónak pótlólag vissza kell fizetni az értékesítés adóbevallási időszakában. A figyelési időszak az ingatlan rendeltetésszerű használatbavételétől indul. (Amennyiben 2008. előtt beszerzett ingatlanról van szó, akkor alapesetben már nincs korrekciós kötelezettség, mert akkor még 120 hónap volt a figyelési időszak, ami már letelt, kivéve, ha az eladó a 2008. február 28-ig tett bejelentésével a 240 hónapos figyelési időszak alkalmazását választotta.)
  2. Amennyiben nem tárgyi eszköz az ingatlan, akkor az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pontja szerint az ingatlanértékesítéskori piaci ára alapján áfafizetési kötelezettség keletkezik, de erről a fikciós értékesítésről nem állítható ki számla, csak egyéb számviteli bizonylat és a vevő felé sem lehet ezt átterhelni, tekintettel arra, hogy az értékesítés tárgyi mentes. Az értékesítés ellenértékéről a vevő felé tárgyi mentes számlát kell kiállítani, mivel nem tette adókötelessé az értékesítést az adóalany.
  3. Amennyiben a beszerzéskor nem volt levonható az adó (akár azért, mert lakóingatlan-beszerzés történt, akár a tárgyi mentes gazdasági tevékenységhez történő felhasználás miatt), attól még az értékesítés természetesen adómentes, azonban sem az a), sem a b) pont szerinti eljárással nem merül fel pótlólagos adófizetési kötelezettség.

Amennyiben az eladó adókötelessé tette az ingatlan értékesítését

Amennyiben az eladó adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, akkor az értékesítésről fordított adózású számlát kell kiállítania abban az esetben, ha a vevő belföldi adószámos adóalany (és nem alanyi mentes, nem kompenzációs felárra igényt tartó mezőgazdasági termelő és nem különbözet szerinti adózó), egyenes adózású számlát pedig akkor, ha nem adóalany vagy külföldi adószámmal rendelkező adóalany vagy alanyi adómentes adóalany. Ebben az esetben nincs szükség semmilyen utólagos korrekcióra a levont adót illetően, mivel az értékesítés adóköteles.

3. Régiként beszerzett ingatlan új ingatlankénti értékesítése

Mint már szó volt róla, újraindulhat az új ingatlankénti 2 éves periódus akkor, ha az ingatlan olyan funkcióváltáson vagy önálló rendeltetési egységszámváltozáson megy keresztül, amelyről bármilyen hatósági bizonyítványt kiállítanak. Ha ennek a hatósági bizonyítványnak a kiállítására 2 éven belül került sor és az ingatlant értékesítik, akkor tulajdonképpen az történik, hogy egy 2 évnél már régebben először használatba vett ingatlant végül is új ingatlanként adnak el. Ilyen esetben az ingatlanértékesítés külön erre irányuló választás nélkül is adóköteles és minden esetben egyenes adózású. Az eladónak tehát áfatartalmú számlát kell kiállítania a belföldi és külföldi adóalany és nem adóalany vevői felé is. Mivel a beszerzési számlában nem hárítottak át rá áfát, így az értékesítéskor nincs lehetőség pótlólagos áfa levonására, mivel nem volt a beszerzés, építés során rá áthárított áfa.

***

5percAdó rendezvényajánló:

2024. február 28-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az ingatlanokkal kapcsolatos ÁFA szabályok >> című konferenciáján Dr. Csátaljay Zsuzsanna a 2023-tól és 2024-től is jelentősen változott építőipari fordított adózást, az azzal összefüggő nyilatkozattételi kötelezettségeket és az ingatlanértékesítés szabályait tekinti át, miközben átfogó képet ad az ingatlanra vonatkozó áfa rendelkezésekről és joggyakorlatról.

***

A cikksorozat I. részét, melynek témája az építési telek, illetve a funkcióváltáson átesett ingatlanok minősítése, értékesítésének szabályrendszere, ide kattintva >> olvashatod.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM