Ebben az írásban a PENTA UNIÓ Zrt. áfa és számlázási problémákat feldolgozó konferenciáján >> tárgyalandó tipikus számlázási problémák és azok megoldásai közül szeretnék megvilágítani néhányat. Ebben a cikkben a határon átnyúló ügyletek adószámot érintő számlázási anomáliáival foglalkozom.
Ha a más tagállambeli vevőnek az értékesítés időpontjában még nincs érvényes közösségi adószáma
A határon átnyúló közösségi értékesítéseknél a termék kiszállítása mellett a vevő érvényes (más tagállambeli) közösségi adószáma is szükséges az adómentes számla kiállításához. Gyakori, hogy a más tagállambeli vevőnek az értékesítés időpontjában még nincs érvényes közösségi adószáma, hanem azt később adják ki a részére. Mi a teendő ilyenkor? Mivel az értékesítéskor szükséges az érvényes közösségi adószám, ha ilyennel nem rendelkezik ebben az időpontban a vevő, nincs lehetőség adómentes számla kiállítására, hanem belföldi áfa-t tartalmazó számlát kell kiállítani. Ezen az sem segít, ha később már megkapja a vevő a közösségi adószámot, ugyanis számlahelyesbítésre nincs mód: az adókulcs rögzül az értékesítéskori állapot szerint.
Ha a belföldi eladó távértékesítésként kezeli az ügyletet
Olyannal is lehet találkozni, hogy az egyébként távértékesítést is végző belföldi eladó azzal kívánja ilyenkor kikerülni a belföldi adóköteles számlakiállítást, hogy távértékesítésként kezeli az ügyletet és az OSS rendszer keretében vallja be a célország adókulcsával. Hogyan különül el ilyen esetekben a távértékesítés és a normál értékesítés? Fontos tudni, hogy a közösségi távértékesítés szabályait csak abban az esetben lehet alkalmazni (de olyankor kötelező is), amikor egyrészt az eladó fuvaroz, másrészt a vevő vagy nem adóalany, vagy ha adóalany is, akkor olyan alanyi mentes vagy kizárólag tárgyi mentes tevékenységet végző vagy különbözeti adózó vagy különleges jogállású mezőgazdasági termelő, aki közösségi termékbeszerzés címén nem kötelezett hozzáadottértékadó-fizetésre, így nem rendelkezik közösségi adószámmal.
Amennyiben a vevő olyan adóalany, aki nem tartozik a jelzett körbe, akkor a felé irányuló értékesítésnél szóba sem jöhet a távértékesítés, azaz ha nem rendelkezik érvényes közösségi adószámmal az értékesítés pillanatában, akkor az indulás tagállamának hozzáadottértékadóját kell felé felszámítani, ami belföldi indulási hely esetén belföldi áfa felszámítását jelenti. Ezen a tényen nem változtat a később megszerzett közösségi adószám. Érdekesség, hogy ezzel szemben sem az Áfa törvény, sem a Héa irányelv nem írja elő az adómentesség feltételeként, hogy az eladó rendelkezzen az értékesítés időpontjában közösségi adószámmal. (Persze a jogszabályok szerint a közösségi értékesítés megkezdése előtt az eladónak is közösségi adószámot kell váltani, azonban az adómentes számlakiállításnak nem feltétele ennek esetleges elmaradása illetve későbbi teljesülése.)
Ha a belföldi vevőnek még nincs közösségi adószáma a közösségi termékbeszerzés időpontjában
Fordított helyzet is sokszor előfordul, tehát olyan eset, hogy a belföldi vevőnek még nincsen közösségi adószáma a közösségi termékbeszerzés időpontjában. Közösségi adószám hiányában a más tagállambeli eladója nem tud irányába adómentes számlát kiállítani, hanem a saját tagállamának adókulcsával kell kiállítani a számlát. Mi a teendő ilyenkor ezzel a számlával? Az a sajnálatos válasz erre a kérdésre, hogy attól még a belföldi vevőnél közösségi termékbeszerzés felmerül, hiszen belföldre bekerül a más tagállambeli adóalanytól beszerzett termék az értékesítés eredményeképpen.
Ezért, ha a belföldi vevő nem alanyi mentes, nem kizárólag tárgyi mentesként bejelentkezett, nem különbözet szerinti adózó vagy nem kompenzációs feláras mezőgazdasági tevékenységet végző, akkor a számla nettó összegét közösségi termékbeszerzésként be kell vallania az általános szabályok szerint, amely áfa-t természetesen szintén az általános szabályok alkalmazása mellett le is tudja vonni. A közösségi termékbeszerzés adókötelezettsége szempontjából ugyanis nincs olyan feltétel, hogy a vevő rendelkezzen közösségi adószámmal. (Az más kérdés természetesen, hogy elvileg meg kellett volna kérnie, de ha ezt nem tette meg, az adókötelezettség alól ez a tény nem mentesíti.)
Amennyiben ilyen esetben a más tagállami eladója tévesen távértékesítésként esetlegesen belföldi 27%-os áfa tartalmú számlát állít ki felé, számlahelyesbítést kell kérni tőle a fentiek szerint, azaz az indulási tagállam adókulcsának felszámításával kell kérnie a számlát (mivel nem tartozik a távértékesítés vevői körébe). Ha mégsem helyesbíti a számlát, akkor itt is azt az eljárást kell követni, hogy a nettó értéket alapul véve közösségi termékbeszerzésként kell bevallani.
Ha a belföldi vevőnek van közösségi adószáma az értékesítés időpontjában
Ha pedig a belföldi vevőnek van közösségi adószáma az értékesítés időpontjában és meg is adja a külföldi eladójának, azonban ő ennek ellenére távértékesítésként belföldi adókulcs felszámításával állítja ki részére a számlát, akkor szintén a számlahelyesbítésre kellene rávenni az eladót, de nem az indulási tagállam hozzáadottérték-adójának felszámítását kérve, hanem közösségi adómentes számlakiállítást igényelve. Amennyiben ennek ellenére nem helyesbíti a számlát az eladó, akkor ilyen esetben is a nettó értékre rászámolva kell a közösségi termékbeszerzés címén fizetendő adó alapját meghatározni. Azaz a közösségi termékbeszerzés címén történő adófizetéstől ilyenkor sem lehet eltekinteni.
Mikor szükséges közösségi adószám és az adószám esetleges hiányának mi a szankciója?
Sok a bizonytalanság a gyakorlatban abban is, hogy a közösségi szolgáltatások tekintetében mikor szükséges közösségi adószám és az adószám esetleges hiányának mi a szankciója, befolyásolja-e az adókötelezettséget. A kérdés megválaszolásakor mindenképpen abból kell kiindulnunk, hogy milyen típusú szolgáltatásról van szó. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál, az éttermi szolgáltatásoknál, az eseményekre, rendezvényekre történő belépés biztosításánál, vagy a személyszállításnál még közösségi viszonylatban sincs szükség a közösségi adószámra. Ez nem véletlenül van így, hiszen ezeknél a szolgáltatásoknál nem az adóalany megrendelő letelepedettsége, hanem a szolgáltatás elvégzésének tényleges fizikai helye jelöli ki a szolgáltatás helyét, így az adóztatás helyét. Ha például az ingatlan, amelyen építési szerelési szolgáltatást végeznek, Németországban van, akkor az erről kiállított számlán nem lesz magyar áfa, még akkor sem, ha a megrendelő nem rendelkezik közösségi adószámmal.
A normál adószám léte feltétele annak, hogy ne legyen magyar áfa a szolgáltatáson?
További kérdés, hogy a normál adószám léte feltétele-e annak, hogy ne legyen magyar áfa a szolgáltatáson. Még ez sem feltétel, ugyanis ezeknél a szolgáltatásoknál akár adóalany, akár nem adóalany a megrendelő, mindenképpen a szolgáltatás tényleges elvégzésének helye szerinti hozzáadottérték-adót kell megfizetni, ami a példa szerinti esetben német hozzáadottértékadó alkalmazását jelenti. A megrendelői adószámnak a tekintetben van jelentősége, hogy alkalmazható-e a határon átnyúló fordított adózás, azaz a magyar szolgáltatásnyújtásnak adószámot kell-e váltania a célországban vagy magyar adószáma alatt határon átnyúló fordított adózással állíthatja ki a számlát.
Amennyiben a megrendelő nem rendelkezik adószámmal a teljesítés helye szerinti tagállamban
Amennyiben a megrendelő nem rendelkezik adószámmal a teljesítés helye szerinti tagállamban (ami a példa szerinti esetben Németország), akkor a belföldi szolgáltatásnyújtónak kell megfizetni a német hozzáadottérték-adót, tehát nem alkalmazható a határon átnyúló fordított adózás. Viszont lényeges, hogy nem szükséges, hogy a célországi adószám közösségi adószám legyen, hanem bármely ottani belföldi adószám is megfelelő, hiszen az ottani adószám léte azt hivatott biztosítani, hogy képes megfizetni a számlakibocsátó helyett az ottani adót.
Ha a számlabefogadónak van ugyan közösségi adószáma, de nem a teljesítési hely szerinti tagállambeli
Ez olyannyira így van, hogy ha esetleg a számlabefogadónak van ugyan közösségi adószáma, de éppen nem a teljesítési hely szerinti tagállambeli (a példánkban mondjuk a számlabefogadó olasz közösségi adószámmal rendelkezik, de Németországban nincsen semmilyen adószáma), akkor szintén nem alkalmazható a határon átnyúló fordított adózás. Ilyen esetben – ha a számlabefogadó nem rendelkezik adószámmal a teljesítési hely szerinti tagállamban – eltérően kell eljárni azokban az esetekben, amikor adóalany a megrendelő és amikor nincs héa alanyisága a megrendelőnek.
Mindkét esetben a belföldi szolgáltatásnyújtónak kell megfizetni az ottani hozzáadottérték-adót, csak az a különbség, hogy nem adóalany megrendelő esetén el tudjuk kerülni az ottani adószám váltását azzal, ha Magyarországon (a letelepedettség tagállamában) beregisztrálunk az egyablakos rendszer (OSS) alá, és így magyar adószámunkon tudjuk kiállítani a célországbeli hozzáadottérték-adót tartalmazó számlát. Ha viszont adóalany a megrendelő, csak nem rendelkezik (akár közösségi akár normál) adószámmal a célországban, akkor az ottani adószám váltását nem tudjuk elkerülni, és mindenképpen ottani adószámunkon kell kiállítani a számlát.
Amennyiben viszont a fentiekben fel nem sorolt szolgáltatásokat nyújtunk, akkor a teljesítési hely szempontjából döntő fontosságú, hogy adóalany legyen a megrendelő, hiszen az Áfa törvény 37.§ (1) bekezdése szerint a megrendelő letelepedettsége csak akkor határozza meg a szolgáltatás teljesítési helyét, ha a megrendelő adóalany. Ha a megrendelő nem adóalany, akkor főszabály szerint a szolgáltatásnyújtó letelepedettségének hozzáadottértékadóját kell alkalmazni, ami belföldön letelepedett szolgáltatásnyújtónál alapesetben belföldi áfa felszámítását jelenti.
Az adóalany megrendelők
De térjünk vissza az adóalany megrendelőhöz! A megrendelő adóalanyiságát a Közösségben letelepedett adóalany megrendelő esetén a szolgáltatás teljesítésének időpontjában érvényes közösségi adószámmal kell igazolni. Amennyiben nincs közösségi adószáma a megrendelőnek a szolgáltatás nyújtásakor, akkor nem lehet adóalanynak tekinteni, így alapesetben belföldi áfa-t tartalmazó számlát kell kiállítani felé. Ha a megrendelő harmadik országban letelepedett, akkor az adóalanyiság igazolásának csak az egyik formája valamely tagállambeli közösségi adószám. Ha ilyennel nem rendelkezik, akkor következő lépés annak vizsgálata, hogy van-e az adóalanykénti nyilvántartásba vételének országából olyan igazolása, hogy ha rá áthárítanának valamelyik közösségi tagállamban hozzáadottérték-adót, akkor azt vissza tudná igényelni a különös eljárásban. Ha ilyennel sem rendelkezik, akkor bármilyen dokumentum elfogadható, amiből ki lehet következtetni, hogy bárhol a világon gazdasági tevékenységet végez.
Külföldiektől befogadott szolgáltatási számlák alapján mikor kell fordított adózással áfa-t fizetni belföldön?
Sok kérdés merül fel arról, hogy a külföldiektől befogadott szolgáltatási számlák alapján mikor kell fordított adózással áfa-t fizetni belföldön. Gyakori tévedés, hogy különbséget kell tenni a harmadik országos és a Közösségbeli számlakiállító között. Pedig mindkét esetben, amennyiben belföld a teljesítési hely és a szolgáltatásnyújtó nem rendelkezik belföldön az adott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben letelepedettséggel, akkor a belföldi megrendelőnek fordított adózással meg kell fizetnie az adót.
A teljesítési hely szabályoknál pedig a korábban leírtak szerint el kell különíteni a főszabályos teljesítési helyű szolgáltatásokat, amelyeknél belföldön letelepedett megrendelőnél mindig felmerül a belföldi áfa, így a fordított adózással történő áfa fizetés (kivéve, ha a szolgáltatásnyújtó rendelkezik ezzel a konkrét teljesítéssel összefüggő letelepedettséggel belföldön). E tekintetben nincs jelentősége, hogy van-e érvényes közösségi adószáma a szolgáltatásnyújtónak (persze Közösségben letelepedett szolgáltatásnyújtónak kellene ilyennel rendelkezni, de annak hiánya nem mentesíti a megrendelőt az áfa-fizetés alól), továbbá annak sem, hogy harmadik országban vagy másik tagállamban letelepedett-e. (Ez akkor is így van, ha esetleg egy harmadik országban letelepedett szolgáltatásnyújtó ottani hozzáadottérték-adót tartalmazó számlát állít ki.)
Ha pedig különös teljesítési helyű szolgáltatást vesz igénybe a megrendelő (ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatást, eseményekre, rendezvényekre belépés biztosítását, személyszállítást, közlekedési eszköz rövid távú bérbeadását, éttermi szolgáltatást), akkor bizonyosan nem kell a belföldi megrendelőnek fordított adózással áfát fizetni a szolgáltatás után, ha a szóban forgó szolgáltatások fizikailag nem belföldön teljesülnek. Amennyiben fizikailag belföldön teljesülnek, akkor közömbös, hogy harmadik országbeli vagy uniós a szolgáltatásnyújtó, ugyanis, ha nem belföldi letelepedettségén keresztül nyújtja a szolgáltatásnyújtó a szolgáltatását, akkor a megrendelőnél a fordított adózás felmerül. Ez akkor is így van, ha esetlegesen a harmadik országbeli adóalany ottani hozzáadottérték-adóval terhelten állítja ki a számláját.
***
5percAdó rendezvényajánló:
2024. március 13-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Áfa és számlázási problémák és megoldások 2024 (Belföldi és nemzetközi ügyletek) >> című konferenciáján dr. Csátaljay Zsuzsanna áttekinti az Áfa és számlázási szabály-változásokat, a fordított adózás szabályait, a számla tartalmát és a speciális számlákat. Foglalkozik a nemzetközi ügyletekkel, emellett fontos információkat kaphatsz többek között a továbbszámlázott szolgáltatásokról, valamint az összetett ügyletek és az árengedmények számlázásáról is.
dr. Csátaljay Zsuzsanna az alábbi konferenciákon is előad:
***
A cikksorozat I. részét, melynek témája a teljesítés igazolása, az előlegszámla- és a számlahelyesbítés szabályai, ide kattintva >>, a II. részét, melynek témája a kártérítés megítélése és az ingatlan bérlethez kapcsolódó közüzemi díjak átterhelésének áfa-minősítése, ide kattintva >> olvashatod.