A kiküldetés munkajogi aspektusai – Dr. Horváth István

Külföldi munkáltatók által Magyarországon foglalkoztatott munkavállalók

A kiküldetés kapcsán a Munka Törvénykönyve [a továbbiakban: Mt.] 295. §-a a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv jogharmonizációs követelményeinek való megfelelést szolgálja. Az Mt. 295. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza a magyar munkajog szerinti munkafeltételeknek az Indokolás szerinti ún. „kemény magját”, amelyet a külföldi munkáltatónak harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján a magyarországi foglalkoztatás során – függetlenül a felek közötti jogviszonyban alkalmazandó külföldi jogtól – be kell tartania. E rendelkezéseket kell alkalmazni továbbá, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval.

Az Mt. célja alapvetően a hazai munkaerőpiac védelme azzal, hogy a hazai foglalkoztatási feltételeknél rosszabb kondíciók alkalmazását kizárja.

A kemény mag

Az Mt. 295. § (1) bekezdése szerint, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a 3. § (2) bekezdése alapján e törvény hatálya nem terjed ki – azaz a munkavállaló a munkát rendszerint nem Magyarországon végzi – , a munkaviszonyra

  1. a leghosszabb munkaidő vagy a legrövidebb pihenőidő mértéke,
  2. a fizetett éves szabadság legalacsonyabb mértéke,
  3. a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összege,
  4. a munkaerő-kölcsönzésnek az Mt. 214–222. §-ban meghatározott feltételei,
  5. a munkavédelmi feltételek,
  6. a várandós vagy kisgyermekes nő, valamint a fiatal munkavállaló munkavállalási és foglalkoztatási feltételei, továbbá
  7. az egyenlő bánásmód követelménye,
  8. a munkavállalónak a munkáltató által biztosított szállás feltételei, valamint
  9. Magyarország területén ideiglenesen foglalkoztatott munkavállaló kiküldetésekor felmerülő vagy Magyarország területén történő tartózkodás során, a szokásos munkavégzés helyétől eltérő munkahelyre küldés esetén az utazással, ellátással és szállással kapcsolatos költségekre fizetett juttatások vagy költségtérítés mértéke

tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, ideértve a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú, illetve az ágazatra vagy alágazatra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben foglalt rendelkezéseiket is.

A felsorolt feltételeket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a foglalkoztatásra a külföldi munkáltató vagy olyan munkáltató magyarországi telephelyén kerül sor, amely azonos cégcsoportba tartozik a külföldi munkáltatóval [Mt. 295. § (1) bek.].

További munkavállalói garanciák és munkaadói kötelezettségek a szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiküldetéssel összefüggésben

Az Mt. 297. §-a a 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet módosításáról rendelkező 2014/67/EU irányelv 9. és 12. cikkének átültetése érdekében megteremtette a külföldi munkáltató (pl. ha egy romániai székhelyű kft. vállalkozóként tevékenykedik, és ennek keretében foglalkoztat román alkalmazottakat, Magyarországon működő megrendelő részére) és a szolgáltatás jogosultjának (pl. a magyar megrendelő) felelősségét a visszaélések megelőzése céljából.

A 96/71/EK irányelvvel összhangban az Mt. meghatározza a kiküldetésre (posting) vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. A közösségi szabályozás elsődleges célja, hogy bizonyos minimális munkafeltételek tekintetében átmenetileg se lehessen a kiküldetés helye szerinti ország munkajogánál hátrányosabb feltételekkel alkalmazni a külföldről érkező munkavállalót azokban az esetekben, amikor az egyik tagállamban letelepedett munkáltató a munkavállalóját ideiglenesen egy másik tagállamban foglalkoztatja. Egy másik optikán keresztül szemlélve: egy vállalkozás önmagában abból nem szerezhet előnyt, hogy olyan tagállamban működő alvállalkozóval szerződik, ahol például jóval alacsonyabb a bérszínvonal.

Az Mt. a fenti cél érdekében megállapítja: amennyiben a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött megállapodás alapján – a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra – egy szűk kivétellel – a felsorolt munkafeltételek tekintetében alkalmazni kell a magyar munkajog szabályait. A magyar munkajog szabályai alatt nem csupán az Mt.-t és az egyéb munkajogi jogszabályokat, hanem a munkaviszonyra kiterjesztett hatályú kollektív szerződésben foglaltakat is érteni kell.

Amennyiben az adott ágazatban létezik olyan kollektív szerződés, amely a szektor szakmáiban bértarifát állapít meg, úgy a külföldről érkező munkavállalók tekintetében is ez lesz az irányadó. Nem kell ugyanakkor figyelembe venni a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összegénél a kiegészítő foglalkoztatói nyugdíjrendszerekbe történő befizetést, valamint a munkavállalónak nyújtott olyan díjazást, amely nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.

További garancia, hogy a külföldi munkáltatónak ki kell jelölnie

  1. egy kapcsolattartót a kijelölt hatóságként eljáró foglalkoztatás-felügyeleti hatósággal való kapcsolattartásért, továbbá
  2. egy személyt, aki felelős a kiküldött munkavállalók
    1. munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
    2. munkaidő-nyilvántartása, valamint
    3. a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata küldéséért és átvételéért.

A külföldi munkáltató a megbízott személyéről, valamint a megbízott személyében bekövetkezett változásról haladéktalanul tájékoztatja a munkaügyi hatóságot. Ha az Mt. szerint kijelölt személy nem tartózkodik állandó jelleggel Magyarországon, csak olyan személy jelölhető ki megbízottként, aki észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre áll [Mt. 297. §].

A jogosult és a külföldi munkáltató további kötelezettségei

A szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés megkötését megelőzően a jogosult (pl. a magyar fővállalkozó) köteles írásban tájékoztatni a külföldi munkáltatót (pl. a román alvállalkozót) az Mt. 295. §-ában foglaltak alapján irányadó munkafeltételekről. A tájékoztatás elmulasztása esetén a jogosult készfizető kezesként felel a munkavállaló Mt. 295. §-ban meghatározott követeléseiért. Ha a jogosult tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Az Mt. 297. § (3) bekezdése állapítja meg, hogy a jogosult az Mt. 295. §-ában foglalt garanciák ellenőrizhetősége érdekében milyen iratok és nyilvántartások hozzáférhetőségéről és ellenőrizhetőségéről köteles gondoskodni.

Így a jogosult köteles – a fentiekben ismertetett Mt. 295. § (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések betartása érdekében – gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók

  1. munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
  2. munkaidő-nyilvántartása, valamint
  3. a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata

a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

Ha a magyar munkáltató küldi külföldre alkalmazottait

Az Mt. 47. §-a a külföldön történő, de csak a 15 napot meghaladó időtartamú munkavégzés esetén ír elő a munkáltató terhére tájékoztatási kötelezettséget. Mindezt legalább a kiutazást megelőző hét nappal korábban, írásba foglaltan kell a munkavállalóval közölni. A szakirodalom szerint célszerű, ha a munkáltatónál az azonos munkakörökhöz vagy tevékenységi körökhöz kapcsolódóan a tájékoztatáshoz egy ún. blankettát alkalmaznak, figyelemmel arra is, hogy a munkáltató a tájékoztatást írásban köteles a munkavállalónak átadni. E tájékoztatási kötelezettség attól függetlenül terheli a munkáltatót, hogy a külföldi munkavégzésre a munkaszerződésben foglaltak vagy a munkáltató egyoldalú intézkedése, így a korábbi fogalmak szerinti kiküldetés vagy kirendelés alapján kerül-e sor.

Az Mt.-ben meghatározott tájékoztatási tárgykörök között különösen fontos a pénzbeli és a természetbeni juttatásokról szóló információ. Ilyen például. a külföldi munka ellenértéke, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségek megtérítése, a munkavállaló elhelyezése, szállásköltségeinek megtérítése. A díjazás és egyéb juttatás pénzneméről szóló tájékoztatásban közölni kell, hogy a munkavállaló egyes juttatásainak kifizetése milyen pénznemben történik. Emellett rendelkezni kell a kifizetés körülményeiről is (pl. milyen határidőre, mely bankszámlára történik az átutalás).

Az Mt. 47. §-a szerinti tájékoztatási tárgykörök 2023. január 1.-től bővültek. A 96/71/EK irányelv alapján más tagállamokba vagy harmadik országba (külföldre) kiküldött munkavállalókat a sajátos helyzetükre tekintettel további tájékoztatásban szükséges részesíteni. Ezek a munkavállalók a határon átnyúló szolgáltatás keretében dolgoznak külföldön, amely szolgáltatás jellegzetessége, hogy

  • a szolgáltatást nyújtó munkaadó tagállama nem azonos a szolgáltatás igénybe vevő személyével, és
  • a szolgáltatás nyújtója csak átmenetileg tevékenykedik a fogadó országban, tartósan nem telepszik ott le.

Ez a munkáltatói kötelezettség ugyancsak abban az esetben érvényesül, ha a külföldi munkavégzés időtartama várhatóan meghaladja a tizenöt napot. Lehetővé kell tenni a munkavállalók számára, hogy a kiutazást megelőzően tájékoztatást kapjanak a fogadó tagállamban irányadó díjazásról, egyéb költségek megtérítésének szabályairól [Mt. 47. § (1) bek. c) pont], továbbá annak az egységes nemzeti honlapnak az elérhetőségéről, amelyet minden tagállam működtet [Mt. 47. § (1) bek. e) pont]. E honlapon tud a kiküldött munkavállaló tájékozódni a tagállamban érvényes munkafeltételekre vonatkozó lényeges információkról. E tájékoztatás megadása a munkabér esetében azért is fontos, mert a szolgáltatások nyújtása keretében külföldre kiküldött munkavállaló a munkavégzés helyén általánosan irányadó díjazás összegére jogosult, ha bére ennél alacsonyabb összegű.

A külföldi munkavégzés idején járó díjazásról, juttatásról és a munkabér-fizetés pénzneméről szóló tájékoztatás a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megjelölésével is biztosítható [Mt. 47. § (2) bek.]. A külföldön történő munkavégzés esetén a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget érintő bármely munkafeltétel változásáról a változás hatálybalépésének időpontjában írásban informálni kell a munkavállalót [47. § (3)]. A külföldi munkavégzés helyének megváltozása esetén ez nem is lehetne másképp, hiszen a munkavállalók legkésőbb az induláskor „el kell árulni” az úti célt.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. május 06-án, a PENTA UNIÓ Zrt. A kiküldetés munkajogi szabályai, a kiküldetések szja és társadalombiztosítási kérdései >> című konferenciáján megismerkedhetsz a magyar munkáltatók külföldi tevékenységére és a külföldi munkáltatók magyarországi tevékenységére vonatkozó szabályokkal egyaránt, emellett fontos információkat tudhatsz meg a kiküldetések társadalombiztosítási szempontjairól is.

Hétindító – 13. hét – Beszámoló és magáncélú beszerzések – Suller Kriszta

Most, hogy végre berobbant a tavasz, kicsit a kedvünk is jobb talán. Ám ennek ellenére, hiába csalogat hívogatóan a napocska, nekünk haladnunk kell, mert rengeteg a teendőnk! A havi határidők mellett előkészítjük a beszámolókat és érdemes szót ejtenünk a magáncélú beszerzések kezeléséről is.

Fontos feladatok – bérszámfejtés, áfa, szja bevallások

Én a héten igyekszem a bérszámfejtéssel – már amennyire lehetséges – haladni, és a bérszámfejtési feladatokkal együtt az ügyfelek alkalmazottai által kért szja bevallásokat is elkészítem, előkészítem, így is segítve a kiutalások meggyorsítását. Természetesen csak azon esetekben, ahol ezt korábbi felhívásomra válaszul kérvényezték.

A NAV rendszere sokat segít nekünk ezen a téren, ugyanakkor éppannyi gondot is okoz véleményem szerint, mert nagyon sok kedvezmény – akár pl. a megosztott családi kedvezmény is – “beragad”, és ez általában az érintetteknél egyáltalán nem, vagy csak későn, ősz tájékán tudatosul. Ezért figyelmeztetem erre azokat, akikről tudom, hogy korábbiakban érintettek voltak.

És ha már április, akkor negyedév! Erre is felkészülve igyekszem a negyedévvel érintettek iratanyagát minél előbb teljes körűen begyűjteni. Nem megfeledkezve az áfát havi gyakorisággal bevalló ügyfelekről sem.

Napirenden a beszámoló

Mi itt az irodánkban – a beszámoló készítés oltárán áldozva – még egyszer áttekintjük minden ügyfél anyagát, kijegyzetelve a még mindig hiányzó okiratokat. Persze a renitens ügyfeleket is megpróbáljuk becserkészni, hogy ne megint az utolsó utáni pillanatban kelljen a beszámolóikkal vesződni. Ezen felül ellenőrzöm a listámat, hogy biztosan mindenki szerepeljen rajta beszámoló készítés szempontjából is. Nem tudom, ti hogyan tartjátok nyilván ügyfeleiteket, de én már évek óta egy számolótáblában, még pedig úgy, hogy szűrhető állomány jöjjön létre, melyből a különböző ellenőrző listákat két mozdulattal lehet gyártani.

Beszámoló előkészítő munkáink folyamán már zajlanak az egyeztetések, én ebben az időszakban mindenkinek lementek még egy folyószámlát, hogy gyorsan rendelkezésre álljon abban az esetben is, ha esetleg az adóhatóság rendszereiben fennakadások lennének. Nálunk nem múlik el zárás úgy, hogy ne ellenőriznénk a friss cégkivonatokat, és ezek az iratanyagokban is mentésre kerülnek. Ezt mindenkinek javaslom, érdekes dolgok tudnak ugyanis kiderülni.

Kimutatás a főbb beszámoló adatokról

Bár nem vagyunk könyvvizsgálók, én évek óta ragaszkodom a könyvelői teljességi záradékhoz, és ügyfeleim minden évben kapnak egy külön kimutatást, melyben a főbb beszámoló adataikat szerepeltetem, jelölve, melyik ponton van gond. Ez a bizonylat jól jöhet a későbbi problémák elkerülése végett is. Ez egy egyszerű táblázat, nem kell bonyolultra gondolni. Tartalmazza a generális kérdéseket, pl. készlet, tagi kölcsön, tagnak nyújtott kölcsön, pénztáregyenleg, alultőkésítés stb. Tapasztalatom szerint az ügyfelek is szeretik, mivel sokkal jobban “értik”, mint a csupasz főkönyvi kivonatot, jobban szembesülnek a problémákkal. A másik oldalon pedig jól jöhet, amikor az ügyfél és a könyvelő között “kínos” kérdések merülnek fel. Akinek jelentős adótartozása van, azt erről a későbbi problémák elkerülése végett egy külön csatolt folyószámla dokumentált átadásával is tájékoztatom, felhívva a figyelmét az esetlegesen szükségessé váló könyvvizsgálati kötelezettségre!

Magáncélú beszerzések

Többször szembesülök vele, hogy az ügyfeleknél vannak olyan termék- és szolgáltatás beszerzések, melyekről nincs meg a számla. Ezek sokszor egyértelműen magánvásárlások. A kollégák egy része ezt a gazdasági eseményt egyből 86-os főkönyvi számra könyveli, majd TAO alapot növel vele. Ezzel kapcsolatosan két aggályom is van, az egyik, hogy az ügyfél nem tud róla, mert a szó elszáll. A másik pedig, hogy szerintem ez egy egyszerű TAO alap növeléssel nincsen kipipálva, pláne akkor, ha ez jelentős volumen. Véleményem szerint több esetben megáll a természetbeni juttatás kérdése, hiszen, ha ingyen kapta – függetlenül a könyvelés mivoltától – , mérlegelni kell a természetbeni juttatások és azok adóvonzatainak kérdéskörét! Én ezt mindig egy technikai 36-os számlára teszem, ezt a kartont év végén lehúzom és aláíratom az ügyféllel. A mértéket és volument figyelembe véve együtt döntünk mind a számviteli, mind az adójogi kezeléséről! Az már csak hab a tortán, hogy KIVA alanyok esetében ezek a tételek egyáltalán nem is kerülnek kezelésre, pedig meglátásom szerint a KIVA alapot is befolyásol(hat)ja.

Mindenkinek szép, kellemes napsütéses napokat kívánok!

***

Teljesítsd 2024. évi kreditpontjaid most! Válaszd a 3 képzési forma közül a számodra legmegfelelőbbet! >>

***

5percAdó konferenciaajánló:

A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások – I. rész – Horváthné Szabó Beáta

A magánszemélyek által használt közlekedési eszközök lehetnek közösségi közlekedésben használt járművek, valamely cég tulajdonában lévő, vagy cég által bérelt, vagy lízingelt járművek, de sok esetben a saját, vagy a család üzemeltetésében lévő gépjárművek is. Az utóbbi években népszerűek a közösségi autómegosztó társaságok által nyújtott szolgáltatások, vagy a különböző kerékpár juttatások is. A gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások tekintetében fontos különbséget tenni a különböző típusok között.

Az említett járművekkel kapcsolatos adózási szabályok egy része az üzleti tevékenység költségelszámolásához kapcsolódik, míg előfordulhat, hogy a jármű használata magáncélokat is szolgál, sőt, az is lehetséges, hogy kizárólag magáncélt szolgál. A magánszükségletet kielégítő kiadások tipikusan nem számolhatóak el költségként az SZJA kötelezettség során, azonban mégis előfordul, hogy az üzleti érdek megkívánja a költség cég által történő finanszírozását, mely reprezentációs vagy szórakoztatást szolgáló eseményekkel kapcsolatban egyes meghatározott juttatásként adózik.

Annak érdekében, hogy az adókötelezettség megállapítása jogszerűen történjen, fontos megismerkedni a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban Szja törvény) költségelszámolásra vonatkozó, valamint a gépjárműadóról szóló törvény (a továbbiakban Gjt.) cégautóra vonatkozó rendelkezéseivel.

A­ magán és céges tulajdonú autók adózásával kapcsolatos rendelkezések sora igen szerteágazó. A járművek használata során az adókötelezettséget attól függően kell meghatározni, hogy

  • a kifizetés, illetve juttatás a magánszemély üzleti költségeivel kapcsolatos elszámolást érintik, azaz a jármű használata alapvetően a tevékenységvégzés hatókörében történik, vagy
  • a dolgozó rendelkezésére bocsátott jármű részben, vagy egészben magáncélokat szolgál, ilyen tipikusan a cégautó, vagy ha az autó a magánszemély tulajdonában van, de a járművet adóköteles eseményre történő utazáshoz használják.

A magánszemély tulajdonában (üzemeltetésében) álló gépjárművek elszámolása

Az Szja törvény rendszerében, a költségelszámolásra vonatkozó egyes rendelkezéseket kell alkalmazni, attól függően, hogy a kiadás munkába járással, kiküldetéssel, vagy üzleti utazással összefüggésben merült fel.

Mielőtt a költségelszámolást részleteiben vizsgáljuk, nézzünk utána, miért finanszírozza a munkáltató ezeket a kiadásokat.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 51. § (2) bekezdése tartalmazza azt az előírást, amely szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazon költségét, amely a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan felmerül, illetve köteles a munkavállaló részére a munkavégzéshez szükséges feltételeket – eltérő megállapodás hiányában – biztosítani.

Ilyen kiadás tipikusan a munkáltató által kötelezően fizetendő munkába járás és hazautazás költségtérítése, valamint a kiküldetés során felmerülő többlet kiadások elszámolása.

Munkába járás

A munkavállaló napi munkába járásának és heti egyszeri hazautazásának költségeit a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Munkába járás rendelet) valamint az Szja törvény alapján köteles megtéríteni. A rendelet a kötelező minimum előírásokat tartalmazza, melytől el lehet térni, de a maximális mérték tekintetében az Szja törvény korlátokat állapít meg.

Napi munkába járásnak minősül a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda és visszautazás. Ide értendő minden olyan alkalom, amikor a munkavállaló munkavégzés céljából munkahelyére utazik, kivéve például a távmunkában dolgozó személyt, akinél a munkahelyre utazás nem értelmezhető, viszont ha berendelik a munkavállalót a társaság székhelyére, telephelyére, akkor az már nem munkába járásnak, hanem üzleti utazásnak minősül.

Hazautazásnak minősül a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Lakóhely és tartózkodási hely

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Ez a hely nem feltétlenül a lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely. Ezért is van jelentősége annak a rendelkezésnek, mely szerint a munkavállaló az utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

A térítés összege

A Munkába járás rendelet alapvetően a közösségi közlekedéssel történő utazásra vonatkozóan írja elő a költségek legalább 86%-ának megtérítését, azonban azt is meghatározza, hogy mely esetekben köteles a munkáltató a rendelet 3. §-a szerinti térítés helyett az Szja törvény 25. § (2) bekezdésében szabályozott módon térítést fizetni.

A hazautazásra vonatkozó térítés összege a Hivatalos Értesítő 2024. évi 5. számában jelent meg. Az NGM közlemény szerint a hazautazással kapcsolatos költségtérítés havi felső korlátja a 2024. évben 56240 forint. Ez az összeg 2023-ban 47 820  forint volt, mely 17,6%-os emelkedést jelent. Ennél magasabb összegű térítés sem eredményez adófizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a munkaadó a hazautazásról szóló jegy, és/vagy az arról szóló számla ellenében megtéríti a munkavállaló ténylegesen felmerült költségét. 

A napi munkába járás összegére nincs megállapított felső határ.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a Munkába járás rendelet szerinti munkába járás esetén költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)

  • a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
  • hazautazásra a munkahely és a lakóhely között

közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 30 forint értékben kap a magánszemély.

A kilométerenkénti 30 forintos támogatás helyett a korábbi gyakorlatot fenntartva továbbra is fizetheti a munkáltató a Kormányrendeletben meghatározott 30 forint 60%-át, azaz kilométerenként 18 forintot.

Csoportos személyszállítás

A munkáltató nem köteles térítést fizetni, ha csoportos munkásszállításról gondoskodik, mely mentes az Szja tv értelmében az adó alól.  [ Szja tv. 1. számú mellékletének 8.11 pontja]

Csoportos személyszállításnak minősül – az Szja tv. alkalmazásában – amikor a munkáltató a munkavégzés érdekében a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. Egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak tekinthető, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. [Szja tv. 3. § 63. pont]

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 25-én, a PENTA UNIÓ Zrt. Gépjárművekhez kapcsolódó ügyletek áfa szabályai, a gépjárművekkel kapcsolatos SZJA elszámolások, cégautóadó >> című konferenciáján megismerkedhetsz a beszerzéshez, üzemeltetéshez, értékesítéshez kötődő áfa kérdésekkel, az utazási költségekhez kapcsolódó elszámolásokkal és a cégautóadó témakörével is.

Zárjuk az évet – Dr. Németh Nóra

Május közeledtével mind a társasági adó, mind pedig a kisvállalati adó alanyainak aktuálissá válik az éves elszámoló bevallás összeállítása. A társasági adó vonatkozásában több olyan változás történt, amely érinti a bevallás kialakítását. A kisvállalati adó szabályai mindössze kis mértékben módosultak 2023-ban, ezért a bevallási struktúra változatlannak tekinthető.

1. Társasági adóbevallás

A bevallás benyújtásának határideje a naptári éves adózók esetében az adóévet követő május 31. (jelen esetben 2024. május 31.), az eltérő üzleti éves adózók esetében az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja. A társasági adóbevallás benyújtásának határideje egybeesik a beszámoló benyújtásának határidejével. A társasági adóalanyok jelentős többsége a 2329 jelű bevallást nyújtja be.

Amennyiben valamely adózó legkésőbb 2023. december 31-ével – jogutóddal vagy jogutód nélkül – megszűnt, vagy kikerült a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] hatálya alól (így például áttért a kiva hatálya alá), akkor nem a 2329 jelű, hanem a 2371 jelű nyomtatványt nyújtja be. (A benyújtási határidő egyes esetekben – például megszűnő adózóknál – már lehet, hogy 2024. május 31-ét megelőzően letelt.)

A társasági adóalanyok körébe tartozó bizonyos szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a bevallási kötelezettségüket egyszerűbb módon, a nyilatkozati sémát követő TAONY jelű nyomtatványon teljesítsék a 2329 jelű nyomtatvány kitöltése helyett. E körbe tartoznak például – az ingatlannal nem rendelkező, illetve ingatlant nem hasznosító – civil szervezetek is, amelyeknél a nyilatkozattétel feltétele, hogy az adózó ne számoljon el a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételt, költséget, ráfordítást.

A társasági adón kívül két további adónem tekintetében is a 2329 jelű bevalláson történik az elszámolás; ezek az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

A 2329 jelű nyomtatvány

A 2329 jelű nyomtatvány mintegy 60 oldalból áll, az előző évhez képest nem bővült új lappal a bevallás. Természetesen nem kell az adózóknak valamennyi lapot kitölteniük, elegendő a bevalláskitöltő program vezérlését követve, a jól ismert séma alapján az érintett adózóra vonatkozó nyomtatványlapokon végig haladni. Alapvető jelentőségű a főlap és a nyilatkozati lapok megfelelő kitöltése, hiszen itt – az adózó azonosítását szolgáló adatok mellett – olyan jellegű kódkockák szerepelnek, amelyekhez kapcsolódva az egyes lapok aktívvá válnak, illetve a hibakódok is megfelelően működnek.

A főlapon kell feltüntetni a bevallási időszakot, amely általános esetben 2023.01.01-2023.12.31-ig tart. A nyilatkozati lapokon kell jelölni – többek között – a GFO-kódot, az ágazati besorolást, a szervezeti kódkockát, a vállalkozási méretet, az IFRS-ek alá történő áttérést, bizonyos adókedvezmények igénybevételét, amelyekhez további adatszolgáltatási kötelezettség kapcsolódik. A jövedelemminimummal / nyereségminimummal összefüggő szabályokhoz tartozó nyilatkozatokat is itt kell megtenni (kivéve csoportos társaságiadó-alanyok esetén), valamint például a kedvezményezett átalakulás jogkövetkezményeinek vállalására vonatkozó, a Tao. tv. által megkívánt nyilatkozatot is. Itt szerepel továbbá a transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség fennállására vonatkozó kódkocka is.

Utólag bejelentett részesedés

A 2329 jelű bevallás egyik újdonságaként emelhető ki a 01-02-es lap új, 30. sora, amely az utólag bejelentett részesedéshez kapcsolódó fizetendő társasági adó elnevezést kapta. Ennek hátterében a Tao. tv. 29/A. § (119)-(120) bekezdései állnak. Az adózók a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedéseiket a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (vagyis általános esetben 2024. május 31-ig) bejelenthetik az állami adó- és vámhatóságnak, feltéve, hogy a részesedés a bejelentéskor megfelel a Tao. tv. 4. § 5. pontjában foglalt feltételeknek. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A bejelentés lehetősége azon adózók számára biztosított, amelyeknek 2023. december 30-án olyan részesedés van a könyveikben, amelynél fennállt volna a bejelentés lehetősége, de azt az adózó valamely okból elmulasztotta, vagy azzal nem kívánt élni.  Ha az adózó az utólagos bejelentés mellett dönt és azt 2024. május 31-ig teljesíti, akkor meghatározott összegű adófizetési kötelezettség terheli. A Tao. tv. 29/A. § (120) bekezdése szerint ugyanis a részesedés független felek által alkalmazandó piaci értéke és könyv szerinti értéke között 2023. december 31-én fennálló nyereségjellegű különbözet 20 százaléka, mint adóalap után egy egyszeri, 9 százalékos adómértékkel számított befizetési kötelezettség keletkezik. Ezen különös adóalap és adó terhére csökkentés nem érvényesíthető, vagyis mindenképpen meg kell fizetni a különbözet 20 százalékának 9 százalékát. Az egyszeri befizetéshez – azonos határidővel – bevallási kötelezettség is kapcsolódik, amelyet a 2329 jelű nyomtatvány jelzett sorának kitöltésével kell teljesíteni.

Adókedvezmények

Az adókedvezmények rendszere jelentős mértékben változott a 2023-as adóévben. 2023. július 15-i hatállyal új jogcímmel bővült a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházások köre, méghozzá a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházással. Az ilyen beruházás alapján átmeneti fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe, amelyre 2025. december 31-éig lehet jogot szerezni. Az átmeneti fejlesztési adókedvezményhez kapcsolódó adatszolgáltatás teljesítése érdekében a 05-02-es lap kiegészítésre került az érintett jogcímmel, továbbá az állami támogatásokról szóló 02-02-es lapon is szerepel az átmeneti fejlesztési adókedvezmény.

Energiahatékonysági adókedvezmény

2023. december 1-jei hatállyal több tekintetben módosult az energiahatékonysági adókedvezmény szabályrendszere is. A legfontosabb változás, hogy az adókedvezmény szabályai differenciálttá váltak attól függően, hogy az adott beruházás, felújítás épületre irányul-e vagy sem. Másképp kell meghatározni az elszámolható költségeket az épületre irányuló és a nem épületre irányuló beruházások, felújítások esetén. Emellett növekedtek a maximális kedvezményi értékek, módosult a „tilalmi lista”, vagyis azon esetkörök, amikor az adókedvezmény érvényesítése kizárt. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a változások 2023. december 1-jei hatálybalépéséhez nem kapcsolódnak átmeneti rendelkezések, azaz a 2023-as adóév jelentős részében a „régi szabályok” irányadók, míg a december hónapban megvalósult beruházások, felújítások esetén már az újak.

Válságközlemény

A 2022-es adóévhez hasonlóan 2023-ban is elérhető az egyes adó- és adóalap kedvezmények Válságközlemény alapján történő érvényesítése. A Válságközlemény alapú érvényesítés valamennyi, a Tao. tv. szerinti de minimis kedvezmény esetén fennáll. Az ilyen jogcímen történő kedvezményérvényesítésnek az az előnye, hogy az adózónak (és egy és ugyanazon vállalkozásainak) nem „fogy” a 3 pénzügyi évre vonatkozó 200 ezer eurós keretösszege. A Válságközlemény alapú kedvezményérvényesítés feltétele, hogy az adózó nyilatkozzon arról, hogy működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. E nyilatkozatot a 02-03-as bevallási lap B) blokk 53. sorában lehet megtenni, a Válságközlemény szerint érvényesíteni kívánt kedvezmények összegéről pedig a 02-es lap e) oszlopban kell adatot szolgáltatni. A Válságközlemény alapján történő igénybevétel esetén a keretösszeg 2,25 millió euro, a támogatás pedig 2024. június 30-ig nyújtható (vagyis addig be kell nyújtani az érvényesítésről szóló bevallást).

2. A kisvállalati adó bevallása

A társasági adóalanyok mellett a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózók is 2024. május 31-éig készítik el a számviteli beszámolójukat és vallják be a 2023-as adóévi adókötelezettségüket. Hosszabb idő óta ez az első olyan adóév, amelyben nem érvényesülnek speciális adókönnyítések; a 2020-2021-es adóévekben fennálló, a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódó, az adózók szélesebb körét érintő kedvezmények, majd pedig a 2022-es adóévben a hatósági áras üzemanyag értékesítése kapcsán a kisbenzinkutaknak járó könnyítések már csak múlt időben említhetők. 2023-ban nem történt olyan jellegű jogszabály-módosítás sem, amely az adózók széles körét érintette volna és ezáltal a kisvállalati adó levezetését jelentősen befolyásolta volna.

A 8 oldalas nyomtatvány-garnitúrából legegyszerűbb esetben mindössze 2 lapot kell benyújtani, ha az adózó a 2023-as elszámolását teljesíti. Ez a két lap pedig a főlap és a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap.

A bevallás legfontosabb lapjai

A bevallás főlapjának B) blokkjában az adózó azonosító adatait kell feltüntetni. A C) blokkban bizonyos nyilatkozatokat kell megtenni. „Legegyszerűbb” esetben a bevallási időszakot és a bevallási gyakoriságot kell megadni. A bevallási időszak általános esetben a 2023.01.01-2023.12.31. közötti időintervallum, a bevallás gyakorisága kódkockában az „E” (elszámoló bevallás) kódot kell megadni. A bevallás jellege kódkockát alapbevallás esetén üresen kell hagyni, adózói javítás, illetve önellenőrzés esetén kell a megfelelő kódot kiválasztani. A bevallás típusa, illetve az adózó megszűnése kódkockákat kizárólag a kiva-alanyiság megszűnése esetén kell kitölteni. Ilyenkor a megfelelő kódkockát kiválasztva jelölni kell a megszűnés okát.

A kiva-alap összetevői

A 2023-as kisvállalati adóalap levezetése és a fizetendő adó meghatározása a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lapon történik. A kiva-alap levezetése során először a személyi jellegű kifizetések összegét kell kiszámítani. Ehhez összesíteni kell a kiva-alany által ráfordításként elszámolt járulékalapot képező jövedelmet, a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások értékét [Katv. 20. § (2) bekezdés], az így meghatározott összeget kell az adózónak az 1. sorba beírnia. Amennyiben a kiva-alanynál kedvezményezett foglalkoztatottak is dolgoznak, úgy a rájuk tekintettel meghatározott kedvezmény teljes adóévi összege a 2. sorba írandó. A személyi jellegű kifizetések összegét az 1. és a 2. sor különbsége adja, amely érték – főszabály szerint – a 2023-as minimum adóalap is.

A 4-12. sorok képezik le az adóalap másik összetevőjét, a tőke- és osztalékműveletek eredményét [Katv. 20. § (3)-(5) bekezdés, 24. §]. Ezzel összefüggésben az adózónak meg kell vizsgálnia, hogy az adóévben felmerültek-e nála bizonyos gazdasági események. Sor került-e tőkebevonásra/tőkeleszállításra, jóváhagyott-e az adózó osztalékot, kapott-e osztalékot, fizetett-e bírságot, pótlékot, elengedett-e kapcsolt vállalkozás irányába követelést, felmerült-e olyan költség, ráfordítás, amelyet a Tao. tv. 3. számú melléklet A) része nevesít. Vizsgálni kell továbbá a pénztár értékének tárgyévi változását (a mentesített értékhez viszonyítva), illetve azt is, hogy fennáll-e transzferár-korrekciós kötelezettség a kapcsolt felekkel kötött, a szokásos piaci ártól eltérő ellenértéken megvalósult ügyletek következtében. Az érintett gazdasági események hatását pozitív vagy negatív előjellel kell figyelembe venni a törvényi előírásoknak megfelelően. Az előző tételek egyenlege a 13. sorban kerül összesítésre, a 14. sorban pedig a tőke- és osztalékműveletek eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összegét tünteti fel a kitöltő program.

Veszteségleírás

A 15-19. sorok a veszteségleírással kapcsolatos rendelkezések leképezésére szolgálnak. A 2023-as adóév során sem változtak a Katv-ben a veszteségleírásra vonatkozó szabályok, vagyis továbbra is biztosított a kétféle típusú veszteségleírás. Az általános szabályok szerint a veszteséggel kizárólag a tőke- és osztalékműveletek pozitív egyenlege csökkenthető, a speciális szabályok alapján – új beruházás létesítése esetén – a teljes adóalap terhére leírható a veszteség.

E tekintetben az adózó egyszerű helyzetben van, ha ugyanis a sorokat megfelelően kitölti, a program automatikusan meghatározza – valamennyi korlátra figyelemmel – a leírható veszteséget. Az adózónak a 23KIVA-ELSZAMOLAS jelű lap 15. sorában meg kell adnia az elhatárolt, még fel nem használt veszteség összegét, a 16. sorba az új beruházásokkal kapcsolatos adóévi kifizetések összegét állítja be az adózó, azzal, hogy a 17. sorban külön fel kell tüntetni a 2023. évet megelőzően megvalósított, „továbbhozott” új beruházások összegét.

Amennyiben az adózó a kért adatokat megadja, úgy a nyomtatványkitöltő program automatikusan kiszámolja a veszteségleírás összegével csökkentett kisvállalati adóalapot. A számítás során a 18., illetve a 19. sorban meghatározott összegeket hasonlítja össze a program, a két összeg közül a magasabb érték lesz a kisvállalati adó alapja. 

A 20. sorban a – veszteségleírást követően meghatározott – kisvállalati adóalap szerepel, a 10%-os adómérték alkalmazásával pedig megkapjuk a fizetendő kisvállalati adót (21. sor). A megállapított kisvállalati adó és a már megfizetett adóelőleg különbsége adja a fizetendő/visszaigényelhető kisvállalati adó összegét (23. sor).

A nyomtatványon bevallható további adónemek

A 23KIVA jelű nyomtatványon a kisvállalati adó mellett további három adónem bevallására van lehetőség, ezek a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója. Ha az adózónak az említett adónemek valamelyikében kötelezettsége merül fel, akkor ezt a főlapon jelölnie kell, s az érintett nyomtatványlap elérhetővé válik a kitöltő programban. A társasági adókötelezettség bevallása az erre vonatkozó 23KIVA-TAO jelű lap kitöltésével két esetben merülhet fel. Egyrészt akkor, ha az adózó a kiva-alanyiságát megelőzően társasági adóalanyként bizonyos kedvezményt vett igénybe és a kedvezmény megtartásának feltételeit az adózó kiva-alanyként nem tartja be, emiatt pedig be kell vallania a visszafizetendő társasági adóját, késedelmi pótlékkal növelten. A 23KIVA-TAO lapot kell kitölteni akkor is, ha az adózó a kiva-alanyiság megszűnésekor a pozitív összegű áttérési különbözet leadózását választja.

Az innovációs járulékfizetésre kötelezett kiva-alanyok a 23KIVA-INNO lapon vallják be a 2023-as adóévi kötelezettségüket és a 2024. július 1-jétől 2025. június 30-áig tartó időszakra vonatkozó járulékelőleget. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelni, hogy a járulékfizetésre kötelezett kiva-alanynak meg kell adnia azt is, hogy milyen módon állapítja meg az innovációs járulék alapját. 2023. augusztus 14-e óta ugyanis lehetősége van a kiva-alanyoknak arra is, hogy – a helyi iparűzési adó alapjához hasonlóan – az innovációs járulék alapját is az „egyszerűsített módszer” alapján, azaz a kisvállalati adóalap 20 százalékkal növelt összegeként határozzák meg.

Az energiaellátók jövedelemadójának hatálya alá tartozó kiva-alanyok – ideértve a feldolgozóipari gyártót is – a 23KIVA-ENERG lapon vezetik le a 2023-as adóévi jövedelemadó-kötelezettségüket. Amennyiben ezen adózók érvényesítik az elektromos töltőállomás létesítésének adóalap-kedvezményét, akkor a 2024. június 30-áig benyújtott bevallásaikban dönthetnek akként, hogy a kedvezményt az ún. Válságközlemény alapján veszik igénybe. A feldolgozóipari gyártók kivételével az említett lapon történik a következő időszaki adóelőleg bevallása is.

***

5percAdó konferenciaajánló

2024. április 08-án, a PENTA UNIÓ Zrt. Az évzárás és beszámoló készítés számviteli feladatai, a társasági adó-, a KIVA és az iparűzési adó bevallás fontosabb kérdései >> című konferenciáján az aktuális szabályozási környezet megismerésével, gyakorlati példákon keresztül készülhetsz fel az elkövetkezendő túlterhelt időszakra.

Változások a külföldiek magyarországi munkavégzése kapcsán – Dr. Pintér Miriam

Ha a foglalkoztatással kapcsolatos híreket nézzük, az elmúlt időszakban egyértelműen a legnagyobb visszhangot kapott téma, hogy az Európán kívülről érkező külföldiek magyarországi munkavégzése kapcsán a szabályok, illetve feltételek megváltoztak. Valóban, 2024. január 1-jén hatályba lépett a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény, mely a korábbi vonatkozó előírásokhoz képest sok ponton szigorúbb szabályozást vezetett be a harmadik országbeliek magyarországi tartózkodásának engedélyezése kapcsán. Február végén megjelentek a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, illetve egyéb jogszabály-módosítások is, így a harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatók márciustól komoly kihívások előtt állnak.

Az év első két hónapja, melyet a jogalkotó eredetileg az új szabályrendszer alkalmazására való felkészülésre szánt, ugyan már eltelt, a felkészülés sajnos ebben az időszakban nem lehetett teljes. Ennek elsődleges oka, hogy a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek 2024. február 29-én este kerültek kihirdetésre. Az új törvény szerint március 1-jén már be lehet nyújtani az új engedélytípusok kiadása iránti kérelmeket az idegenrendészethez, a végrehajtási rendeletek megjelenésével pedig az is világossá vált, milyen támogató dokumentumokat kell a kérelemhez csatolni, milyen űrlap kitöltésével adható be a kérelem, illetve pontosan milyen feltételrendszer szerint kerülnek majd a kérelmek elbírálásra stb. Ugyan maradtak nyitott kérdések, melyeket illetően leginkább az idegenrendészeti hatóság gyakorlata nyújthat majd kapaszkodót, a kérelmezés alapvetően már lehetséges és többé-kevésbé kiszámítható is.

Mindez nem jelenti azt, hogy azok, akik most kezdenék a felkészülést, már elkéstek volna. Ugyan a most már engedéllyel rendelkezők jogait és kötelezettségeit a változások nem érintik, amennyiben Magyarországon terveznek maradni, később ők is már csupán az új törvényben meghatározott engedélyek valamelyikét kérelmezhetik, így a változások legalább részben a jelenleg Magyarországon dolgozó harmadik országbeli állampolgárokat is érintik. Emiatt a változások nem csupán azon foglalkoztatók számára relevánsak, akik a jövőben újabb és újabb harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását tervezik, hanem azoknak is, akiknek jelenleg van ilyen munkavállalójuk.

Különböző engedélytípusokhoz kapcsolódó jogosultságok és kötelezettségek

Nyilvánvaló jelentős változás, hogy a jövőben a Magyarországra munkavégzés céljából érkező kérelmezők, illetve reménybeli munkáltatóik több típusú összevont engedély közül választhatnak. A különböző típusú engedélyek rendszeresítésével a jogalkotó igyekezett a szerteágazó foglalkoztatói igényeknek, illetve a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósulásának egyaránt teret engedni. Ehhez is kapcsolódóan az egyes engedélytípusokhoz különböző jogosultságok és kötelezettségek kapcsolódnak, illetve részben eltérő felelősség terheli az egyes engedélytípusok birtokosainak foglalkoztatóit is.

A foglalkoztatók számára emiatt fontos áttekinteni elsősorban, de nem kizárólag a vendégmunkások számára, valamint az állampolgársághoz kapcsolódóan kiadott munkavégzésre jogosító engedélyekhez kapcsolódó szabályozást: mire lesznek jogosultak munkavállalóik, illetve mire nem, jogállásukban milyen változásokra lehet számítani, milyen lehetőségeik lesznek családjuk Magyarországra hozatalára, illetve a huzamos tartózkodásra stb. Emellett fontosak persze az egyéb munkavégzésre jogosító engedélyek is, hiszen ugyan nem akkora mértékben, de ezek kapcsán is történtek módosítások. A foglalkoztatóknak javasolt képbe kerülniük az új szabályozás területén ahhoz, hogy harmadik országbeli foglalkoztatottjaik számára a megfelelő engedélytípus kérelmezését javasolják, illetve, ha erre lehetőségük van, azt akár maguk kérelmezzék munkavállaló-jelöltjeik számára.

Módosítások az összevont kérelmezési eljárásban

A változások érintik az összevont kérelmezési eljárás folyamatát, illetve részletszabályait is, ideértve egyaránt a magyarországi tartózkodás idegenrendészeti hatóság által vizsgált feltételeit, illetve a szakhatósági közreműködés szabályait. Ezek a változások ugyan nem fundamentális jellegűek, de a részletszabályok változása is járhat azzal, hogy a munkáltatók belső eljárásrendjük, folyamataik, illetve döntéshozatali eljárásuk megváltoztatására kényszerülnek. Utóbbira javasolt minél teljesebben felkészülni, hiszen egy apró eljárási hiba is eredményezheti egy külföldi kontingens megérkezésének késlekedését, illetve akár elmaradását. A több harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatóknak legalább részben módosítaniuk szükséges alkalmazott iratmintáikat, illetve bizonyos új dokumentumokat is rendszeresíteniük kell, hogy jelöltjeik biztosan engedélyt kapjanak a magyarországi munkavégzésre.

Idegenrendészeti bírság a kötelezettségszegésért

A foglalkoztatók szempontjából talán az egyik legjelentősebb változás, mely szerint a jövőben kötelesek lesznek minden általában elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a törvényben meghatározott típusú engedéllyel rendelkező munkavállalóik munkaviszonyuk megszűnését követően elhagyják az országot. Tekintettel arra, hogy e kötelezettség elmulasztása súlyos következményeket (jelentős idegenrendészeti bírság, az idegenrendészetnél felmerült költségek viselése) von maga után, a foglalkoztatóknak szükséges tisztában lenniük azzal, milyen intézkedéseket tehetnek annak érdekében, hogy kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tegyenek, vagy legalábbis a mulasztáshoz kapcsolódó szankciók kiszabását elkerüljék. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnését követő időszakra vonatkozó további módosulás, hogy a dolgozó jogviszonya megszűnéséhez kapcsolódóan rövid időn belül elveszíti tartózkodási jogosultságát is, ennek kapcsán a foglalkoztatónak szintén javasolt prudensen, intézkedései következményeinek tudatában eljárnia.

A fentiekben természetesen nem került megjelölésre valamennyi szabályváltozás, a munkáltatók számára azok sajátosságai, pl. minősített kölcsönbeadói minőség, nagyberuházások megvalósítása stb. alapján az új törvény további fontos rendelkezéseket rejthet. A törvényi rendelkezések alkalmazására, illetve a kérelmezés gyakorlati lefolyására jelentős befolyással vannak a törvény végrehajtási rendeletei is, melyek február vége óta szintén rendelkezésre állnak.  A foglalkoztatóknak ezekre tekintettel javasolt belső folyamataikat átalakítaniuk, illetve a jogszerű foglalkoztatás érdekében a szükséges intézkedéseket megtenniük.

***

5percAdó konferenciaajánló:
Egy-egy költségtérítés vagy juttatás kapcsán több adónemet is érintő problémahalmazzal találkozunk. 2024. április 04-én, a PENTA UNIÓ Zrt. A munkáltatói juttatások és a kötelező költségtérítések >> című konferenciáján a kisebb vállalkozásoknak szeretne segítséget nyújtani a témában. Előadásában Sándorné Új Éva a költségtérítések és munkáltatói juttatások adójogi kérdéseit boncolgatja gyakorlati példákon keresztül.

eÁfa – kihívás vagy lehetőség? – I. rész – Czöndör Szabolcs

Az eÁfa rendszer bevezetésének nem kisebb a célja, mint az egyik legösszetettebb adónemhez, az áfához kapcsolódó bevallási kötelezettség teljesítésének az egyszerűsítése. Ezt a célt az eÁfa két megoldással próbálja szolgálni: webfelület és gép-gép kapcsolat. Az eÁfa jelenleg nem kötelezettségként, hanem lehetőségként jelenik meg. Ugyanakkor ne legyenek kétségeink afelől, hogy az űrlap alapú áfabevallás napjai meg vannak számlálva, és mindenkinek át kell állnia egyszer az eÁfa rendszerre.

Az eÁfa két megoldása között nincs átjárhatóság, mint ahogyan az űrlap alapú és az eÁfa alkalmazások között sem. Tehát ha egy áfabevallási folyamatot elkezdünk az egyik úton, akkor nem fogunk tudni áttérni a bevallás beadásnál egy másik megoldás irányába. Éppen ezért kiemelten fontos ismerni az egyes eÁfa megoldások közötti eltéréseket, lehetőségeket és korlátokat, így végeredményként a számunkra a lehető legjobbat fogjuk tudni kiválasztani. Célszerű ezen kívül az átállás lépéseit és időigényét is figyelembe venni a megfelelő döntés meghozatala szempontjából.

A döntésünk persze nem feltétlenül jelent végleges döntést, hiszen van arra is lehetőségünk, hogy egyik adóbevallási időszakban a webfelületet használjuk, egy másikban a gép-gép kapcsolatot. Egy áfabevallási időszakon és eÁfa folyamaton belül viszont nem tudunk átjárni a megoldások között. Ugyanakkor a gyakori bevallási módszer változtatása sokkal nagyobb kihívás elé állíthatja a vállalkozást, vagy éppen több időszakot érintő önellenőrzés esetén is tapasztalhatunk további és akár egész jelentős kihívásokat.

Az eÁfa két megoldására való felkészülés folyamata és az elérhető hasznok és kockázatok is eltérőek. A webfelület inkább ad egy gyors és instant megoldást. Persze mint az instant levesek, ezek sem tökéletesek, de egy adott helyzetben akár nagyon hatékonyak tudnak lenni. A gép-gép kapcsolat nehezebb falat lehet, hiszen ekkor a saját bevallási folyamatainkhoz kell igazítani az eÁfa rendszert, mely időigényes feladat is lehet. Azonban ne feltétlenül csak a felkészülési időt vegyük figyelembe, hanem azokat a lehetőségeket is, amelyeket az egyes megoldásokkal nyerhetünk, vagy éppen veszítünk, ha az adott vállalkozás számára nem a megfelelő utat választjuk.

Az eÁfa két útja

Az eÁfa webfelületi és gép-gép kapcsolati megoldása között alapvető folyamatok szintjén is érezhetjük a jelentős különbséget:

  • A webfelületen az adóhivatal által elkészített áfabevallás tervezetből tudunk kiindulni. A tervezetet tudjuk módosítani, kiegészíteni és mindezeket követően benyújtani bevallásként.
  • A gép-gép kapcsolat esetén a folyamat a könyvelőprogramból, egészen pontosan a vállalkozás vagy a könyvelő által elkészített áfaanalitikából indul el. Az eÁfa rendszerébe szükséges az áfaanalitikát megfelelő adatstruktúrában feltölteni, melyet az adóhivatal számos validációnak vet alá. Ezen validációk eredménye alapján dönthetünk arról, hogy beadjuk-e ezen a csatornán áfabevallásként, vagy még tovább dolgozunk rajta.

Az eÁfa bármely megoldását is választjuk, mindegyik bizonylat alapú, analitikus elszámolást jelent. Tehát a webfelületen láthatjuk például a számlaadat-szolgáltatások részletes adatait, vagy a vámhatározatok legfontosabb adatait. A gép-gép kapcsolatnál pedig tételes áfaanalitikát szükséges feltölteni. Végeredményben az eÁfa bevallás tételes áfabevallást jelent, amely az adóhivatal számára nem csupán többlet adatot, hanem többlet validációs lehetőséget is kínál, amelyet az adózóknak vissza is mutat. Az eÁfa rendszert tehát akár egy üzletként is felfoghatjuk: az adatainkért cserébe az adóhivatal még az adóbevallást megelőzően ellenőrzi az áfaanalitikánkat, így akár csökkenthetjük az ellenőrzési kockázatot is.

Mindegyik esetben csak olyan áfabevallást tudunk benyújtani, amelyet biztosan be tud fogadni az adóhivatal, nem tartalmazhatnak logikai, formai hibákat. Ezáltal el lehet kerülni az áfabevallást követően az adóhivatallal való telefonos vagy írásos kommunikációt. Azon vállalkozások számára, amelyeknél az áfabevallási folyamat nem áll meg a bevallás benyújtásával, hanem azt követően még az adóhivatallal gyakran szoktak kommunikálni, vagy éppen önellenőrzést benyújtani, egyértelmű előnyöket ad az eÁfa rendszer mindegyik megoldása.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az adóhivatal nem garantálja egyik megoldásnál sem az ellenőrzések kizárását, vagy éppen az adókülönbözet megállapításának elkerülését. Az adóhivatali bevallás kiajánlás nem jelenti az adózói felelősség átvállalását és a gép-gép validáció sikeressége sem jelenti az áfabevallás kockázatmentességét.

Általánosságban elmondható, hogy a webfelületet akkor érdemes használni, amennyiben az áfaelszámoláshoz kapcsolódó összes adat az adóhivatal rendszerében elérhető mind adatterjedelemben és mind adatmélységben. Tehát nincsenek például jelentős számú közösségi beszerzései a vállalkozásnak, nincsen fordított adózású tételei, ahol nem szerepel a számlán a VTSZ, pénzforgalmi elszámolás stb. További feltétel, hogy ne legyen nagyon sok bizonylat. A felület maximum 100.000 bizonylatot képes kezelni. Tehát ha ennél több bizonylattal kell számolnunk, akkor fizikailag sem fogjuk tudni használni az eÁfa webfelületet, kizárólag a gép-gép kapcsolatot. A túlságosan sok bizonylat egyébként gátja lehet a könyvelésben található adatok egyszerű összehasonlításának is és nagy eséllyel számos, az adóhivatali algoritmus számára nem besorolható tételsort is tartalmaz.

Amennyiben a fenti korlátokba bele tudunk férni, és a tapasztalataink azt mutatják, hogy jó minőségben tudja az adóhivatal elkészíteni az áfabevallás tervezetet, akkor tudunk gyorsítani az áfabevallási folyamatainkban. Például egy vállalkozásnak néhány belföldi 27%-os értékesítése van, amelyhez szintén néhány 27%-os beszerzés tartozik, akkor a két áfabevallás sort akár tökéletes adatminőségben ki tudja ajánlani az adóhivatali rendszer. Ezt követően csupán a számlák mennyiségét érdemes megnézni (pl. a könyvelésben nem szerepel több vagy más számla), és az áfabevallást be is tudjuk nyújtani.

A legtöbb vállalkozás számára azonban a kiajánlott áfabevallás nem lesz megfelelő út. Számukra is hordozhat azonban a webfelület hasznos információkat. Ilyenek például a hamarosan részletesen bemutatásra kerülő kimutatások. De ezen vállalkozások inkább a gép-gép kapcsolatot fogják tudni jobban használni, amelyhez viszont informatikai fejlesztésekre, vagy szoftver beszerzésére is lehet szükségük.

Webalapú eÁfa

A webalapú megoldásnál, amennyiben először nyitjuk meg, végigvezet bennünket egy segéd a felület használatán. Ez a funkció kizárólag az első belépésnél jelenik meg automatikusan, de ha szeretnénk, akkor a kérdőjel ikonra kattintva bármikor újból végignézhetjük az egész bemutatót, vagy a számunkra fontos funkció súgóját megnézhetjük. Amennyiben ezek a segédek nem elegendőek számunkra a webfelületen történő eligazodáshoz, az adóhivatal egy nagyon részletekbe menő kézikönyvet is publikált, valamint több videót is készített.

Minden további belépésnél először egy olyan összesítő nézet fogad bennünket, amely a fizetendő és a levonható adó közötti különbözetet mutatja meg összegszerűen és diagrammal is. Így akár naponta láthatjuk az adófizetési kötelezettségünk alakulását.

Fontos azonban tudnunk, hogy csak azok a bizonylatok szerepelnek ebben a kimutatásban, amelyeket az adóhivatali algoritmus teljes egészében tudott adókódolni. Ez alatt azt kell érteni, hogy például egy számla összes tételsorát bevallássorhoz tudott kötni. Amennyiben ez nem sikeres, akkor ezen bizonylatok nem kerülnek be a kimutatásba, így akár teljesen téves képet is mutathat a diagram.

A webfelülettel való ismerkedést éppen ezen okok miatt talán érdemesebb a bizonylatlistával kezdeni. A bizonylatlistában láthatjuk azokat a számlákat is, amelyeket nem tudott besorolni az adóhivatal, vagy csupán részben tudott besorolni. A bizonylatlistában tudjuk az adókódokat kiegészíteni vagy módosítani. Ezen kívül ki tudunk venni a bevallásból átmenetileg vagy véglegesen számlákat. Így például könnyen kivehetünk olyan számlákat a bevallásból, amelyeket csak egy következő időszakban tudunk levonásba helyezni, vagy véglegesen kivehetünk olyan számlákat, amelyekre egyáltalán nincs levonási jogunk.

A bizonylatlistát azonban nem csak úgy használhatjuk, hogy a bevallás tervezetet szerkesztjük és ezt követően az eÁfa webfelületén keresztül adjuk be a bevallásunkat. A bizonylatlista letöltése lehetőséget ad arra, hogy például az áfaanalitikánkkal összehasonlítva lássuk azokat az eltéréseket, amelyeket az adóhivatal is tud. Így például feltárhatjuk azon problémákat, hogy bizonyos számlákat nem helyezünk el fizetendő adóként, vagy más összegben vonjuk le az adónkat, mint ami a partnerünk számláján szerepel. De azonosíthatunk olyan számlákat is, amelyek valamilyen oknál fogva nem szerepelnek az áfaanalitikánk levonható oldalán, így felhívhatja az eÁfa a figyelmünket a kallódó bizonylatokra. Az import áfa adatok letöltése pedig egyeztetésre ad lehetőséget vámhatározatszámok alapján.

A fenti példákból is látszódik, hogy az eÁfa rendszert nem csupán adóbevallásra, hanem a vállalkozás a saját áfaanalitikájának az ellenőrzésére is használhatja. Ez az ellenőrzés azonban nem lehet teljes körű, melynek okai között mind a vállalkozás és mind az adóhivatal adatainak rendelkezésre állását és pontosságát találhatjuk.

Az adóhivatal kizárólag olyan adatokat és olyan adatminőségben tud átadni az eÁfa webfelületen keresztül, amelyek a bevallás készítését megelőzően a rendelkezésére állnak. A vállalkozás oldalán pedig a számos manuális adatrögzítés miatt lehetnek eltérések. Például, ha a vállalkozás a számlasorszámokat nem megfelelő pontossággal rögzíti, vagy csoportosan könyvel le több bizonylatot, akkor eltérések fognak keletkezni, ha a vállalkozás áfaanalitikáját és az adóhivatali adatokat akarjuk összekapcsolni. Persze elméletileg az összegeknek egyezniük kellene, de ha akár az adatokban minimális összeg eltérés fedezhető fel (pl. árfolyam számításnál kerekítés miatt), vagy kimarad egy-egy bizonylat, akkor az okokat nagyon nehéz azonosítani, amennyiben nem tökéletes a két forrás adatminősége.

A webalapú eÁfa rendszer azzal kecsegteti a felhasználókat, hogy ha nem kell számos manuális adatrögzítéssel bajlódniuk, alapvetően jó az adóhivatali adatok minősége, akkor az eddigieknél sokkal gyorsabban és könnyebben lehet az áfabevallást benyújtani. Ezen feltételekből is látszik, hogy a webalapú eÁfa nem minden vállalkozásnak lesz tökéletes választás, ugyanakkor mindenképpen van olyan adózói kör, amelynél nagyon jól tud funkcionálni az adóhivatali bevallás kiajánlás és az arra épülő adóbevallási folyamat.

A cikksorozat második részében fogunk foglalkozni az eÁfa gép-gép kapcsolatával, valamint az arra való felkészülés legfontosabb lépéseivel.

***

5percAdó konferenciaajánló

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. április 16-i, eÁfa – kihívás vagy lehetőség? című konferenciáján dr. Czöndör Szabolcs és dr. Varró György a cikkben részletezett lehetőségeken túlmenő, gyakorlati megoldásokat fog bemutatni, valamint a webfelület használatához ad praktikus tanácsokat.

***

A cikksorozat második részét, melynek kiemelt témája az eÁfa gép-gép kapcsolat, ide kattintva olvashatod!

Hétindító – 12. hét – Suller Kriszta – Felkészülés a negyedéves- és éves zárás hajrájára

Habos kávés jó reggelt mindenkinek! Remélem, a héten már beköszönt az igazi tavaszi idő, de amíg didergősek a reggelek, igyatok sok forró teát is! A héten a helyi adók és az áfa határidő teljesítése mellett fel kell készülnünk a negyedéves- és éves zárás hajrájára is!

Helyi adók

Az ünnepi határidő és az azt követő hétvége okán a mai napra határidős a helyi adóelőlegek megfizetése. A helyi iparűzési adó tekintetében a mai napig előlegfizetésre csak azok kötelezettek, akik nem tudták, vagy nem akarták a sávos adózást választani a korábbi, 2022-ről szóló bevallásukban. Azok az adózók, akik a sávos-tételes adózást jogszerűen választották, az adott bevételi sávra eső adót már megfizették, az idei pedig 05.31-én lesz esedékes. Ezzel a gond csupán az, hogy nagyon sok önkormányzatnál ezt a tételt még nem tartalmazzák a jelenleg elérhető folyószámlák, így erre május elején ismét rá kell majd néznünk, ellenőrizni az érintettek folyószámláit.

ÖVTJ változás

Ez a téma az egyéni vállalkozókat érinti, 2024.03.01-től változások vannak a tevékenységi körökben, azok tartalmában, tudomásom szerint egyes számok meg is szűntek. Tekintettel arra, hogy ez véleményem szerint vállalkozói kompetencia, egy figyelemfelhívást megér az ügyfeleink irányába, érdemes a saját tevékenységeiket monitorozniuk a változások fényében. Ahol kell, ott módosítani, vagy új ÖVTJ kódot felvenni.

Havi áfa határidő

Határidősek a hét közepére, 20-ára az áfával kapcsolatos bevallások, jelesül:

  • XX65-ös áfa bevallások,
  • XXA60 -as összesítő nyilatkozatok,
  •  és az XX01-es (az arra kötelezetteknek).

Természetesen nem megfeledkezve a speciális adózói kör – pl. az alanyi adómentes áfa alanyok – esetleges rendkívüli bevallásának benyújtásáról! Ilyen eset fordulhat elő mindazon esetekben, amelyekben nem járhat el ügyfelünk alanyi mentes minőségében (pl. EU beszerzések stb.)

Kamarai tagdíjfizetés

A kamarai tagdíjak esetében legkésőbb a héten ki kell küldeni az ügyfeleknek a kamarai díjfizetési értesítőt!

Felkészülés a negyedéves- és éves zárás hajrájára

A következő időszak igencsak mozgalmas lesz nekünk könyvelőknek, az április hozza a negyedéves zárási időszakot is, miközben a beszámolókkal is haladnunk kell gőzerővel, a magánszemélyek esetleges szja bevallásairól már nem is beszélve!

A havi és a negyedéves zárás keretében gondolnunk kell

  • a havi és negyedéves áfa bevallások benyújtására,
  • az áfa bevallás benyújtására speciális adózói körbe tartozóknál (ha az szükséges),
  • a havi és negyedéves összesítő nyilatkozatra (figyelve az esetlegesen értékhatárt lépőkre, elképzelhető olyan eset is, amikor fő szabály szerint negyedéves áfa bevallói státusz ellenére havi összesítő nyilatkozat benyújtásra kerül sor),
  • a KIVA előleg bevallásra és megfizetésre,
  • a cégautóadó bevallásra és megfizetésre,
  • a gépjármű teljesítményadó megfizetésére (04.15.),
  • a környezetvédelmi termékdíj negyedéves bevallására és megfizetésére,
  • a 01-es bevallás benyújtására havi és negyedéves bevallói státusz esetén (rehabilitációs hozzájárulás, kulturális járulék stb.),
  • nem feledkezhetünk meg a havi és negyedéves társasági adó előlegek és az egyéni vállalkozók adóelőlegeinek megfizetéséről sem.

Cégautóadó kapcsán fontos megjegyezni, hogy a cégautóadó összegéből levonható a határidőben megfizetett teljesítményadó összege, ennek megtörténtét is ellenőriznünk kell! Idén kiemelt figyelmet kell erre fordítanunk, hiszen a teljesítményadó megfizetési határidő és a cégautóadó bevallás benyújtási határidő között alig pár nap különbség van csak!

Mindenkinek haladós szép tavaszi napokat kívánok így a negyedéves- és éves zárás hajrája előtti időszakra!

***

5percAdó konferenciaajánló:

A lízing – III. rész – Sándorné Új Éva

A vállalkozások külső intézményes finanszírozásában a bankhitelen kívül a lízing tölti be a legjelentősebb szerepet. Magyarországon a lízingügyletekre vonatkozó önálló jogszabályok nem léteznek. A jogalkotók különböző helyeken határozzák meg az ügyletekre vonatkozó törvényi előírásokat. Hasonló a helyzet az ingatlan meghatározása kapcsán is. A problémát az okozza, hogy az ingatlanok és az egyes ingatlan típusok fogalmának meghatározása a jogszabályokból vagy hiányzik vagy nem teljes. Ez a helyes elszámolások követelményének betartása során bizonytalanságokat és fokozott adókockázatot jelent. Az ingatlanlízing adózási kérdései kapcsán tehát két fogalmi bizonytalanság merül fel. Az egyik ilyen bizonytalan fogalom az ingatlan. A másik a lízing.

Ingatlan nyilvántartása a könyvekben lízing esetében

Az operatív lízingnél az ingatlant a lízingbeadó mutatja ki a saját könyveiben. A bérbevevőnél csak a bérleti díj jelenik meg költségként, vagyis operatív lízing segítségével a bérbevevő mérlegen kívül finanszírozhatja a lízinget. Operatív lízing esetén a lízingbevevő a bérleti díj (lízingdíj) nettó részét számolhatja el költségként, az áfa-részét pedig az irányadó adózási, számviteli előírások szerint levonhatja vagy visszaigényelheti.

Pénzügyi lízing esetén az ingatlant nem az ingatlant megvásárló és az lízingbeadó, hanem az ingatlant lízingbevevő tartja nyilván a könyveiben. Ettől függetlenül a tulajdonjog a lízingbeadónál marad. A nyilvántartási szabály mind a zárt végű, mind a nyíltvégű pénzügyi lízingre vonatkozik.

Ingatlanok áfa kezelése

A pénzügyi lízing is és az operatív lízing (tartós bérlet) is azzal kezdődik, hogy a lízingbeadó a kiválasztott ingatlant (lakás vagy egyéb ingatlan) megvásárolja az ingatlan eladójától, vagy felépíti/felépítteti azt. Az ingatlanok azonban sokfélék lehetnek. Az általános forgalmi adó kezelése miatt az alábbi megkülönböztetések fontosak:

  • új (két éven belüli) ingatlan vagy használt (2 éven túli) ingatlan,
  • lakáscélú ingatlan vagy nem lakáscélú ingatlan.

Az újnak minősülő ingatlan eladása kötelezően áfás. Az eladónak az áfa tekintetében nincs döntési joga. A kérdés csupán az, hogy hány százalék az áfakulcs? Az áfakulcs kétféle lehet: 5% vagy 27%. Az 5% áfa azoknál az újnak minősülő lakóingatlanoknál alkalmazandóak, amelyek megfelelnek az Áfa tv. előírásainak. A kérdés az, hogy egyenes áfa vagy fordított áfa jelenik meg? A kapcsolódó berendezéseket (pl. iratszekrény, gardrób, beépített konyhabútor stb.) hogyan kell elbírálni? Biztos, hogy az ingatlan áfájának sorsát osztják?

A használt, vagyis két éven túli ingatlanok eladása főszabály szerint „tárgyi mentes”, de áfássá is tehető. Utóbbi esetben az áfa mértéke 27%. Az áfásan eladott használt ingatlanok esetében fordított vagy egyenes áfás számlát kell kiállítani? Jó kérdés!

A vevő részéről felmerül az áfalevonás lehetőségének kérdése is. Lakóingatlanok esetében az Áfa törvény 124. § (1) bekezdésének h) pontja tiltja a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó levonásba helyezését. Az Áfa tv. 125. §-a viszont feloldja ezt a levonási tilalmat abban az esetben, ha a lakóingatlan hasznosítása áfásan történik. A pénzügyi lízing áfás hasznosításnak minősül, tehát az ingatlan beszerzőjét terhelő általános forgalmi adó levonásba helyezhető. A nem lakóingatlan beszerzésekor az előzetesen felszámított áfa az általános szabályoknak megfelelően helyezhető levonásba.

Illetéktörvény vonatkozó előírásai

A kettős illetékfizetés a pénzügyi lízingkonstrukció sajátossága. A lízingelni kívánt ingatlant a lízingbeadó megvásárolja, ezért neki vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ez utóbbi az ingatlan forgalmi értékének 2%-a, amit jellemzően a lízinget nyújtó cég át is terhel. A lízingbevevő ezt egyszeri díjként, vagy tőkésítve, magasabb törlesztő formájában fogja érzékelni. Kettős illetékfizetés pedig azért lesz, mert a végső tulajdonosnak is meg kell fizetnie a saját tulajdonszerzése után. Nyílt végű pénzügyi lízingnél a futamidő végén, zárt végű pénzügyi lízingnél mindjárt az elején! 

Operatív lízing esetén a kettős illeték csak akkor jelenik meg, ha a szerződés tartalmaz olyan kitételt, hogy a futamidő végén a szerződőktől független harmadik személy az ingatlant megvásárolhatja.

Vagyonbiztosítási díj megítélése

Az ingatlanok nagy értékű tárgyi eszközök, ezért az ügylethez általában valamilyen vagyonbiztosítás is tartozik. A továbbiakban feltételezzük, hogy áfás lízingügyletről van szó.

A biztosítási díj olykor beépül a lízing áfa-alapjába, de ez nem mindig van így. Az ingatlanra vonatkozó üzleti biztosítást a lízingbeadó is és a lízingbevevő is megkötheti. Azt kell megvizsgálni, hogy melyik fél köti meg a biztosítási szerződést és az kinek a javára szól. A domináns esetek:

  • A lízingbeadó a saját nevében a saját javára köt szerződést.
  • A lízingbeadó a saját nevében a lízingbevevő javára köt biztosítási szerződést
  • A lízingbevevő köti meg a szerződést.

Társasági adó kedvezmények lízing esetében

A társasági adó kapcsán előforduló kedvezmények:

  • a Tao. tv. által elismert értékcsökkenés adózás előtti eredményt csökkentő tétel,
  • a fejlesztési tartalék pénzügyi lízing esetén felhasználható,
  • a kizárólag magánszemély tulajdonosokkal rendelkező mikro-, kis- vagy középvállalkozások a pénzügyi lízing keretében használatba vett eszközökre is alkalmazhatják a beruházási kedvezményt, amellyel csökkenthető az adózás előtti eredmény. A Tao. tv. által előírt feltételeket azonban be kell tartani.
  • a Tao tv. 22/A. § (1) bekezdése értelmében tárgyi eszköz beszerzésének, előállításának finanszírozásához pénzügyi intézménytől felvett kölcsön kamata adókedvezményként elszámolható. A kedvezmény nem csak a klasszikus beruházási kölcsönökre, hanem a tárgyi eszköz nyílt- és zárt végű pénzügyi lízingjére is vonatkozik. A kedvezmény a számított adó fejlesztési kedvezménnyel csökkentett összegének 70%-val számolható el.
  • A számviteli törvény szabályai alapján a nyílt vagy a zárt végű pénzügyi lízing keretében megszerzett eszköz – bár a tulajdonjog a lízingbeadónál marad – a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből az következik, hogy a lízingbe vevő Tao tv. 22/E §-a szerinti energiahatékonysági kedvezmény igénybevételére jogosultságot szerezhet. A finanszírozás módja a kedvezmény érvényesítése szempontjából irreleváns. 

Figyelni kell arra, hogy a Tao. tv. külön szabályozza a nem épületre irányuló, illetve az épületre irányuló adókedvezményre jogosító beruházásokra, felújításokra vonatkozó előírásokat. Az adókedvezmény az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben érvényesíthető, amelynek feltétele az auditor által kiállított igazolás. további feltétel, hogy az adózó köteles a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba venni és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemeltetni.

Az ingatlanlízinggel kapcsolatban számos számviteli és adózási kérdés merülhet fel. A cikk csak fellebbentette az elszámolások fontosságát. 

Az ingatlanlízinggel kapcsolatosan felmerülő további adókérdések megválaszolására konferenciánkon kerül sor. 

***

A cikksorozat már megjelent tagjai: 

I. rész: Lízingről gazdasági szakembereknek – könyvelés, számlázás, áfa-levonás, társasági adóban érvényesíthető kedvezmények, lízing és a KIVA kapcsolata, gyakorlati kérdések
II. rész: A személygépjármű lízing

Az építőipar kihívásai a számvitelben (is) – Nagy Erzsébet Tünde

Sötét felhők gyülekeznek a magyar építőipar felett, válságban a hazai építőipar, a mélypont még csak most jön, a legsérülékenyebb ágazat, drámai visszaesés, nem lesz könnyű helyrehozni… Ilyen és ehhez hasonló szalagcím részletekkel találkozhatunk a neten, ha rákeresünk az építőipar helyzetére.

Gazdasági prognózisok

A KSH 2023-ra vonatkozó előzetes adatai alapján a várakozásokat is jóval alulmúlta a magyar GDP teljesítménye. Nyers adatok alapján 0,9%-kal, a kiigazított adatok alapján 0,8%-kal maradt el az előző évtől.* 2024. évre a kormány januárban 4 százalékos növekedést tervezett, független elemzők 3 százalék körülire becsülték ugyanezt.**

A világgazdaság növekedését prognosztizáló OECD jelentésben 2024. évre globálisan 2,9%-os növekedést jósolnak.***

Az Európai Bizottság a recesszió utáni magyar GDP növekedést 2,4%-ra tervezi.**** A Bizottság szerint ezt a csökkenő infláció és kamatlábak alapozhatják meg, melyhez kapcsolódhat a háztartások jövedelmének növekedése miatti bővülő lakossági fogyasztás, illetve a kamatláb csökkenés miatti beruházások fokozatos fellendülése. Ugyanakkor kockázatként említi az ország érzékenységét a globális befektetői hangulatra, az energiaárak változásaira, az esetleges ellátási zavarokra, mivel nagymértékű az energiaimport kitettségünk és korlátozott az ebből eredő kockázat megosztási képességünk.*****

Az építőipar helyzete

Az építőipar egy ország helyzetének egyik legjellemzőbb és legérzékenyebb fokmérője. Jól teljesítő gazdaságban jól teljesít a szektor, a gazdasági visszaesést, recessziót elsők között érzi meg. COVID, infláció, háború. Az állami beruházások jelentős része 2 évre elhalasztva. A munkaerő költségek jelentősen emelkedtek. A szakképzett munkavállalók megtartása egyre nehezebb. Az elmúlt években kibővített kapacitások kihasználatlanul állnak. A kínálat rendeződött, a kereslet csökkent.

A KSH közzétett adatai szerint 2023. évben mind a termelés, mind a tárgyévben megkötött szerződések száma és a tárgyidőszak végi szerződésállomány száma elmaradt az egy évvel korábbitól.****** 2023-ban az építőipari szektor az elmúlt 10 év 3. legnagyobb visszaesését élte meg. Az első 2016-ban volt az EU-s költségvetési ciklus váltása miatt (a korábbi ciklus pénzei kifutottak, az újak még nem érkeztek meg), a második 2020-ban, amikor a COVID miatti kötelező leállások voltak.*******

Az Opten rendszeresen tesz közzé ágazati elemzéseket cégalapítással és bezárással kapcsolatban. Az építőiparra vonatkozóan 2023. évben az alapítások száma az előző öt év folyamatos növekedése után mélypontra zuhant, a megszűnések ugyanakkor megugrottak. 2022-ben a jogszabályi módosításoknak köszönhetően megugrott a kényszertörlési eljárással megszűnt cégek száma, 2023-ban inkább a felszámolási eljárások és a végelszámolások lettek a meghatározók. Várhatóan a jövőben minden tizedik cég, az egyéni vállalkozók közül pedig minden hatodik vállalkozó dönt úgy, hogy kilép az építőiparból.********

A KPMG globális felmérést készített az építőipari cégek körében. A kutatásból kiderült, hogy az építőipari problémák globális jelenségek. A kereslet csökkenés, a finanszírozási költség emelkedés, a növekvő költségszint nem csak itthon probléma. A tervezett határidőn túl és magasabb költségvetéssel befejezett projektek általános problémák. A felmérés szerint a legfontosabb feladatok a jövőben a fejlesztési becslések pontosítása, a kockázatok porlasztása, a szerződéses biztosítékok újragondolása, az innovatív technológiák alkalmazása és a tervezéshez szükséges idő biztosítása.*********

Kelemen Csaba, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgatója szerint nem lesz egyszerű a következő időszak sem, figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, az innovációra, a digitalizációra, az oktatásra és a fiatal szakemberek mielőbbi integrálására. A helyzetfelismerés, a rugalmasság és a gyors reakció szükséges a váratlan helyzetek sikeres kezeléséhez. A kormányzat és a szabályozó szervezetek között erősebb szinergiára és együttműködésre van szükség. (10)

A fenti kis összefoglaló után jogos lehet a kollégák kérdése: “Ok, de hol van és mi a szerepünk, feladatunk ebben a történetben?”

Talán ott, hogy kicsit összerendezzük a tudásunkat, ami az „építőipar” sajátosságaihoz kapcsolódik!

Az építőipar jogszabályi környezete, az építőipari vállalkozás működése 

Maga a megnevezés is rendkívül összetett és számos tevékenységet takar. Ha a kapcsolódó jogszabályokból csak néhányat szeretnék kiemelni, akkor is gondban lennék, hiszen több mint 100 törvény, rendelet, ágazati jogszabály, határozat közül kellene választani. Most azzal a feltételezéssel élek, hogy vagy ismerjük, vagy tudjuk, hogy hol találjuk meg a jogszabályokat. 

Megismerjük az építőipari vállalkozót. Gazdálkodási formáját, méretét, tevékenységeit. Megismerjük szervezeti felépítését: egy vagy többféle tevékenységgel foglalkoznak, egy vagy több telephelyen dolgoznak? Saját munkavállalókkal, alvállalkozókkal, vagy a kettő kombinációjával végzik a munkát? Saját eszközökkel vagy bérelt eszközökkel dolgoznak? Közbeszerzéssel érintett a projekt? A finanszírozás belső vagy külső forrásból történik, van támogatás (pl. saját beruházás esetén)? A fentiek megismerése szükséges ahhoz, hogy a megfelelő számviteli rendszert kialakítsuk, könyvvezetési, beszámoló készítési lehetőségét vagy kötelezettségét meghatározzuk. Ezen döntéseinket a számviteli politikában rögzítjük és kiemelt jelentőséggel gondoljuk végig az értékelési, önköltségszámítási, leltározási szabályzatokat.

Az építőipari szerződés kapcsolata a jogi kötelezettségekkel, a számviteli elszámolással és az adózással

Megismerjük a tevékenységhez tartozó szerződéseket, kötelező tartalmi elemeiket. Megismerjük mire is irányul a szerződés, szakkivitelezésre vagy generálkivitelezésre és azzal is képbe kerülünk, hogy átalánydíjas vagy tételes elszámolásban állapodtak-e meg a felek. Milyen további adózást, számvitelt érintő következtetéseket tudunk levonni a szerződés megismerése után? 

Például: 

  • A szerződő fél magánszemély vagy szervezet? – Következtetés: áfa típusa, mértéke
  • Szerződés tárgya – Következtetés: „hagyományos” vagy „projektelszámolás”, a kettő eset eltérő év végi értékelést jelent
  • Építési terület, teljesítés helye – Következtetés: telephelyet keletkeztet-e, kapcsolat a helyi adóval, bejelentkezés, bevallás, megosztás
  • A vállalkozási díj tételes elszámolása – Következtetés: szükséges-e elkülönített számviteli nyilvántartás az önköltségszámításhoz
  • Részszámlák vagy előleg számlák, esetleges összefüggésük a műszaki teljesítéssel, előleg, foglaló, ügyvédi letét, bankgarancia – Következtetés: megfelelő számviteli elszámolás eredmény vagy mérlegtétel, esetleg mérlegen kívüli tétel
  • Fizetési határidő, késedelmi kamat, behajtási költségátalány – Következtetés: megfelel-e a jogszabályoknak
  • Pótmunka vagy többletmunka – Következtetés: a megrendelőt vagy a vállalkozót terheli
  • Jótállás, garanciális visszatartás, garanciális kötelezettség – Következtetés: megfelelő mérlegbesorolás, céltartalék a kötelezettségre, annak módszertana az értékelési szabályzatban

Természetesen a szerződések műszaki tartalma legalább ennyire fontos, de azzal a feltételezéssel élünk, hogy azok a megfelelő műszaki szakemberek által, megfelelően vannak kezelve. 

Számviteli elszámolások, projekt elszámolás és a hagyományos értékelés szabályozási környezete

Év közben könyvelünk a megfelelő számlákra, döntés alapján használjuk vagy nem a 6-7 számlaosztályt, majd elérkezünk az év végéhez. Év végén leltárral biztosítjuk, hogy a mérlegtételek megfelelően alá legyenek támasztva.

A leltározás jellemzően attól függ, hogy év közben a társaság milyen analitikus nyilvántartást alkalmaz. Ha nincs külön analitikus nyilvántartás, év végén pontos mennyiségi és értékbeni felvétel kell a beépítetlen eszközökről! 

A leltározás a klasszikus mérlegtételeken túl tartalmaz néhány építőipari specialitást is:

  • állványok, zsaluzatok leltározása (föld felett, föld alatt), elhasználódásuk mértékének meghatározása,
  • szóródó anyagok (sóder, homok, oltott mész),
  • munka és védőeszközök (figyelemmel a használhatóságukra, állapotukra),
  • veszélyes anyagok (nem elfelejtve az esetleges céltartalékképzést, ami a szállításhoz vagy rekultivációhoz kapcsolódhat).

A beépített eszközöket a már a szerződés megismerésekor említett „hagyományos” vagy „projektelszámolás” módszertana szerint „leltározzuk fel”, de annak függvényében, hogy milyen beszámoló formát választottunk, az értékelés eltérő lesz. 

A vállalkozók dönthetnek úgy, hogy a 2024 évben változtatott értékhatárok megfelelősége esetén (mérlegfőösszesen 150 millió, értékesítés nettó árbevétele 300 millió, foglalkoztatotti létszám 10 fő, két egymást követő üzleti év átlagában két mutató az említett értékhatár alatt marad, valamint a társaság nem kötelezett jogszabályszerinti könyvvizsgálatra) mikrogazdálkodói beszámoló készítést választanak. 

A „398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról” jogszabály szerint, az ezen jogszabály előírásait alkalmazó vállalkozások nem alkalmazhatják a szerződés elszámolási egységére (a projektelszámolás hivatalos elnevezése) és a hozzá kapcsolódó elszámolásokra vonatkozó számviteli törvény szerinti értékeléseket. Esetükben a beépített eszközök felleltározása utáni készletre vétel a rendelet értelmezése szerint „a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron” történhet meg.

A „hagyományos” értékelés esetén a műszakis kollégák a számviteli politikában vagy értékelési szabályzatában foglaltak szerint – összhangban az építési naplóval – a készültségi foknak megfelelően meghatározzák a befejezetlen termelés vagy befejezetlen szolgáltatás mértékét, amit értékre átszámítva befejezetlen termelésként készletre veszünk.

A számviteli törvény szerint a bekerülési érték részét képezik a saját tevékenység keretében előállított termékek, nyújtott szolgáltatások közvetlenül felmerült költségei, azok a költségek, amelyek a termék-előállítással, a szolgáltatásnyújtással szoros kapcsolatban voltak, illetve azok a költségek, amelyek a termékre, a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen közvetlen önköltség).  Az értékelés alapja tehát a megfelelően vezetett és nyilvántartott önköltségszámítás. 

„Projektelszámolás” esetén – ami a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkezik – teljesítési fok kerül meghatározásra, ami a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő munkához viszonyított, számviteli politikában meghatározott módszer szerinti arányát fejezi ki. Természetesen nem feledkezhetünk el az elvégzett munkákhoz kapcsolódó árbevétel elszámolásáról sem, amire akkor kerül sor, ha a bevétel eltérést mutat a szerződésben szereplő fizetési feltételekben meghatározottaktól (90% -os valószínűséggel eltér!). Ez biztosítja, hogy adott üzleti évben a ténylegesen elvégzett munka az árbevétellel arányos eredménye jelenjen meg a beszámolóban, függetlenül a szerződésben foglalt pénzügyi elszámolástól. Nem feledkezhetünk el veszteséges kivitelezés esetén az esetleges céltartalék elszámolásáról (ha ez a jövőben várhatóan megtérül), illetve azonnali veszteség elszámolásáról sem, ha az már valószínűsíthetően nem fog megtérülni. 

A fordulónapi értékelések során kiemelt jelentőséggel bírnak az alábbi feladatok is. 

Tárgyi eszközeink piaci értékelése, a „leamortizált” eszközökre akár terven felüli amortizáció elszámolása. A véglegesen nem használt eszközök átvezetése a készletek közé. Válságos időszakban komoly számviteli „segítség” lehet a cégeknek, az átmenetileg nem használt eszközök amortizációjának ideiglenesen leállítása. Ezzel akár komoly veszteségek felhalmozásától, a saját tőke felborulásától is megmenekülhetnek a cégek. 

Vevőkövetelések értékelésekor szükséges áttekinteni pl. minden elismert teljesítmény szerződés szerint kiszámlázásra került-e, vevői minősítések alapján szükséges lehet-e értékvesztés elszámolása, jóteljesítési garancia átsorolása a követelések közé megtörtént-e.

Ha már említésre került a jótállási garancia ennek megfelelője a forrás oldali kötelezettségek között is megtalálható lehet, melyet nekünk kell alvállalkozóink felé teljesíteni. Fontos átgondolni, hogy egyéb garanciális kötelezettségeinkre, peresített követelésekre esetleg 3. félnek okozott kárra képeztünk-e céltartalékot. 

Eredménykimutatás tételei között a bevétel elszámolások között még mindig kissé „újdonságnak” érezzük a projektelszámolást. A lényege, az elszámolt árbevétel folyamatosan megegyezzen, a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok alapján meghatározott nettó árbevétel összegével. 

A költségek összetételt vizsgálva fontos feladat, hogy az építkezéssel kapcsolatos közvetlen önköltséget aktiváljuk. Ez biztosítja, hogy összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén az üzemi-üzleti eredmény, illetve forgalmi eljárás esetén a költségek már csak a közvezetett költségeket tartalmazzák. 

Ráfordítások esetén helyi adóknál szükséges lehet vizsgálni a már említett 180 napot meghaladó építkezések, állaandó és ideiglenes telephelyek adó elszámolását. 

A kiegészítő melléklet és egyéb kötelező szöveges beszámolók összeállításánál kiemelt figyelemmel kell vizsgálni, hogy azok a jogszabályi előírásoknak teljeskörűen megfelelve és a számszaki (mérleg és eredménykimutatás) adatokkal szinkronban kerüljenek bemutatásra.  

***

5percAdó konferenciaajánló

A PENTA UNIÓ Zrt. 2024. 03. 27-i, Az építőipari tevékenység és az ingatlanberuházás számvitel és áfa kérdései >> című konferenciáján Nagy Erzsébet Tünde és dr. Csátaljay Zsuzsanna ismerteti az eltérő beszámoló és eltérő értékelési módszereket, a projektelszámolás részleteit, az olyan értékeléseket, amelyekkel számviteli eredmény keletkezhet. 

***

Források:

* 2023 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált, az előző negyedévihez és a 2022. IV. negyedévihez képest sem változott
** Annyira rossz lett a 2023-as GDP-szám, hogy az elemzők már a 2024-es becsléseik rontásán gondolkoznak
*** Borús és jelentős kockázatokkal terhelt világgazdasági kilátások
**** Winter 2024 Economic Forecast: A delayed rebound in growth amid faster easing of inflation
***** Economic forecast for Hungary
****** Az építőipar összefoglaló adatai havonta és évkezdettől kumuláltan
******* Óriásit zuhant a magyar építőipar 2023-ban
******** Figyelmeztető jelek és trendváltások: az építőipar változó világa 2023-ban
********* KPMG: rugalmasság az építőipar jövője

Egyéni vállalkozás alapítása – Tóth Rita

Egyéni vállalkozás, mint a legnépszerűbb vállalkozási forma

Amikor vállalkozásokról beszélünk, ritkán jut eszünkbe, hogy mind közül az egyéni vállalkozási forma a legelterjedtebb, hisz a vállalkozások több mint 50%-a egyéni vállalkozási formában működik.

Gyakori előfordulása sokszor a megalapítás, működés, az esetleges szüneteltetés és megszüntetés speciális szabályrendszerének is köszönhető.

Mielőtt vállalkozásba kezdünk, érdemes felmérni a különböző gazdálkodási formák előnyeit és hátrányait, mivel az egyéni vállalkozás több szempontból is speciális szerepet tud betölteni, speciális választási lehetőségeket tud biztosítani.

Egyéni vállalkozás alapítása

Maga a megalapításuk első látszatra a leggyorsabb és a legegyszerűbb eljárási forma, hisz nem csak személyesen, hanem elektronikus módon, a Webes Ügysegéd alkalmazásán keresztül is meg tudjuk valósítani, mindössze pár perc alatt. Ennek eredményeként a nyilvántartásba vételt követően megkezdheti tevékenységét az egyéni vállalkozó.

A megalapítás során is jelentősége van a döntéseinknek, melyeknek a későbbiekben is komoly következményei lesznek.

Az egyéni vállalkozói jogviszony típusai

Az egyéni vállalkozás adózása tekintetében döntő jelentősége van annak, hogy kizárólag a vállalkozásban fogunk tevékenykedni, vagy munkaviszony mellett, tagi jogviszony, esetleg nappali tanulói jogviszony, vagy nyugdíj mellett, mivel ennek alapján kerülünk besorolásra társadalombiztosítási szempontból főállású –, másodfoglalkozású –, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozói csoportba.

A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jogviszonnyal egyidejűleg nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, nem folytat tanulmányokat, más foglalkoztatónál egyidejűleg nincs munkaviszonyban történő foglalkoztatása, illetve ha egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, főszabályként egyéni vállalkozói jogviszonyában tekintendő főfoglalkozásúnak.

A másodfoglalkozású egyéni vállalkozó (többes jogviszonyos egyéni vállalkozó) egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, mely, illetve melyek során foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, vagy a vállalkozással egyidejűleg nappali tagozaton tanulmányokat folytat.

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként végzi, továbbá az az öregségi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányuló öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A keletkező jövedelem meghatározása

Másik jelentős kérdés, hogy az egyéni vállalkozó milyen módon kívánja meghatározni az egyéni vállalkozásából keletkező jövedelmét. Ennek eldöntéséhez nem elég meghatároznunk a vállalkozás leendő tevékenységét, hanem szükséges a tevékenységhez kapcsolódó vevőkör meghatározása is, esetleges tervezett éves bevétel felmérése.

Ezek a kulcsfontosságú paraméterek döntő jelentőséggel bírnak az egyes adózási formák választása során, de később a vállalkozás működése során is fontos paraméterek az egyes adózási lehetőségek közti áttérés alkalmával.

A választott jövedelem adózásának lehetőségei

A választott jövedelem adózásának lehetőségei, mint a KATA szerinti adózás, az átalányadózás, illetve a vállalkozói jövedelemadózás jellemzően meghatározza a helyi iparűzési adó meghatározásának lehetőségét, ott is vannak ugyanis választási lehetőségeink.

A járulékfizetési lehetőségeken és a jövedelem meghatározásán túl a választási lehetőségek az általános forgalmi adó területére is kiterjednek. Ha sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt – ami jelenleg 12 millió forint – akkor lehetőség van alanyi adómentes adózást választani.

A választási lehetőségekről a bejelentkezéssel egy időben kell dönteni, míg működő vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző évben, vagy a tárgyévet megelőző évi bevallásban.

***

5percAdó konferenciaajánló:

2024. március 21-én, a PENTA UNIÓ Zrt. Egyéni vállalkozók bevallása, egyéni cég >> című konferenciáján az előadók ismertetik az egyéni vállalkozásokhoz kötődő bevallási kötelezettségeket, az igénybe vehető kedvezményeket, illetve az egyéni céggé, vagy egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulás szabályait és szükséges eseteit is.

Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM