Digitális revolúció és az új nemzetközi adótrendek

Az Adózás Európában – XI. Nemzetközi Adókonferencia előadásainak anyagaiból készült tanulmányok

5980 Ft

Tanulmánykötet az Adózás Európában–XI. Nemzetközi Adókonferencia előadásaiból.

Kategória:
Kiadás éve

2017

Kiadó

PENTA UNIÓ Zrt.

Oldalszám

168

Szerző(k)

Domokos László, Dr. Darák Péter, Dr. Laki Gábor, Rabb Andrea, Beer Gábor, Czinege Attila, Dr. Gubacsi Bernadett, Dr. Kandrács Csaba, Dr. Magyar Csaba, Dr. Péterfalvi Attila András, Dr. Szabó Imre, Dr. Tánczos Zoltán, Dr. Tényi Géza, Dr. Tóth Gábor, Dr. Zsignár Bernadette, Lakatos Szilárd, Molnár Péter, Nobilis Benedek Emánuel, Prof. Dr. Pál Tibor, Szmicsek Sándor, Tamásné Czinege Csilla

Nyilvántartási kód

9556/2017

Az Adózás Európában – XI. Nemzetközi Adókonferencia fókuszában két olyan témakör – a digitális revolúció és a nemzetközi adótrendek – állt, melyek alapvetően befolyásolják a szakma jövőjét, és amelyekre fontos a mielőbbi felkészülés.

A tanulmánykötet a konferencia előadásainak anyagából került összeállításra.

Az első fejezet tanulmányai az általános gazdasági-társadalmi környezetbe helyezve mutatják be a digitalizáció következményeit és vázolnak fel jövőképet. Ennek keretében kerül górcső alá a digitalizáció hatásának vizsgálata a jogalkotásban és a jogalkalmazásban. A digitális környezet fizikai kialakítása gyorsan halad. Kérdés, hogy az emberi tényező mennyire tud ezzel a fejlődéssel lépést tartani, és ebben a versenyben mekkora lesz a pénzügyi-számviteli szakmát képviselő szakemberek mozgástere. A közeljövőben kettős irányú online kapcsolattal kell számolnunk: egyrészt az ügyfél, másrészt az adóhatóság oldaláról. Ez a digitális kihívás alapjaiban változtatja meg az adóhatósági ügyfélkapcsolatot, az adóhatóság vs. képviselő kapcsolatát, valamint a tanácsadó és ügyfele kapcsolatát is. A digitalizációs megoldások átszövik az áfa rendszerét is, melyeknek további bővítése várható. Gondoljunk csak a MOSS rendszer vagy éppen az e-könyvek kedvezményes áfa kulcsának jövőbeli kiterjesztésére.

A tanulmánykötet második fejezete a digitalizációban rejlő kockázatokat és lehetőségeket mutatja be. Első kézből kapunk információt az adóhatóság szerepéről a költségvetési egyensúly megteremtésében, valamint az online módon történő adóztatás bővítési lehetőségeiről. Tekintettel arra, hogy az adóhatóság feladatköréből adódóan évről-évre az ÁSZ ellenőrzések látókörében van, bemutatásra kerülnek az adóhatóság elektronikus informatikai rendszer vizsgálatának, valamint adatvédelmi ellenőrzéseinek eredményei is. Az adóhatósági koncepcióváltás új ellenőrzési irányokat is hozott. Ennek keretében olyan digitalizációs alapokon nyugvó rendszerek ellenőrzési tapasztalatai kerülnek terítékre, mint az EKÁER, vagy éppen az online pénztárgépekben rejlő lehetőségek. A digitalizációs kihívások mind a számvitel, mind a könyvvizsgálat területén is tetten érhetők, melyek új követelményeket támasztanak a könyvvizsgálói ellenőrzésekkel szemben is. Az informatikai megoldások fejlesztésével a szakmaiság és minőségi munka felé való eltolódás lehetőségéről is képet kapunk ezen a területen.

A digitalizáció jelentősen átalakítja az adótervezés területét is. Ennek kapcsán a tanulmánykötet kitér – többek közt – az adóhatóság munkáját nehezítő új virtuális térben keletkező jövedelmek ellenőrzésére, a garázs-offshore műhelyekre, a kriptopénzek világára, a sharing economy hatásaira, a robotok adóztatási dilemmáira, a digitális nomádok szerepére. A digitalizáció nem csak lehetőséget, de kockázatot is jelent. Az uniós adatvédelmi reformcsomag elfogadásával új időszámítás kezdődik az uniós adatvédelmi hatóságok számára is. Ennek keretében kerülnek bemutatásra a hazai adatvédelmi hatóság részéről az adatvédelemmel és adatbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok, melyek fókuszában az adatkezelők személyazonosító okmány másolási és digitalizálási gyakorlata áll. A kibertér egyúttal a digitális bűnözés területe is. E téma mentén kerül ismertetésre az informatikai bűncselekmények rendszere, valamint az információs rendszerek megsértésével, felhasználásával elkövetett bűncselekmények köre is.

A pénzügyi szektor régóta digitális alapokon működik, kétségtelen azonban, hogy a Fintech cégek – melyek közül a legígéretesebbek a sharing economy modelljét követik – a digitalizáció igazi motorjai. Itt kerülnek bemutatásra azok a faktorok – mint digitalizációs lehetőségek -, melyeknek köszönhetően mára már ezek a cégek a hagyományos bankok első számú versenytársaivá léptek elő. Számos újdonságuk mellett azonban jelentős veszélyeket is hordozhatnak a pénzügyi szektor, de az ügyfelek számára is. Éppen ezért a szabályozó hatóság „újragondolt” szabályozó eszközei és vizsgálati módszerei is helyet kapnak a tanulmánykötetben. A kiadvány felhívja továbbá a figyelmet a számviteli szolgáltatókkal szemben támasztott adatvédelmi és adatbiztonsági követelményekre is.

A tanulmánykötet harmadik fejezete a nemzetközi adótrendek változásait mutatja be. A nemzetközi munkamegosztás során keletkező adóbevételeknek az egyes országok költségvetése közötti elosztása, újraosztása komoly kihívást jelent a magyar adórendszer számára is. Megismerhetjük a hazai adópolitika fő irányait, valamint válaszait a nemzetközi kihívásokra. Kiemelt figyelmet kap a tanulmánykötetben a kettős adóztatási egyezmények továbbfejlesztése, melynek elsődleges célja a BEPS projekt nemzetközi egyezményekbe való átültetése. Ez utóbbi megvalósulhat a multilaterális egyezményen (MLI) keresztül és az egyezmények bilaterális módosításán keresztül is. Az adóalap-erózió elleni védekezés kapcsán olvashatunk a hamvaiból újraélesztett közös társasági adóalap koncepciójáról, annak céljáról és hatásairól, valamint bemutatásra kerülnek a nemzetközi transzferárazás világában bekövetkezett változások, fókuszban az országonkénti jelentéssel. Az adóelkerüléssel okozott nagy károknak általában pénzmosási lenyomata is van. Ennek kapcsán kaphatunk képet az EU 4. pénzmosás elleni irányelv hatásairól és végül, de nem utolsósorban az adóelkerülés elleni küzdelemben a fokozott adóigazgatási együttműködés digitalizációs lehetőségeiről is.

A tanulmánykötet negyedik fejezetében a konferencia egyes témái angol nyelvű összefoglalók formájában is megtalálhatók.

Összegezve: a Nemzetközi Adókonferencia előadásai alapján készült tanulmányok a 11 éves rendezvénysorozathoz méltó színvonalon, teljeskörűen mutatják be a szakma egyik legaktuálisabb, legnagyobb kockázatát jelentő területeit. A tanulmány – eddig példa nélkül – egy kötetben tartalmazza – esetenként ütközteti – a Kúria, a hazai és nemzetközi bíróságok, az ügyészség, a jogszabály előkészítők, az adóhatóság és az okleveles adószakértők képviselőinek szakmai véleményét.

A kötetet jó szívvel ajánljuk a pénzügyi-számviteli szakma bármely területén tevékenykedőknek, hogy megismerkedhessenek a szakma előtt álló feladatokkal, és felkészülhessenek az előttük álló, évtizedek óta a legjelentősebb, sorsdöntő kihívásokra.