2023. május 1-től lehet utazni vármegye vagy országbérlettel korlátozás nélkül vármegyén, illetve a teljes országon belül a MÁV, a GYSEV, a Volánbusz helyközi, illetve közigazgatási határon kívül a BKK járataival. Kérdésként merülhet fel, hogy a munkába járással kapcsolatban fizetendő költségtérítés esetén ezekkel a bérletekkel hogyan lehet elszámolni.
2023. március 24-től módosult a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1b) bekezdése a következők szerint.
„A munkáltató az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak figyelembevételével a következő menetjegyek és bérletek árának a (2) és (3) bekezdésben foglalt mértékét megtéríti a munkavállaló számára:
a) bármely menetjegy vagy bérlet, amelyről a feltüntetett viszonylat alapján megállapítható, hogy alkalmas napi munkába járásra és hazautazásra,
b) helyközi országbérlet, helyközi vármegyebérlet, valamint egyéb olyan, az országosnál kisebb területi érvényességű bérlet, amely meghatározott területen érvényes, továbbá alkalmas és szükséges a napi munkába járásra és hazautazásra történő felhasználásra.”
A szabály vizsgálatakor a hétköznapi értelmezését kell figyelembe venni, azaz az a menetjegy és bérlet számolható el, amellyel a napi munkába járás megoldható. Amennyiben a munkavállaló munkába járás során busszal és vonattal is utazik, akkor mindkét járatra váltott havi bérlettel, vagy vármegye-, országbérlettel is el lehet az utazást számolni.
Ezzel szemben a MÁV START kártya továbbiakban sem számolható el, mert az kedvezményes vagy országon belül korlátlan utazásra jogosít. Az országos méretű lefedettséggel rendelkező bérlet juttatására csak országbérlet esetén van lehetőség, miután azt a Rendelet külön nevesíti.
Az idén bevezetett rendelkezések alapján a helyközi utazáshoz használható vármegye- és országbérlet májusi bevezetésével változtak a munkába járás költségtérítésének szabályai.
Függetlenül attól, hogy a vármegyebérlet és az országbérlet nem csak a munkahely és a lakó-, illetve tartózkodási hely közötti utazásra használható, a Rendelet értelmében a munkába járás költségtérítése során elfogadható.
Ugyanakkor számos kérdés merült fel, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 25. § (2) bekezdése szerinti „adómentességet” ezek az újfajta bérletek hogyan befolyásolhatják, a munkáltatók ezeket a bérleteket mikor, milyen feltételekkel fogadhatják el. Ezekkel a kérdésekkel és válaszokkal ismerkedhetünk meg a következőkben.
1. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkába járás útvonalára érvényes vonat-, buszbérlet vagy a vármegyebérlet a kedvezőbb áru?
Sem a Rendelet, sem pedig az Szja törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely előírná, hogy az adott utazásra szóló jegyet, bérletet vagy a területre érvényes vármegyebérletet, illetve ezek közül a kedvezőbb árut kell figyelembe vennie.
Nem kifogásolható például, ha a munkáltató a drágább megoldást téríti. Például, ha a munkába járás útvonalára érvényes vonat-, vagy buszbérlet olcsóbb, mint a vármegyebérlet, akkor lehetőség van arra, hogy a munkáltató, a vármegyebérlet árát téríti meg a munkába járáshoz úgy, hogy ez nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az Szja törvény 25. § (2) bekezdése alapján a vármegyebérlet árának akár 100 százalékban történő megtérítése ilyenkor adómentes.
Fontos megjegyezni, hogy a munkáltatónak ezeket a döntéseit mindenképpen célszerű a munkába járásról szóló szabályzatában rögzíteni!
2. A napi munkába járás és hazautazás térítése történhet-e együttesen, országbérlet juttatásával?
A Rendelet szerint a munkáltató meghatározott feltételek fennállása esetén két eltérő jogcímen köteles a munkavállaló részére munkába járás címén utazási költségtérítést fizetni: elsősorban a napi munkába járáshoz, másodsorban a hazautazáshoz. A két jogcím térítése fő szabály szerint elkülönül egymástól, de bizonyos esetekben mégis összevonhatók.
Ha a munkavállaló napi munkába járásra és hazautazásra is kap költségtérítést, és ezek az utazások legalább két vármegyét érintenek, akkor a munkába járás megoldható országbérlettel adómentesen.
Például a munkavállaló minden nap Kistarcsáról, a tartózkodási helyéről utazik a budapesti munkahelyére. Hétvégén hazautazik Miskolcra az állandó lakóhelyére. Ebben az esetben a munkáltató ezekhez az utazásokhoz használt országbérlet árát adómentesen térítheti meg.
3. Mikor térítheti adómentesen országbérlet árát a munkáltató a munkába járás térítésekor?
Amennyiben a napi munkába járás, illetve a hazautazás legalább két vármegyét érint, akkor a munkáltató a két, vagy több vármegyebérlet helyett az országbérlet árát is térítheti.
Tekintettel arra, hogy az országbérlet ára megegyezik két vármegyebérlet árával, így ez a megoldás gazdaságosabb pénzügyileg és kedvezőbb adminisztráció szempontjából is.
4. A munkáltató a munkavállalójának hétvégi hazautazásra fizet térítést. Amennyiben az utazás két vármegyét érint, akkor a munkáltató megtérítheti-e a hazautazást országbérlet juttatásával?
A Rendelet értelmében lehetőség van országbérlet juttatására, hiszen a hétvégi hazautazás legalább két vármegyét érint. Ezért nem kifogásolható, hogy a munkáltató az országbérlet árát térítse meg adómentesen. Egy hónapon belüli többszöri hazautazás esetén valószínűleg ez gazdaságosabb is, hiszen az országbérlet ára kevesebb, mint a hazautazásra fizetendő jegyek ár, de az adómentes költségtérítés tekintetében ezt nem kell vizsgálni.
5. Amennyiben a munkavállaló munkába járása egy vármegyét érint, akkor a munkáltató az országbérlet árának felét – azaz egy vármegyebérlet árát – térítheti-e adómentesen?
Ha a munkáltató és a munkavállaló megegyeznek, hogy a munkavállaló országbérlettet vásárol és az árának legfeljebb csak a felét téríti a munkáltató, akkor ebben az esetben ez nem kifogásolható. Azaz a munkáltató ezt a térítést – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – adómentesen fizetheti ki.
6. 2023. júliusától már a helyjegyköteles InterCity vonatokon is lehet országbérlettel utazni, amelyhez szükséges helyjegyet váltani. Kérdéskén merül fel, hogy ebben az esetben megtérítheti-e a munkáltaó a munkába járáshoz használt országbérlet, ára mellett a helyjegy árát is?
A Rendelet szerint a munkáltató nem köteles megtéríteni a munkába járáshoz szükséges helyjegy árát. Azonban az Szja törvény 25. § (2) bekezdése értelmében, ha munkáltató úgy dönt, hogy a helyjegy árát megtéríti a munkavállaló részére, akkor azt adómentesen megteheti.
7. Egy munkavállalónak a napi munkába járáshoz vármegyebérlet kerül megtérítésre. Mivel folyamatos munkarendben dolgozik, a hétvégére eső munkanapok tekintetében a ritka tömegközlekedés miatt személygépkocsijával közlekedik. Kérdésként merült fel, hogy ilyen esetben van-e lehetőség arra, hogy a munkáltató a vármegyebérlet térítése mellett a hétvégi munkanapokra eső gépkocsi használatra tekintettel a kilométerenként 30 forintot is adjon adómentesen.
A kérdések arra vonatkozik, hogy a bérlet árának térítése mellett szükség esetén adható-e kilométerenként a 30 forint költségtérítés.
Az Szja törvény 25. § (2) bekezdése a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható munkába járással kapcsolatos költségtérítést illetően vagylagos szabályt határoz meg, vagy a jegy bérlet árát, vagy legfeljebb a kilométerenként 30 forint téríthető. Azonban nem kifogásolható, ha a munkáltató egyes napokra az utazási jegy ellenértékét téríti meg, a többi munkában töltött napra pedig legfeljebb kilométerenként 30 forint összegű térítést fizet.
Az Szja törvény vagylagosságából következik az is, hogy ugyanazokra a napokra nem adható adómentesen a kétféle térítés még akkor sem, ha a körülmények egyébként ezt indokolttá tennék. Így tehát a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható munkába járással kapcsolatos költségtérítésként vagy az utazási jegy, bérlet árát meg nem haladó összeget, vagy pedig a kilométerenként 30 forint térítést lehet kifizetni ugyanarra a munkanapra adómentesen. Értelemszerűen, ha a munkáltató a vármegye- vagy országbérlet árát téríti, akkor nincs lehetőség az adott hónapban más juttatásra adómentesen.
Az Szja törvény nem tartalmaz előírást arra vonatkozóan, hogy melyik térítési mód az elsődleges, így a munkáltató fizethet például egész hónapra kilométerenként 30 forintot, amit a munkavállaló saját döntése alapján használhat fel (például vesz belőle vármegyebérletet és benzint is).
Abban az esetben, ha a munkáltató ugyanarra a munkanapra vonatkozóan kétféle térítést fizet (a bérlet árát és a kilométerenként 30 forint térítést), akkor célszerű megállapodnia a munkavállalóval arról, hogy melyik térítést tekintik adómentesnek és melyiket adókötelesnek.
Az Szja tv. 25. § (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségtérítés a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.
***
Teljeskörű felkészülés a 2024. adóévre a kétnapos Adóegyetem konferencián! >> Adóegyetem 2024
Szerezze meg könyvelői kreditpontjait a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tantermi, élő online vagy e-learning videók keretében. Válassz helyszínek, előadók és időpontok közül! >> Könyvelői kreditpontos továbbképzések
