Változás az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaiban

Így módosult a rendelet...

Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályok legutóbb 2016 augusztusában változtak, de 2016. utolsó napjaiban is megjelent egy NGM rendelet, amely tartogat számunkra néhány új rendelkezést.

A 2016. december 30-án hatályba lépett 66/2016. NGM rendelet módosította az adómentes munkáltató lakáscélú támogatás vonatkozásában a hitelintézeti igazolásra, a méltányolható lakásigénynek való megfelelésre, illetve a támogatás felhasználásának igazolására vonatkozó (15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben szabályozott) előírásokat az alábbiak szerint.

Hitelintézeti igazolás

Az új rendelkezés értelmében a hitelintézet vagy kincstár, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, a támogatás adómentességéhez szükséges igazolást akkor is kiadhatja, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét belföldön levő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzéséhez nyújtott támogatás során az eladó által adásvételi vagy más visszterhes szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlára folyósította. E rendelkezés visszamenőleg, már 2014. április 4-étől alkalmazható.

A korábbi szabályozás alapján a hitelintézet, illetve a kincstár igazolása csak abban az esetben volt kiadható, ha hitelintézet vagy kincstár a támogatás összegét a magánszemélynek hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalta.

Méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata

A munkáltatónak az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c) pontjában meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. Ennek megfelelően e helyen a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletből is törlésre került a korábban „vezérfonalként” alkalmazott, lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendeletre történő hivatkozás.

A módosított szabályozás alapján pontosításra került, hogy az együtt költöző, együtt lakó gyermektelen, egy- vagy kétgyermekes – az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont d) pontja szerint fiatalnak minősülő – házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket mely jogszabályok előírásain alapuló okiratok igazolják.

Míg korábban ez csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat lehetett, a jövőben elfogadható lesz a

  • lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Kormányrendelet szerinti családok otthonteremtési kedvezményének igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat, illetve
  • az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásokról szóló 16/2016. (II. 10.) Kormányrendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele esetén a kedvezményt biztosító hitelintézet által kiállított okirat is.

Újdonság, hogy amennyiben a fiatal házaspár megelőlegező kölcsönt vagy családi otthonteremtési kedvezményt nem vett igénybe, a később születendő gyermekek számáról közös nyilatkozat tehető. E rendelkezés már 2016. augusztus 1-től alkalmazható.

Támogatás felhasználásának igazolása

A hitelintézettől, vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek (különösen: kamat, késedelmi pótlék, végrehajtási díj, jelzálogjog törlési díj, előtörlesztési díj és az olyan biztosítási díj, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja) megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására, a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az SZJA törvény 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.

A jövőben a fent felsorolt támogatható célok közé tartozik az az összeg is, amely a hitelszerződésből megállapítható módon vagy hitelintézeti igazolás alapján közvetve szolgálja a tőke törlesztését (ez a rendelkezés is 2014. április 4-étől alkalmazható).

A támogatás felhasználásának igazolása során lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése, illetve korszerűsítése esetén nemcsak az a számla számolható el, amely a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére került kiállításra, hanem a magánszemély élettársának a nevére szóló is.

A támogatás felhasználását a jövőben a rendeletben felsorolt okiratok, bizonylatok másolatával is lehet igazolni – e rendelkezés mindenképpen üdvözlendő, hiszen így például nem szükséges az eredeti, törlesztést igazoló bankszámlakivonatokat elkérni a munkavállalóktól – legalábbis 2016. december 30-át követően.

* * *

Amennyiben szeretnél velem személyesen is találkozni, és érdekelnek a telephelyekre, fióktelepekre vonatkozó legfontosabb adózási és számviteli előírások, akkor jelentkezz 2017. január 14-ig kedvezményesen a Telephely keletkezésének kérdései címmel 2017. március 14-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!