Új lehetőség a HIPA alap csökkentésére?

Társszerző: Hídvégi Eszter

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) meghatározása értelmében állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve – többek között – a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések értékével. Első ránézésre talán nem szembetűnő a különbség a fenti két adóalap csökkentő tétel között, hiszen mindkét esetben valamilyen továbbadott teljesítményről van szó.

Azonban amíg a közvetített szolgáltatás esetében a továbbadásnak „egy az egyben” („részben vagy egészben, de változatlan formában”) és konkrét formai követelményeknek megfelelve (szerződésben, számlában utalás) kell megtörténnie, addig az alvállalkozói teljesítésekre vonatkozó előírások lazábbnak tűnhetnek.

A Htv. definíciója alapján alvállalkozói teljesítések értéke az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti – írásban kötött – vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ezzel az értékkel az adóalany akkor csökkentheti a nettó árbevételét, ha azzal korábban más jogcímen (jogdíjként, eladott áruk beszerzési értékeként, anyagköltségként vagy közvetített szolgáltatások értékeként) nem csökkentette.

A fentiekből következően tehát az alvállalkozói teljesítménynek is be kell épülnie a vállalkozásunk tevékenységébe. Igaz a továbbadásnak nem kell feltétlenül változatlan formában történnie, és ennyiben valóban lazábbnak tekinthető a megkötés, viszont az alvállalkozói teljesítések esetében is szigorú formai, vagyis – ahogy a későbbiekben látni fogjuk – tulajdonképpen tartalmi megkötésnek kell megfelelni.

Az alvállalkozói teljesítések esetében azért is nehezebb az elhatárolás, mert – a közvetített szolgáltatással ellentétben – számviteli fogalom nem kapcsolódik hozzá. Ebből kifolyólag elsődlegesen az igénybevett szolgáltatások között kell megvizsgálnunk azokat a tételeket, amelyek vállalkozási szerződés alapján merültek fel.

Tekintve, hogy az alvállalkozói teljesítés Htv. szerinti definíciója mind a megrendelő, mind az alvállalkozó vonatkozásában írásban kötött vállalkozási szerződést feltételez, ezért az alvállalkozói teljesítésként történő minősítés érdekében mindenekelőtt azt szükséges vizsgálni, hogy a vállalkozásunk által folytatott tevékenység ténylegesen vállalkozási szerződés keretében folytatott tevékenységnek tekinthető-e.

A minősítés szempontjából kedvező változás az új Ptk. hatályba lépése, mivel a fogalmi pontosításon túl új szerződés típusok kerültek nevesítésre a vállalkozási típusú szerződések között (mezőgazdasági vállalkozási szerződés, közszolgáltatási szerződés, fuvarozás), ami megkönnyíti az elhatárolást az adásvételi és a megbízási típusú szerződésektől.

A 2014. március 14-ig hatályos Ptk. szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

A jelenleg hatályos, új Ptk. szerint vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.

Az új meghatározásban is megmarad tehát az eredménykötelem, mint jellegadó elem, amely azonban nem vonatkozhat pusztán a szerződés szerinti teljesítésre, mert ez önmagában nem tekinthető eredménynek a Ptk. definíciója szerint. Az eredménynek tehát túl kell mutatnia pusztán a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésén.

Így például egy megbízási szerződésre nem mondhatjuk, hogy vállalkozási szerződés kizárólag azzal az indokkal, hogy a megbízott elvégezte a rá bízott feladatot, és ezt tekintjük a tevékenység “eredményének”.

Továbbá, mivel egy adott teljesítmény három szereplő közötti viszonyát kell értékelni, minősítés szempontjából az is vizsgálandó, hogy a vállalkozó által igénybe vett szolgáltatás az általa nyújtott teljesítménnyel közvetlen kapcsolatban áll-e, abba beépül-e.

Annak megítélése érdekében, hogy a jelenleg hatályos Ptk.-ban foglalt meghatározás keretében mi tekinthető vállalkozási, illetve egyéb, adásvételi (szállítási), megbízási stb. szerződésnek, egyedi értékelés és az eset összes körülményének vizsgálata szükséges, hiszen itt is érvényes a „tartalom elsődlegessége a formával szemben” elv és a bizonyítási teher e tekintetben az adózót terheli.

Az elhatárolás alapja az ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásra irányuló szerződések tekintetében az egyediség kritériuma. A joggyakorlat az egyedi termékek gyártására irányuló szerződést vállalkozási szerződésnek tekinti, szemben a szintén termék átadására irányuló adásvételi (szállítási) szerződéssel.

A megbízási szerződések sajátossága pedig, hogy a megbízott legjobb tudása szerint látja el feladatát, vagyis ehhez a szerződéstípushoz gondossági kötelem társul, és a megbízott – ellentétben a vállalkozóval – jellemzően nem vállal garanciát eredmény elérésére.

Az új Ptk.-ban foglalt fogalmi pontosítás fényében egyrészt érdemes átgondolni, hogy előfordulhat-e olyan eset, amikor – az új definícióból adódóan – egy költségtípus, amelyet korábban alvállalkozói teljesítésként értékeltünk, a továbbiakban már nem minősülhet annak. Másrészt érdemes lehet a szerződéseinket is újra megvizsgálni, hogy esetlegesen megfelelhetnek-e a vállalkozási szerződés újragondolt kritériumainak, továbbá az igénybevett és a nyújtott szolgáltatás között van-e közvetlen kapcsolat, mert ilyen esetben további adóalap csökkentésre lehetünk jogosultak. Amennyiben adóalap csökkentést szeretnénk érvényesíteni, célszerű ezt a szempontot már a szerződéskötés tervezése során szem előtt tartani.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!