A telephely tényleges társasági adókötelezettsége

A társasági adóalap meghatározása és a vállalkozói nyereség adózása

Ahogyan a cikksorozat előző részeiben már megállapítottuk, amennyiben egy külföldi társaságnak belföldön telephelye keletkezik, társasági adókötelezettséggel is számolnia kell. Tekintsük most át a társasági adóalap meghatározásával, a vállalkozási nyereség tényleges adókötelezettségével kapcsolatos kérdéseket.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírásai szerinti külföldi vállalkozó természetesen nem összes jövedelme, csupán a nemzetközi szerződés, illetve ennek hiányában a társasági adó törvény szabályai alapján, a belföldi telephelyén végzett vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után kötelezett társasági adó fizetésére.

A külföldi vállalkozó belföldi telephelyének társasági adókötelezettsége

A Tao tv. értelmében a külföldi vállalkozót belföldön korlátozott adókötelezettség terheli, adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki.

Az adókötelezettség keletkezésének időpontja kétféle lehet:

  • ha fióktelepről van szó, úgy az a fióktelep a cégnyilvántartásba történő bejegyzésnek napja,
  • amennyiben cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephely útján végeznek belföldön vállalkozási tevékenységet, úgy az adókötelezettség a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napjához igazodik.

A telephelyek keletkezésével, társasági adókötelezettségével foglalkozó cikksorozat korábbi részében szó esett már az építési-szerelési tevékenységről. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik – természetesen csak akkor, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot (egyezmény hiányában a három hónapot).

Hogyan határozzuk meg az adóalapot? A külföldi vállalkozó

  • a cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe adózás előtti eredményét az eredménykimutatás alapján határozza meg, míg
  • a cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye esetében az adózás előtti eredményét – azonos tartalommal – könyvviteli zárlat alapján kell megállapítania.

A beszámolóban (könyvviteli zárlatban) kimutatott adózás előtti eredményből kell tehát kiindulni, melyet módosítani kell a társasági adó törvényben meghatározott adóalap csökkentő és növelő tételekkel, de figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozásokra és a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó szakaszt is. A külföldi vállalkozó adóalapjának meghatározása tekintetében a jövedelem- (nyereség-) minimumra vonatkozó előírások ugyanúgy élnek.

Előírás, hogy a külföldi vállalkozó a társasági adó alapját

  • valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg
  • a belföldi fióktelepére telepenként külön-külön állapítja meg.

Amint már arról szó esett, a bevételek és a költségek, ráfordítások elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.

Speciális szabályok vonatkoznak az üzletvezetési és általános ügyviteli költségek elszámolására és bizonyos közvetítői tevékenységek eredményének elszámolására. Három dologra kell figyelemmel lennünk – melyre korábban már utaltunk – a külföldi vállalkozónak belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét:

  • csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;
  • növeli a telephelynél az adóévi adózás előtt eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;
  • növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel 5 százaléka.

Felmerülhet kérdésként, hogy az „üzletvezetési és általános ügyviteli költséget” milyen módon azonosíthatjuk – ezek tulajdonképpen azok a költségek, amelyek nem lehetnek részei a közvetlen önköltségnek, így jellemezően az értékesítési, forgalmazási, igazgatási költségek és az egyéb általános költségek.

Mint fentebb láttuk, az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból a telephelyre arányosan jutó összeg – amennyiben a fióktelep a külföldi vállalkozó egyetlen belföldi telephelye – lehet akár az összes felmerült költség is, amennyiben ez nem haladja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát.

A telephely (fióktelep) – a többi társasági adóalanyhoz hasonlóan – elszámolhatja a létrehozatala érdekében felmerült költségeket.

A belföldi illetőségű társaságok külföldi telephelyének adókötelezettsége

Az adókötelezettségükre vonatkozó előírások logikája nyilván hasonló, mint a fentebb bemutatott fordított relációban.

Itt is a Tao tv. vonatkozó előírásai lesznek a segítségünkre: alapelv, hogy a belföldi illetőségű adózót teljes körű adókötelezettség terheli, azaz az adókötelezettsége a belföldről és külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed.

Biztosított ugyanakkor a kettős adóztatás elkerülése, a külföldről származó jövedelem meghatározása során ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznunk, mint amiről a külföldi vállalkozó belföldi telephelyének adókötelezettségénél említést tettünk.

Teljes körű adókötelezettségről van szó, így a külföldről származó jövedelmet is a magyar jogszabályok szerint kell megállapítani. Ugyanúgy a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető, de nem kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült költségeket, ráfordításokat, az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

A feladat tehát a következő (és az előzőek szerint már ismert):

  • külföldi telephely által elért bevételből le kell vonni a külföldi telephely érdekében felmerült közvetlen költségeket és ráfordításokat
  • le kell vonni a közvetett költségeket és ráfordítások egy részét – olyan arányban, amilyen arányt a külföldi telephely által elért árbevétel és bevétel a magyar vállalkozás összes árbevételén és bevételén belül képvisel
  • a külföldi telephely így megállapított adózás előtti eredményét ezután módosítják az adóalapot növelő és csökkentő tételek (általános adóalapmódosító tételek).

Ha meghatároztuk a jövedelmet, úgy az az egyezmény, illetve a társasági adó törvény előírásai alapján az

  • vagy mentes a magyar társasági adó alól (azaz ezzel az összeggel a magyar társaság csökkentheti a magyar társasági adója alapját), vagy
  • a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett társasági adónak megfelelő adó.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be folyamatosan bővülő konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!