A statisztikai osztályozásokkal szinte minden nap szembetaláljuk magunkat. Számtalan kategóriája van és nagyon jól használható az egyes területeken, mégis a köznapi nyelvben gyakorta keverednek a fogalmak. E cikkben szeretném röviden összefoglalni, hogy az egyes besorolások pontosan mit jelentenek, és milyen esetekben használjuk azokat.

Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR)

A legáltalánosabb és egyik legfontosabb osztályozás a statisztikában, sok további osztályozási rendszer alapját képezi. Az EU-s NACE Rev. 2. rendelettel összhangban kerül jelen formában (TEÁOR’08) alkalmazásra.

Az európai uniós előírásoknak megfelelően a főtevékenységük alapján minden szervezetet, gazdálkodó egységet be kell sorolni a TEÁOR’08 rendszerének négy számjegyű ágazatába. A főtevékenység TEÁOR-kódját az egyes gazdálkodók statisztikai számjelében is megtaláljuk: ez az adószám első nyolc számjegye után következő négy érték.

A cégnyilvántartáson, az adóalany-nyilvántartáson és egyes bírósági nyilvántartásokon kívül a TEÁOR-szám hivatkozási alapja számtalan jogszabálynak, illetve az egyes statisztikai mutatók meghatározásának (munkaerőpiac, szállítás, energia, stb.), továbbá használják a statisztikai adatok közzététele esetén is. A főtevékenység az egyes szervezetek által végzett tevékenységek közül az, amelyből a legtöbb bevétele keletkezik az adott szervezetnek, így nagyon fontos megfelelően meghatározni azt, illetve bejelenteni annak változását, hiszen ennek elmaradása – többek között – a statisztikai adatok torzulását okozhatja.

Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ)

Az egyéni vállalkozók, illetve adószámos magánszemélyek tevékenységét nem a TEÁOR, hanem az ÖVTJ-struktúra alapján határozzuk meg és ez alapján kerül bejelentésre az általuk végzett tevékenység.

Az ÖVTJ kódrendszere a TEÁOR-besoroláson alapul, mivel az ÖVTJ hat számjegyéből az első négy számjegy a TEÁOR, az ötödik és hatodik számjegy pedig egy alábontás, amely még inkább konkretizálja az adott tevékenységet.

Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR)

Szintén a TEÁOR-struktúrára épülő rendszer, ám nem a tevékenységeket, hanem az azok által „megtermelt” termékeket és szolgáltatásokat tartalmazza. Bontása hat számjegyű, melynek első négy számjegye a hozzá tartozó tevékenység kódja, azaz a TEÁOR. Mivel mind a termékek, mind pedig a szolgáltatások besorolását is magában foglalja, egységesítette és új rendszerbe szervezte a korábban alkalmazott Szolgáltatások jegyzékét (SZJ’03) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO).

Mindemellett egyes jogszabályokban megtaláljuk még a korábbi osztályozások „maradványait”. Az Áfa törvény például a 124. §-ban SZJ számokra hivatkozva adja meg, mely esetekben nem vonható le az áfa. Meg kell jegyeznem, hogy a látszat ellenére az SZJ számokra való hivatkozás nem ellentétes azzal, hogy a Szolgáltatások Jegyzéke már nem alkalmazható, mivel azt felváltotta a TESZOR, hiszen az adózás rendjéről szóló törvény rögzíti, hogy az egyes adótörvényekben megjelenő, SZJ-számra való hivatkozás esetén a KSH SZJ-besorolásának 2002.09.30-án érvényes állapotát kell figyelembe venni.

Példa

Nézzünk egy példát arra vonatkozóan, hogy egy adott tevékenység a fenti osztályozásokban miként jelenik meg. Vegyük példának a szerinti számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet.

A TEÁOR 69.20 magyarázata az alábbiakat tartalmazza:

Ebbe a szakágazatba tartozik:

• az üzleti vagy egyéb tranzakciók, ügyletek, bizonylatok nyilvántartása
• a pénzügyi, számviteli beszámolók elkészítése vagy vizsgálata
• a beszámolók ellenőrzése, könyvvizsgálata és hitelesítése
• a könyvelés
• az egyéb számviteli szolgáltatások
• a személyi- és társaságijövedelemadó- és más bevallás készítése
• adótanácsadás, az ügyfelek (nem jogi) képviselete az adóhatóság előtt
• fizetésképtelenséggel, csőddel és felszámolással kapcsolatos szolgáltatás
• a bérszámfejtés.

Ha megnézzük az ÖVTJ-besorolást, az alábbi alábontást találjuk:

A TESZOR-besorolás pedig ezt mutatja:

A fentiek alapján láthatjuk, hogy egy bejelentkezés során egy korlátolt felelősségű társaság formájában működő könyvelőirodának (amely könyvel, könyvvizsgál, adótanácsadást végez, bérszámfejt, stb.) elég megjelölnie szinte a teljes tevékenységére a 69.20. TEÁOR számot, míg például az ugyanezen tevékenységet végző egyéni vállalkozónak a fenti táblázatban felsorolt összes ÖVTJ-kódot be kell jelentenie ahhoz, hogy ugyanazokat a tevékenységeket folytathassa, mint az említett kft. Ráadásul az egyéni vállalkozónak meg is kell jelölnie, hogy az általa választott tevékenységek közül melyik lesz a főtevékenysége, miközben a kft. főtevékenységi körébe mindegyik tevékenység beletartozik.

A fentiekről és a többi statisztikai osztályozásról további információt találunk a Központi Statisztikai Hivatal honlapján (www.ksh.hu).

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016