Rollkó-Turi Katalin vagyok, okleveles forgalmiadó-szakértő. Jelen cikksorozatom, illetve szeptember 9-i előadásom mindazoknak szól, akik a Reklámadó törvény 2015. július 5-én hatályba lépett változása kapcsán átrendeződő reklámpiac naprakész értelmezéséhez, a hatékony felkészüléshez szeretnének gyakorlati útmutatót kapni.

Az alábbiakban a Parlament által 2015. május 27-én elfogadott legfontosabb módosításokat vesszük górcső alá.

Reklámadó mértékének csökkenése

A legfontosabb módosítás a reklámadó mértékének 2015. július 5-től hatályos változása, mely által szektortól függetlenül új szereplők kerülnek a jogalkotók látókörébe.

Közzétevő adózók (elsődleges kötelezettek) esetében az adómentes adóalap határa lecsökkent 500 millió forintról 100 millió forintra, így a továbbiakban az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%, 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3% lett egységesen a reklámadó.

További adócsökkenés, hogy adóköteles reklám-közzététel megrendelése után a fizetendő reklámadó 20% helyett 5% (másodlagos kötelezettek).

A törvény külön átmeneti szabályban rendezi azt, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómérték-szabályt az adóalany a 2014. évi és a 2015. évben kezdődő adóévi kötelezettségek megállapítása során is alkalmazhassa.

A reklámot közzétevő adózók esetében az adóalap változása miatt az eddiginél sokkal több vállalkozás, szervezet lesz érintett a reklámadó kötelezettség kapcsán, tekintettel arra, hogy az adó alapjába nem csak a reklám közzétételéből származó árbételt kell beszámítani, hanem a saját célú reklámozás közvetlen költségét is.

Vállalkozás érdekében felmerült költség

A módosítás kihatással volt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. törvény) vonatkozó rendelkezéseire is. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) részének 16. pontja 2015. január 1-jétől úgy rendelkezik, hogy a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költségek minden egyéb feltételtől függetlenül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő – adózás előtti eredményt csökkentő – költségeknek minősülnek, abban az esetben, ha azok adóévi összege a 30 millió forintot nem haladja meg.

A törvénymódosítás szerint a társasági adó alanyai a Tao. törvény ezen rendelkezéseit a 2014. évben kezdődött adóévükhöz kapcsolódó társasági adókötelezettség megállapításakor is figyelembe vehetik. Ez azon esetben fordul elő, amikor az adóalany nem rendelkezik a reklámot közzétevő reklámadó adóalanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nem merül fel reklámadó-fizetési kötelezettsége.

Adóalap-összeszámítás

Adóoptimalizálás szempontjából kedvező szabályváltozás, hogy a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásokra, reklámadó-alanyokra vonatkozó adóalap-összeszámítást előíró rendelkezést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a reklám-közzétevők közti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás (kiválás, különválás) miatt jött létre.

A módosítás célja, hogy az adó és a progresszió mértékének jelentős mérséklésére tekintettel alacsonyabbá válik a kockázata annak, hogy az adóalanyok szervezeti-szerkezeti változással darabolják szét a reklám-közzétételből származó adóalapot.

Változatlan szabályok

Nem változtak az adóbevallásra, adóelőleg- és adófizetésre vonatkozó rendelkezések. Továbbra is fennáll az szabály, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására sem kötelezett.

A bevallásokat 2015. évre a NAV által rendszeresített 1594 számú nyomtatványon, elektronikus úton kell teljesíteni.

Adóelőleg bevallás benyújtására kötelezett:

• az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig annak az adózónak, aki az adóévet megelőző adóévben adóköteles tevékenységet folytatott, és keletkezett reklámadó fizetési kötelezettsége, az előző évi adatai alapján;
• annak az adózónak, aki az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdi meg, tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, az adóévre várható adó összege alapján, továbbá
• annak az adózónak, aki átalakulással, egyesüléssel, szétválással jött lére, az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, olyan arányban, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

Adóelőleg fizetési kötelezettség

Azon adózók,

• akik az adóévet megelőző adóévben adóköteles tevékenységet folytatottak, két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig,
• akik az adóévben jogelőd nélkül kezdik meg a tevékenységet, vagy átalakulással, egyesüléssel, szétválással jönnek lére, két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesítik.

Az adófizetésre kötelezett adóalanyoknak a tárgyévi adóelőleget ki kell egészíteniük az adóévi várható fizetendő adó összegére adóév utolsó hónapjának 20. napjáig. Erről bevallást is kell benyújtani és ezzel egyidejűleg eleget is kell tenni az adófizetési kötelezettségnek.

Azon adóalanyoknak, akik azért nem voltak adóelőleg-, adó fizetésére és bevallására kötelezettek, mert az adóalapjuk nem érte el az adóköteles sávot, most a változás kapcsán szerencsére van idejük felkészülni arra, hogy adóév utolsó hónapjának 20. napján bevallják és befizessék a 2015. évi várható reklámadó összeget.

Ezen adóalanyoknak az év hátralevő részében felül kell vizsgálniuk a szerződéseiket, nyilvántartásaikat és fel kell készülniük az év végére, a 2015. évi reklámadó elszámolására.

Tudj meg többet a reklámadó legújabb változásairól! Gyere el a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Reklámadó „újratöltve” – avagy 2015. évi változások, nyertesek és vesztesek címmel 2015. szeptember 9-én megrendezésre kerülő előadásomra, ahol személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseid.