A reklámadó számítás nehézségei: egy adónem – két adókötelezettség

Még mindig akad bizonytalanság a reklámadó körül...

Közeleg az éves adóbevallások elkészítésének határideje, de a szokásos adónemeken túl idén május 31-ig a reklám közzétételével kapcsolatos bevallás elkészítése sem maradhat ki a sorból (eltérő üzleti éveseknél, adóévet követő ötödik hónap utolsó napja).

Ebből kifolyólag, éppen időszerű a reklámadó bevallás folyamatok áttekintése, az esetleges téves értelmezésekből fakadó hibák javítása, ezáltal a kockázatok, valamint bizonyos esetekben a fizetendő adó csökkentése.

A reklámadó bevezetése óta meglehetősen sok idő eltelt, ugyanakkor a Társaságok nagy része most szembesül azzal, hogy a partnerekkel folytatott tranzakciók esetében nem minden esetben egyértelmű, hogy vajon melyik fél is minősül reklám közzétevőnek, és ennek következtében az sem, hogy reklám közzététel megrendelőjeként felmerül-e kötelezettség, szükséges-e a másodlagos adókötelezettség elkerülése érdekében különböző nyilatkozatokat beszerezni.

Sokan nem tudják, hogy azzal, hogy a partnerüknek esetleg nem adják ki a szükséges közzétevői nyilatkozatot, mert úgy gondolják, hogy helyettük így a reklámközzététel megrendelőjének kell majd adózni, még nem mentesülnek az adókötelezettség alól, ugyanis az ő adókötelezettségük ezzel még nem száll át, az adókötelezettség a megrendelő által nem vállalható át. Egy ilyen partneri szituációban gyakorlatilag teljesen felesleges kettős adóztatás áll elő a törvény erejénél fogva, ami a reklámszolgáltatást, illetve annak igénybevételét megdrágítja, így mindenképpen javasolt a partnereknek (jellemzően nagykereskedő – kiskereskedő viszonylatban) közös álláspontra jutni a tekintetben, hogy ki is az adott ügyletben az adó alanya, és ezen közös értelmezés mentén érdemes rögzíteni a szerződések, számlák, elszámolások szövegeit is.

További probléma, hogy a terjedelemre ugyan nem hosszú, mégis rengeteg kérdést felvető reklámadó törvény szabályait egyesek egyszerűsítve úgy értelmezik, hogy minden reklámköltést a reklámadó alapjába tartozónak számítanak. Pedig ez nem feltétlen igaz. Megfelelő konstrukciók kialakítása mellett akár adó is spórolható.

A reklámadó törvény legfontosabb szabályait talán táblázatos formában a legkönnyebb átlátni, ami azt is kiemeli, hogy a reklámadó esetében két adóztatási szál létezik: adóköteles egyrészt a reklám közzététele; másrészt a reklám közzététel megrendelése, ez utóbbi azonban csak meghatározott feltételek esetén. Nagyon lényeges, hogy a két eset nem összekeverendő!

Ügylettípusonként érdemes megvizsgálni, hogy az adott eset melyik adóztatási szál alá esik, és annak megfelelően kell kalkulálni, bevallani és befizetni a kapcsolódó reklámadót. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja a két adóztatási szempont közötti különbségeket.

 

Reklám közzététele…

Reklám közzététel megrendelése…

Adóköteles ügylet

…a következő fórumokon:

a) médiaszolgáltatásban,

b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,

c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,

d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,

e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon

…csak a reklámközzétevő megfelelő nyilatkozata hiányában,

vagy ha a reklám közzétevő nem szerepel a NAV reklámadós nyilvántartásában,

vagy ha a megrendelő nem tudja igazolni, hogy a nyilatkozatot kérte, de nem kapta meg , és ezt a tényt nem jelentette be a NAV-hoz,

Adó alanya

Reklám közzétevő:

a) médiatartalom-szolgáltató,

b)médiaszolgáltató,

c) a sajtótermék kiadója,

d) a szabadtéri reklámhordozót, járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,

e) az interneten közzétett reklám esetén  reklám közzétevője.

Reklám közzététel megrendelője

Adóalap

Adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel

(növelve a reklámügynökség által alkalmazott felárral)

Adóalap (a nyilatkozattal, NAV adatbázissal, vagy hiábavaló nyilatkozatkéréssel alá nem támasztott) reklám-közzététel megrendelés (adóköteles ügyletek) havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része.

Saját célú reklám esetén: reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség

Adókulcs

Adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0%

Adóalap 100 Millió forintot meghaladó része után 5,3%

5%

Bevallás, határidő

Éves, az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja

Havi, a megrendelt reklám közzétételéről szóló számla kézhezvételét követő hónap 20. napjáig

Adóelőleg

Két részletben: az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig

Feltöltési kötelezettség

Adóév utolsó hónapjának 20. napjáig

Adókötelezettség

Éves bevallás határidejével egyidőben esedékes

Havi bevallás határidejével egyidőben esedékes

A fenti táblázat jól szemlélteti a szabályozás összetettségét. A hatékony felkészülés jegyében, a Társaságoknak a számviteli rendszerek kialakítása során érdemes végigvenni és tipizálni a reklámadóval érintett tranzakcióikat, és a könyvelési rendszert finom hangolni, annak érdekében, hogy az adóalap meghatározásakor ne egyesével kelljen a főkönyvi kartonokról kigyűjteni az adóalapba tartozó elemeket. Az így kialakított könyvviteli rendszer az adminisztrációs terheket is csökkenti, figyelembe véve, hogy a rendszeren keresztül könnyedén kinyerhető azon ügyletek pontos listája, amelyek esetében, a megrendelőként történő, kötelezettségtől való mentesülés feltételeként előírt nyilatkozatok beszerzése szükséges.

A közzétevői nyilatkozatok beszerzésével járó adminisztratív terheket szintén jelentősen lehet csökkenteni átgondolt módon, hiszen megfelelő a szerződésbe foglalt nyilatkozat is, azaz nem szükséges azt számlánként kiállítani/beszerezni, hanem célszerű azt a partnerekkel kötött szerződés részévé tenni, amire célszerű a hosszú távú szerződések megújításakor is gondolni.

Kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális adóalap megállapítási szabály a reklámadóban is van: először, az egyedi adóalapokat szükséges összevonni, erre az összegre kell az adómértéket megállapítani, majd az így adódó reklámadót a csoporttagok között az adóalapok arányában kell megosztani. Figyelem! Ez a szabály azonban nem minden kapcsolt vállalkozásra vonatkozik, az összevont adóalap megállapítást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a reklám-közzétevők közötti kapcsolt vállalkozási viszony 2014. augusztus 15-ét követő szétválás miatt jött létre.

És ha már az éves bevallásokról esett szó a cikk elején, ne feledkezzünk meg arról, hogy a társasági adó szempontjából is szükség van reklám közzététel megrendeléssel kapcsolatban nyilatkozatok beszerzésére, hiszen ezek hiányában adóalap növelés jöhet szóba. A helyzetet nehezíti, hogy a társasági adó erre vonatkozó szabályai nem egyeznek meg teljes mértékben a reklámadós szabályokkal.

Csak egy példát kiemelve: társasági adó szempontból az ügynökön keresztül történő reklámozás esetében is be kell szerezni a nyilatkozatot az adóalap elkerülése érdekében, miközben reklámadóban ilyen esetben erre nincs szükség, hiszen a reklám közzététel megrendelője ez esetben az ügynök.

A nyilatkozatokról bővebben egy későbbi cikkben írok.

* * *

Nehogy lemaradj! Írd be a tavaszi konferenciáink dátumait a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Kérjük válassza ki egyéni adatvédelmi hozzájárulását! A weboldal használatával elfogadja az adatkezelési szabályzatunkat: Adatvédelmi szabályzat.
Elengedhetetlen Statisztika Marketing ELFOGADOM