A nonprofit gazdasági társaságokról a legtöbb szakirodalom nem „mesél”… A normál társaságok közül kilógnak a sorból a miatt, mert elvileg nem eredményorientáltak, a civilekhez pedig azért nem tartoznak igazán, mert társasági jogi konzekvenciák vonatkoznak rájuk. Ennek okán járjuk kicsit körbe ezeket a gazdasági társaságokat, első körben jogi oldalukról!

Bármely társasági forma létrehozható nonprofit gazdasági társaságként: így lehet közöttük betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság is. Főszabályként az adott társasági formára jellemző társasági jogi szabályokat kell betartani az alapításukkor. A fő különbség a for profit szférához képest, hogy eredményüket, eredménytartalékukat nem oszthatják fel, azt osztalékként – az őt létrehozó tagok részére – még megszűnés esetén sem szabad kifizetni! A létrehozásukat célzó részletjogszabályok nem az új Polgári Törvénykönyvben, hanem a kapcsolódó Cégtörvényben találjuk.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § szakasz az alábbi bekezdéseket tartalmazza:

„(1) A gazdasági társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

(2) Az a gazdasági társaság minősül nonprofit gazdasági társaságnak és cégnevében az a gazdasági társaság tüntetheti fel a nonprofit jelleget, amelynek létesítő okirata tartalmazza, hogy a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.

(3) Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. Nonprofit gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést.”

Azon esetekben mikor a (3) bekezdés alapján működés közben határozza el egy társaság a nonprofittá válását, változásbejegyzési kérelem formájában teheti azt meg. Ez a gyakorlatban nem jelent átalakulást, ugyanakkor a kapcsolódó jogszabályi előírások figyelembe vétele miatt – például társasági adó, osztalékszabályok stb. – célszerűen készülnie egy évközi számviteli zárlatnak, évközi beszámolónak, annak ellenére, hogy ennek letétbe helyezési kötelezettsége nem keletkezik.

Nagyon fontos tudni kimutatni ugyanis, hogy mekkora eredménytartalék hányad az, ami for profit szférából jön és ezt célszerű a főkönyvben külön főkönyvi számlán megjeleníteni. Szintén fontos kezelni – konkrét jogszabályi előírás hiányában, valahogy jogilag, legalább egy taggyűlési jegyzőkönyv formájában -, hogy mi is legyen a korábbi időszakban keletkezett eredménytartalék sorsa, ugyanis ennek kifizetésére tiltó szabály nincs. Amennyiben a tagok egyöntetűleg úgy határoznak, hogy a korábbi időszakban keletkezett eredménytartalékot a nonprofit cél érdekében kívánják felhasználni, akkor osztani fogja a nonprofit időszak alatt keletkezett eredménytartalék sorsát.

Bár a jegyzett tőke emelés problémáját a korlátolt felelősségű társaságoknál kitolták egy évvel, szerintem nem haszontalan pár szót ejteni róla.

Nonprofit gazdasági társaság jegyzett tőke emelése – véleményem szerint – általában nem valósítható meg annak felhalmozott eredménytartalékából, annak ellenére, hogy erre vonatkozólag konkrét jogszabályi előírás nincs, ugyanakkor a Ctv. 9/F § (6) bekezdése szerint:

“Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítése után csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a létesítő okirat rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a fennmaradt vagyon a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti.”

Fenti kitétel alapján az eredménytartalék megszűnéskor sem osztható vissza, illetve ennek terhére időközben sem teljesíthető osztalékfizetés. Eredménytartalékból emelt jegyzett tőke esetében értékpapír juttatás valósul meg, mely után a tagnak akkor keletkezik – keletkezhet – adófizetési kötelezettsége, amikor az üzletrész elidegenítésre kerül, vagy a cég megszűnik.

Visszatérve azokra az esetekre, amikor a korábbi időszakban – még a nonprofit lét előtt – keletkezik ilyen típusú eredménytartalék, akkor előfordulhat olyan eset, hogy használható lesz az eredménytartalék a jegyzett tőke emelésére, amennyiben erre vonatkozóan más döntés a taggyűlésen nem született. A gyakorlatban rendre elmarad az ez irányú döntés, mely – szerintem – nemcsak ebből a szempontból megfontolandó, de a későbbi adózási és gazdálkodási problémák elkerülése végett is szinte elengedhetetlen.

A nonprofit gazdasági társaságok – ha kifejezetten olyan céllal jönnek létre, melyhez közszolgáltatási szerződés megkötése szükséges – már akár alakulásukkor is kérhetik a közhasznú státuszba sorolásukat azzal az ígérvénnyel, hogy két év múlva – mindkét év tekintetében – teljesítik a közhasznúság feltételeként előírt mutatókat.

Mindezt a civil szervezet nem tehetik meg. Ők a közhasznú jogállásba vételüket kizárólag két év elteltével – a paramétereknek való megfelelés esetén – kérelmezhetik, még pedig a Ctv. (nem pedig a Ptk.!!!) 9/F. § (5) bekezdése alapján:

„A nonprofit gazdasági társaság Civil tv. (3)-(5) bekezdésétől eltérően a létrejöttét követően is kezdeményezheti közhasznú jogállásának megállapítását, amelyet a cégbíróság – a létesítő okiratban rögzített tartalmi követelmények elbírálását követően – nyilvántartásba vesz, ha

a) közszolgáltatási szerződést kötött és

b) magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését.”

Tekintve, hogy a Civil tv. a közszolgáltatási szerződés megkötését már a közhasznú státusz meglétéhez köti, így ennek ígérvénye esetén – a csatolt magánokiratra alapozva – bejegyzésre kerül a cégbíróság által, és ennek ténye a cégkivonaton is megjelenik! Arra azért felhívom a figyelmet, hogy egy nonprofittá átalakult gazdasági társaság – véleményem szerint – for profit “üzemmódba” visszatérni nem tud.

Azokban az esetekben, amikor egy nonprofit gazdasági társaság korábban nem kérte a közhasznú jogállásba vételét, de most szüksége lenne rá, akkor a fent említett paraméterek fennállása esetén kérheti a közhasznú státuszba sorolását. Ebben az esetben a jövőre nézve is tehet ilyen nyilatkozatot.

Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek kérték a közhasznú besorolásukat és két év elteltével mégsem teljesítik a paramétereket, automatikusan visszaáll az eredeti, nem közhasznú jogállás, annak minden esetleges pótlólagos adójogi következményével együtt is!

Felhívom a figyelmet, hogy a nonprofit gazdasági társaságok esetében – amennyiben közhasznú jogállással rendelkeznek – a beszámolójuk benyújtásával együtt a Civil tv. szerinti közhasznúsági melléklet közzétételére is kötelezettek. Azon nonprofit gazdasági társaság, aki közhasznú jogállását nem kérte, nem kell, hogy közzétegyen ilyen mellékletet. A Civil tv. keretein belül, a nonprofit gazdasági társaságnak kizárólag akkor kell bármely előírást teljesítenie, ha közhasznú jogállású és akkor is csak a szabályrendszer azon részét, ami a közhasznú szervezetekre vonatkozik.

A nonprofit gazdasági társaság létesíthet természetesen ún. származtatott jogi személyt is, mely jogi személyével kapcsolatos letétbe helyezési kötelezettségének – meglátásom szerint – jelenleg egy módon, a kiegészítő mellékletéhez csatolva, tud eleget tenni.

* * *

A nonprofit gazdasági társaságok szabályrendszerét sok törvényből, részletszabályokból lehet csak összeszedni, pontosan ezért olyan nehéz esetükben tisztán látni. Ha részletesebben is érdekelnek a nonprofit gazdasági társaságok működésének jogi és adózási kérdései, akkor jelentkezz március 30-ig kedvezményesen a Nonprofit szervezetek II. címmel április 6-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol – a nonprofit gazdasági társaságokon túl – az alapítványokkal, egyesületekkel kapcsolatban felmerülő kérdéseidet is megvitathatjuk.