A Reklámadó törvény (Ratv.) az adóbevallás és fizetésen kívül még különféle kötelezettségeket fogalmaz meg a reklámadó alanyaira vonatkozóan, többek között ilyen a reklámadó nyilatkozat is. A nyilatkozattal kapcsolatban kétféle módon keletkezik adókötelezettség, az egyik a reklám közzétevőkre vonatkozik, a másik a reklámot megrendelőkre.

Reklámot közzétevők adókötelezettsége

Az Ratv. 3. § (3) bekezdése szerint a reklámot közzétevő adóalanynak a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy más okiraton – így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben – nyilatkoznia szükséges:

• arról, hogy az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
• arról a tényről, hogy az adóévben, reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Mentesülhet a közzétevő adóalany ezen adókötelezettsége alól, ha felvételét kéri a NAV által vezetett adatbázisba (Ratv. 7/A. §), feltéve, hogy a reklám megrendelésének időpontjában szerepel is a nyilvántartásban. Nézzük is át a legfontosabb tudnivalókat!

Reklámot megrendelők nyilatkozattal kapcsolatos teendői

A reklámot megrendelőknek első körben vizsgálniuk kell, hogy rendelkeznek-e a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán, számviteli bizonylaton vagy más okiraton – így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben – a reklámot közzétevő nyilatkozatával.

Amennyiben a reklámot közzétevő személy, szervezet a nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett eleget, akkor mint reklámot megrendelő adóalany havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám közzététele utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.

Ebben az esetben a megrendelőt terhelő adó mértéke az Ratv. 4. § (2) szerinti adóalap – azaz a reklám közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó részének – 5%-a.

A NAV adatbázisról

A 7/A. §-a értelmében az állami adóhatóság a reklámot közzétevő adóalanyokról, a nevükről (elnevezésükről) és az adóazonosító számukról nyilvántartás vezet, melyet a honlapján is közzé kell tennie. Ez a szabály 2014. december 1-jével lépett életbe és 2015. január 1-jétől vezeti az állami adóhatóság, a reklámot közzétevő erre irányuló kérelme alapján, melyet havonta frissít.

Az adóalanyokat az illetékes adó- és vámigazgatósághoz megküldött, kizárólag erre irányuló, tetszőleges formátumú kérelmük alapján veheti nyilvántartásba az állami adóhatóság, de csak akkor, ha az adó-, adóelőleg bevallási és adó-, adóelőleg fizetési kötelezettségüket határidőben teljesítették, vagy arról nyilatkoznak, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség őket nem terheli. Az adóhatósági nyilvántartásbavételi kérelem, mint adóügyben az adóhatóságnál kezdeményezett első fokú eljárás, az Illeték törvény 33. § (2) bekezdés 23. pontja alapján tárgyi illetékmentes.

Az állami adóhatóság a nyilvántartásbavételt megelőzően ellenőrzéssel vizsgálhatja azon nyilatkozatok megalapozottságát, melyben az adózók úgy nyilatkoztak, hogy az adóévben adófizetési kötelezettség őket nem terheli.

Az állami adóhatóság törli az adóalanyt a honlapján közzétett nyilvántartásból az alábbi esetekben

• ha az adóalany azt kérte,
• ha a bevallásbenyújtási kötelezettségét elmulasztja, vagy adófizetési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti,
• ha az adóalanyt a nemleges nyilatkozata ellenére az adóévben adófizetési kötelezettség terheli, kivéve, ha ezen kötelezettségét a törvény rendelkezésének megfelelően teljesíti,
• a nemleges, Ratv. 7/A.§ (2) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatot tevő adóalany esetén az adóév végén (az adóhatóság a 2016. évi adóévre már törölte a „nemleges adófizetési nyilatkozatot” tevő reklám-közzétevőket a nyilvántartásából),
• ha az adóalany megszűnik,
• ha az adóalany ellen felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indult,
• ha az adóalany adótartozása a naptári hónap 1. napján a 100.000 forintot meghaladja.

Az adóhatóság a beérkezett adatváltozásokat az adatváltozásról való tudomásszerzés napján átvezeti nyilvántartásán, és az átvezetést követő hónap első napján a honlapján közzéteszi.

Az adatbázis közhitelességéről, illetve annak előnyeiről olvashatunk a NAV honlapján:

„E nyilvántartás azon adat(ok) kivételével minősül közhitelesnek, amely adato(ka)t jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (1a) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.”

Vajon érdemes-e az adatbázisba bekerülni?

Tekintsük át mindkét oldalról a számbavehető előnyöket és hátrányokat!

A reklám közzétevők részéről egyrészt csökkenthető az adminisztrációs teher, ha a reklám-közzététel megrendelése időpontjában a reklám közzétevő adóalany szerepel az állami adóhatóság nyilvántartásban, mivel ez esetben nem terheli őt a reklámot megrendelő felé teljesítendő nyilatkozattételi kötelezettség, elegendő évente csak egy alkalommal egy levelet írni az adóhatósághoz! Ugyanakkor hátrány, hogy le kell kérdezni a reklám megrendelés beérkezésekor, hogy benne van-e a vállalkozásunk a NAV adatbázisában!

A reklám megrendelők részéről szintén csökkenthető az adminisztrációs teher, ha a reklám közzététel megrendelése időpontjában a reklám közzétevő adóalany szerepel az adatbázisban, mivel ebben az esetben a reklámot megrendelő automatikusan mentesül az őt terhelő adókötelezettség alól.

A reklámot megrendelő esetében azonban vizsgálnia kell azt, hogy a reklámok megrendelésekor a reklám közzétevő szerepel-e a NAV adatbázisában, továbbá havonta ellenőrizni kell azt, hogy az általuk megrendelt reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlákhoz a beérkezés hónapjában tartozik-e nyilatkozat. A reklámadó analitikus nyilvántartásában lehet azt megoldani, elkülöníteni, hogy igazolva legyen a havi 2,5 millió forint adómentes értékhatár azokban az esetekben is, ahol a reklám közzétevő(k) nem, vagy nem minden számlához adtak nyilatkozatot.

Ha mégsem..

Ugyanakkor más lehetősége is van a reklámot megrendelő adóalanyoknak az reklámadó fizetési kötelezettség alóli mentesülés érdekében, például:

• kérik a reklámot közzétevőtől a nyilatkozat kiadását, és a kérés tényét hitelt érdemlően igazolják, például tértivevénnyel megküldött postai levél, elektronikus levél esetén az olvasást visszaigazoló nyugta vagy az elküldött e-levelek listája alapján
• további lehetőség, ha a kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapják meg: kötetlen formában bejelentik az állami adóhatósághoz a nyilatkozat kiadására irányuló kérelem tényét, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét.

Ez a szabály 2015. január 1-jétől kezdve alkalmazható azzal, hogy a bejelentést a megrendelő kötetlen formában, papír alapon teheti meg a számla kézhezvételének hónapját követő hónap 20. napjáig. Ne feledjük azonban, hogy ez utóbbi eljárás azonban plusz adminisztrációval jár!

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ