Milyen teendőink vannak, ha elhagyjuk Magyarországot – 2. rész

Hogyan tudunk külföldön egészségügyi szolgáltatást igénybe venni?

Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, hogy mikor és milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar honpolgárnak akkor, ha külföldre távozik, illetve hogyan érinti mindez a hazai egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét.

Mai írásunkban elsősorban a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságával kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe a nemzetközi szabályok tükrében.

Elöljáróban, adózási oldalról elmondható, hogy abban az esetben, ha a természetes személy a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, adóügyeit lezárandó, kérheti a személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását, tekintettel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 131. § (5) bekezdésére. Az adó soron kívüli megállapítása egy lehetőség, azzal nem kötelező élni, mert fő szabály szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő év május 20. napjáig kell a bevallást benyújtani.

Olyankor, amikor a magánszemély olyan országba (állam területére) megy dolgozni, amellyel Magyarországnak van hatályos és alkalmazható adóegyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor a megszerzett jövedelemmel összefüggésben az egyezmény szabályait kell alkalmazni.

Az adóegyezmények fő szabály szerint úgy rendelkeznek, hogy a munkaviszonyból (nem önálló tevékenységből) származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkavégzés történik. A magyar magánszemély által külföldön végzett munka ellenértékeként megszerzett jövedelem tehát külföldön adóztatható.

Azt a tényt pedig, hogy valaki Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli képviseletnél (személyesen vagy elektronikus úton) kell bejelenteni.

„Távozásunkról” azonban bizonyos esetekben az egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatali szervet is tájékoztatnunk kell.

Amikor egy magyar állampolgár külföldön vállal munkát, idehaza biztosítási jogviszonya vagy megszűnt, vagy az szünetel (például fizetés nélküli szabadságon van). Ilyenkor felmerül az a kérdés, ha itthon szükségessé válik, hogyan vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást? A magyar TAJ-kártya felmutatásával? Érvényes-e ez, ha nem, itthon külön egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni az adóhatóságon keresztül az orvosi ellátásért (egész évben, vagy csak akkor, amikor az illető Magyarországon tartózkodik)?

A kérdésre a választ a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 2009. január 1-jétől hatályos 29. § (3)–(4) bekezdése adja meg.

E szerint:

  • A Tbj. szerint biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra más jogcím alapján (például diák, nyugdíjas, stb.) jogosult személy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (a továbbiakban: TAJ – szám) igazoló okmányt köteles bemutatni.
  • A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendelet hatálya alá tartozó személy a koordinációs rendelet szerinti formanyomtatvány, illetve hatósági igazolvány bemutatása esetén jogosult egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

Amikor a hazai biztosítási jogviszony megszűnik, vagy például fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt az szünetel, ugyan a magyar TAJ-kártyát nem vonják be (nem korlátozzák), ez azonban ilyenkor idehaza érvényesen nem használható (nincs mögötte jogosultsági jogcím).

Ugyanakkor nem merülhet fel a magyar egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség akkor, ha valaki egy EGT-tagállamban végez munkát. Ilyenkor a koordinációs rendelet alapján abban a tagállamban áll fenn a biztosítás, a járulékot abban az államban kell megfizetni, ahol az illető a keresőtevékenységet végzik. Az ilyen munkavállaló magyar állampolgárnak így joga van, hogy kiváltsa a munkavégzés helye szerinti államban az (egyébként a mienkhez teljesen hasonlatos, merthogy egységes) Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ennek felmutatásával bármely más tagállamban – köztük tehát Magyarországon is – jogában áll igénybe venni az orvosilag indokolt egészségügyi szolgáltatást ugyanolyan feltétek mellett, mint az adott ország saját biztosított állampolgára.

No, ilyen esetekben ezt az uniós kártyát használjuk, ne a magyar TAJ-kártyát! Hogy miért?

Nem csak azért, mert a hazai kártya ilyenkor érvénytelen, hanem azért is, mert a külföldi kártya felmutatásával igénybe vett szolgáltatások értékét a magyar egészségbiztosítási szerv ki tudja számlázni a külföldi teherviselőnek! Ennek érdekében született – 2009. január 1-jétől – egy újabb bejelentési (adatszolgáltatási) kötelezettség.

Az a TAJ számmal rendelkező személy, aki

  • valamely EGT – tagállamban, illetve Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy
  • a Tbj. 11. § a) pont hatálya alá tartozó (nemzetközi szervezettel jogviszonyban álló) magyar állampolgár,

köteles a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. [Ebtv. 80. § (5) bekezdés.]

Na, ebből látja az OEP meg a vele szerződött magyar egészségügyi szolgáltató, hogy magyar vagy külföldi kártyát kell-e használni.

Felhívjuk a figyelmet az egyes adó és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 270. §-ában szereplő átmeneti rendelkezésre, amely szerint az Ebtv. 80. §-ának e törvénnyel beiktatott (5) bekezdésében előírt bejelentést 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteni kellett, akiknek a külföldön vagy a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosítása 2009. január 1-jét megelőzően jött létre.

Ezt a bejelentést a bejelentésre kötelezettnek szóban vagy az OEP által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a kormányhivatalokon belül működő egészségbiztosítási feladatokat ellátó szervhez kell teljesíteni.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!