A munkavégzéshez kapcsolódó munkáltatói költségtérítés számos formában adható. Az utazással kapcsolatban keletkező költségek egy részét a munkáltató köteles megtéríteni, másik részét pedig megtérítheti, ha belső szabályzatában erről rendelkezett.

Előző cikkemben a kiküldetéshez kapcsolódó költségtérítés szabályok kerültek ismertetésre. Cikksorozatom utolsó részében a változó munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos költségek térítésének eseteit, illetve az önálló tevékenységhez kapcsolódó költségtérítést mutatom be.

A változó munkahelyen történő munkavégzéssel kapcsolatos költségek

Léteznek olyan munkakörök, amelyek nem állandó, hanem földrajzilag eltérő munkába járást igényelnek. Például egy mosógépszerelő hol egyik, hol másik településen végzi a tevékenységét.

A kötelező és az adható költségtérítések helyes elszámolásához minden esetben rögzíteni kell, hogy az adott napon pontosan hol van a munkavégzés helye. A dolgozó lakóhelytől az éppen aktuális munkavégzés helyéig illeti meg a költségtérítés a munkavállalót. A változó munkahely változó fajtájú közlekedési eszközöket igényelhet. Ez azonban a költségtérítési kötelezettséget nem befolyásolja.

Előfordulnak olyan helyzetek, amikor a munkavállaló nem a szokásos munkavégzés helyén, hanem attól távolabb köteles ellátni a munkáját. A gondot az okozza, ha a munkavégzés kizárólag saját gépjármű használatával valósítható meg. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 200. § (1) bekezdése alapján a munkavállaló részére meg kell téríteni az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült költségét, vagy, ha a tényleges költség nem állapítható meg, átalányt kell a munkavállaló részére fizetni.

Tételezzük fel, hogy egy budapesti székhelyű vállalkozás az országban több telephellyel is rendelkezik. A vállalkozásnál bevett gyakorlat, hogy a dolgozók napközben – előzetes értesítés nélkül – szembesülnek azzal, hogy saját gépjárművükkel valamelyik vidéki telephelyre kell utazni. Az érintett munkáltató úgy köti meg a munkaszerződéseket, hogy a munkavégzés helye a cég székhelye, összes telephelye és üzleti partnereinek telephelyei.

A munkáltatók egy része nem fizeti ki a saját gépjármű használatának költségeit arra hivatkozva, hogy bár közigazgatási határon kívülre mennek, de a munkavégzés helyén vannak. Ez munkajogi szempontból helytelen, hiszen a munkavállalónak a munkavégzés következtében költsége keletkezik.

Az Mt. 45. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. Változó munkahely esetén a dolgozónak előre kell tudnia, hogy melyik napon hol lesz a munkavégzés helye. Ebben az esetben munkába járás költségtérítésében kell részesíteni. Saját gépjármű használatára nem kötelezhető. Ellenkező esetben belföldi kiküldetést teljesít és a költségtérítést is ennek megfelelően kell kifizetni.

Tovább bonyolítja a dolgot, ha a napi munkavégzés közigazgatási határon belül történő ide-oda közlekedést jelent. Ebben az esetben kiküldetést nem teljesíthet. Napi munkavégzéshez kapcsolódó teljes költségtérítésére (nem 9Ft/km) ebben az esetben is jogosult.

A napi munkavégzéshez kapcsolódó saját gépjármű használatának költségtérítésének teljes összege – útnyilvántartás vezetése mellett – mentes a személyi jövedelemadó alól. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha a fenti munkavégzéshez távolsági vagy közösségi közlekedési eszköz igénybevétele szükséges. Jeggyel vagy bérlettel történő elszámolás esetében a költségtérítés mentes az szja alól.

Önálló tevékenységhez kapcsolódó költségtérítés

Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek a bevétel megszerzése érdekében felmerült és e tevékenységükhöz használt jármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeiket útnyilvántartás vezetése mellett a hivatali, üzleti célból megtett utakra számolhatják el. A cégautóadóra ebben az esetben is figyelni kell.

Tételezzük fel, hogy egy magánszemély megbízási szerződés keretében Szombathelyre utazik. Ebben saját maga döntheti el, hogy milyen közlekedési eszközt vesz igénybe. A döntést sok tényező befolyásolhatja: távolság, útviszonyok, időjárási viszonyok, közlekedési szokások stb..

Amennyiben személygépjárművét használja, akkor a költségelszámolás miatt két eset lehetséges:

• Nem kér/nem kap útiköltség térítést, de a költségeit a megbízási díjával szemben érvényesíteni kívánja. Ebben az esetben ez lehetséges, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy abban a pillanatban megjelenik a magánszemély cégautóadó fizetési kötelezettsége. Ez akkor is így van, ha kiküldetési rendelvényt állítottak ki részére.
• A megbízó megtéríti a személygépjármű használat költségét. Ebben az esetben ez a költségtérítés önálló tevékenység bevételének minősül. Amennyiben a magánszemély a gépjárműhasználatával kapcsolatban költséget számol el, akkor nem mentesül a cégautóadó fizetésének kötelezettsége alól. Ez akkor is így van, ha kiküldetési rendelvényt állítottak ki részére.

Az útnyilvántartás

Az útnyilvántartás a költségtérítés bizonylatául szolgáló dokumentum. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát és az üzemanyagnormát, és mindazokat az adatokat, amelyek a költségelszámoláshoz szükségesek. A legfontosabb ezek közül a hivatalos céllal megtett kilométerek száma.

A költségtérítés egyik módja az, amikor a magánszemély átalány jellegű költségtérítésben részesül. Erre legtöbbször akkor kerül sor, amikor a magánszemély a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra.

A költségtérítés másik lehetséges módja az, mikor útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben a magánszemély. Erre legtöbbször akkor kerül sor, amikor a munkavállaló rendszeresen használja hivatalos célra saját személygépkocsiját. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra (futásteljesítmény) elszámolhatók.

Az egyik módszer szerint – üzemanyagköltség címén a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag-mennyiség és a NAV által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg számolható el, vagy a számlával igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá – a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában. Üzemanyag-fogyasztási normaként alapnorma (korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma) vagy alapnorma-átalány vehető figyelembe a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 2.§-a szerint.

A költségelszámolás másik módszere lényegesen egyszerűbb. Ekkor az előzőekben már ismertetett üzemanyagköltség mellett a számlák, bizonylatok alapján elszámolt egyéb járműhasználattal összefüggő költségek helyett a kilométerenkénti 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség vehető figyelembe.

* * *

Legyél az elsők között! Írd be konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016