Dr. Zsignár Bernadette vagyok, adószakértő, ügyvéd. Cikksorozatomban a társasági jog területén felmerülő gazdasági bűncselekményekkel foglalkozom.

Két év szabadságvesztés székhely-változás bejelentésének elmulasztásáért? Mindez előfordulhat a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény megvalósítása esetén.

A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény súlyosabb alakzatát bűntettként tartja nyilván a Btk. 409. §-a, és elkövetőjét három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, míg enyhébb, gondatlanságból elkövethető alakzata „pusztán” vétség, mely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A relatíve súlyos büntetési tételek ellenére keveset hallunk erről a bűncselekményről, pedig igen nagy számban valósul meg a mindennapokban. Elkövetése döntően azért marad rejtve, mert sem elkövetői, sem azok sincsenek tudatában, hogy magatartásuk bűncselekmény, akik feljelentést tehetnének. A felelősségre-vonásra jellemzően vagy a versenytárs általi feljelentés, vagy a súlyosabb bűncselekmények kapcsán induló nyomozás alapján kerül sor.

A törvényalkotót a cselekmény szankcionálásánál a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, bárki által megtekinthető nyilvántartások hitelességének védelme vezette. Ilyen nyilvántartás pl. az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás vagy a zálogjogi nyilvántartás. Össztársadalmi érdek, hogy ezek tartalma a valóságot mutassa.

A bűncselekmény szándékosan és gondatlanul is elkövethető.

Szándékos elkövetés

A Btk. szerint a szándékos alakzatot csak a gazdálkodó szervezet vezető állású személye követheti el.

A gazdálkodó szervezet vezető állású személyének a Btk. 414. § (2) bekezdése szerint nem csak a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője számít, de felügyelőbizottságának tagja is, sőt a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetében az ezek vezetésére kinevezett személy, illetve egyébként minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata vagy társasági szerződése ilyenként határoz meg.

Ez utóbbi fordulat azért érdemel figyelmet, mert a bűncselekmény nem csak gazdasági társaságok esetében követhető el, hanem minden olyan szervezetnél, amely gazdasági tevékenységet folytat, és adatainak változását valamely közhiteles nyilvántartásba törvényes képviselője köteles bejelenteni. A 2012. előtti szabályozás így nem tette lehetővé egyesületek adatbejelentési kötelezettségének büntetőjogi szankcionálását, míg a hatályos szabályozás ezekre is vonatkozik, ha azok gazdasági tevékenységet is folytatnak.

A vezető állású személy három módon valósíthatja meg az alaptényállást:

1) Közreműködik abban, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén ne legyen fellelhető.

A közreműködés mikéntjét a törvény nem határozza meg, bármely aktív vagy passzív magatartás szóba jöhet, amely azt eredményezheti, hogy a gazdálkodó szervezet a székhelyén nem található meg. Az elkövető tudatát át kell fognia az eredmény esetleges bekövetkezésének, azaz tudnia kell, hogy magatartásának lehetséges eredménye a cég fellelhetetlensége lesz. Egy gazdasági társaság vezetője azonban sikeresen ritkán hivatkozhat arra, hogy nem gondolta volna, hogy magatartása a cég fellelhetetlenségéhez vezet, így e motívum bizonyítása nagy erőfeszítéseket nem igényel a vád képviselőjétől.

Az ítélkezési gyakorlat a bűncselekmény megállapításához korábban megkívánta, hogy a társaság szabályosan módosítsa létesítő okiratát, és ennek 30 napon belüli cégbírósági benyújtását mulassza el a cég képviselője. Azonban, ha egy gazdálkodó szervezet kifejezetten azért változtatja meg tényleges székhelyét, hogy ezáltal a cég ne legyen feltalálható, életszerű, hogy a legfőbb szerv a társasági szerződését sem módosítja.

Ennél fogva ma már megvalósultnak tekinti az ítélkezési gyakorlat a bűncselekményt akkor is, ha a cég tényleges működését egyértelműen a székhelytől eltérő, cégbíróságra be nem jelentett helyen folytatja. Ennek számít pl., ha a cég székhelyéül bejelentett ingatlant a cég értékesíti, és annak használatát másnak átengedi, vagy ha a cégtulajdonos ügyvezető a saját tulajdonát képező székhelyként bejelentett ingatlant értékesíti, onnan elköltözik, és a cég operatív irányítását is máshonnan végzi (8-H-BJ-2008-11. bírósági határozat).

2) A tényállás akként is megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezető állású személye közreműködik abban, hogy közhitelű nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosultként bejegyzésre, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen, illetve ismeretlennek minősül.

Itt a jogalkotó az közismert jelenséget kívánta szankcionálni, amikor egy gazdálkodó szervezet legfőbb szerve vezető állású személlyé hajléktalan, vagy quasi hajléktalan (akinek lakóhelye, vagy tartózkodási helye ismeretlennek tekinthető) személyt választ meg. (Ez esetben annak köszönhetően válik áttételesen elérhetetlenné a cég, mert az új ügyvezető a neki szóló hivatalos leveleket nem tudja átvenni, rajta keresztül a cégbíróság nem tudja a cég törvényes működésének helyreállítását kezdeményezni.).

Értelemszerűen itt a cégnyilvántartásba való bejelentési kötelezettség már az új vezető állású személyt terheli, aki ennek a társasági szerződés módosításakor ügyvédi közreműködéssel eleget is tesz, és adatai bejegyzésre is kerülnek a cégnyilvántartásba. A bűncselekményt nem a korábbi (ekkor már lemondott) vezető valósítja meg, hanem az új, akivel szemben azonban – pontosan ismeretlen elérhetősége folytán – igen ritkán indul büntető eljárás.

3) A bűncselekmény harmadik alakzata esetén a gazdálkodó szervezet vezető állású személye abban működik közre, hogy közhitelű nyilvántartásba a gazdálkodó szervezet tulajdonosaként olyan személy vagy gazdálkodó szervezet kerüljön bejegyzésre, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül, illetve amely a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén nem lelhető fel, vagy aki, illetve amely nem a tényleges tulajdonos.

Ez az alakzat két esetkört takar. Egyrészt, amikor a cég fantomizálódása abban nyilvánul meg, hogy tulajdonosai sem lelhetőek fel, így a cégbíróság (vagy a szervezet nyilvántartó egyéb bíróság) törvényességi felügyeleti (vagy a jogi személyre vonatkozó egyéb) eljárásában nem tudja a legfelsőbb szervet összehívni, és így esély sincs a cég törvényes működésének helyreállítására. A bűncselekményt itt is a vezető tisztségviselők valósítják meg, akik jellemzően maguk is nehezen fellelhetőek (többnyire hajléktalanok).

A második alesetben a gazdálkodó szervezet székhelyén megtalálható, csakúgy, mint vezető tisztségviselői, és a bejegyzett tulajdonosok is. A tényállás Btk.-ba emelésének oka az a szintén közismert jelenség, amikor a bejegyzett tulajdonosok valójában strómanok, és a valódi tulajdonosok személye a nyilvánosság elől rejtve marad. Ezt a bűncselekményi alakzatot is csak a vezető tisztségviselő tudja megvalósítani, ha tudja, hogy a társaság valamely tagja valaki más érdekében tartja birtokában a szóban forgó üzletrészt, és az ő tulajdonosi érdekeit pusztán csak képviseli a társaság legfelsőbb szervében. Azt bizonyítani, hogy a vezető tisztségviselő minderről tud, igazi kihívás a vádhatóság számára, ezért e bűncselekmény kapcsán releváns bírói gyakorlat nem alakult ki.

Gondatlan elkövetés

A tényállás vétségként szankcionált alakzatát bárki elkövetheti, aki számára jogszabály valamely közhiteles nyilvántartásba bejegyzendő, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését írja elő, melyet a nevezett elmulaszt. E cselekmény elkövetője a nélkül is büntetendő, hogy őt a gazdálkodó szervezet fellelhetőségének ellehetetlenítése motiválna.

A gondatlan elkövetést akkor állapítják meg, ha az adatváltozás alapjául szolgáló esemény, jogügylet megtörtént, de a vezető tisztségviselő nem tette meg a nyilvántartásba vételhez szükséges lépéseket. Tipikusan megállapítható a tényállás megvalósítása, ha van tárgyi bizonyíték az adatok megváltozására. Ilyen például, ha az adat-változás bejegyzéshez szükséges dokumentumok elkészültek, azonban a vezető tisztségviselő egyszerű mulasztásánál fogva azok nem kerülnek az illetékes hatósághoz benyújtásra (BH2006. 106.).

Mint látható, érdemes komolyan venni a különféle közhiteles nyilvántartásokba bejegyzendő adatváltozások bejelentését, mert ezek elmulasztása akkor is járhat büntetőjogi következményekkel, ha a mulasztót semmiféle hátsó szándék nem vezérli.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016