Cikksorozatom első részében a kártalanítás és kártérítés közötti tartalmi, számviteli és adózási különbségeket jártuk körbe. Mai írásomban a károk megtérítésének további lehetséges eseteinek – kötbér, bánatpénz és sérelemdíj – jogi, számviteli és adózási szempontból történő elhatárolására kerül sor.

Kötbér

A kötbért írásban kell kikötni, különben az nem lesz érvényes. Amennyiben a kötbért a szerződés nem teljesítése esetére kötik ki, akkor annak bekövetkeztekor a jogosult a teljesítés és a kötbér közül csak az egyiket követelheti. Azonban a nem teljesítéstől eltérő egyéb más okból kikötött kötbér megfizetése mellett kérhető a teljesítést is.

Például a vevő a szállító felé határidő be nem tartása miatt előre és írásban késedelmi vagy nemteljesítési kötbért köthető ki.

A kötbér egyik előnye a kártérítéssel szemben, hogy nem kell külön igazolni, hogy ténylegesen mennyi kár érte a károsultat. A kötbér akkor is jár a jogosultnak, ha a szerződésszegés nem okozott neki kárt, vagy ha a felmerült kár nehezen vagy egyáltalán nem számszerűsíthető. Például egy társaság üzleti hírnevének rontásával okozott kár nehezen számszerűsíthető. Ha a jogosultnak kára is keletkezett, akkor csak a kötbér összegén felüli kárának megtérítését követelheti.

A kötbér összege nem lehet túlzott összegű. Az, hogy mi minősül túlzottnak vagy nem túlzottnak, azt egyik jogszabály sem definiálja, mert annak mértéke mindig az adott eset körülményei alapján határozható meg.

Bánatpénz

A bánatpénz szerződésben kiköthető fizetési kötelezettség arra az esetre, ha a szerződő fél eláll a szerződéstől, amely eset nem azonos a szerződés felmondásával, azaz gyakorlatilag egy kártalanítás.

A bánatpénzt fizető fél a szerződéstől hátrányos jogkövetkezmények nélkül elállhat és azért, hogy a partnerét ért károsodást mérsékelje, bánatpénz fizet. A megállapodáson alapuló elállás nem szerződésszegés, ebből következően az annak jogkövetkezményeként fizetendő bánatpénz sem kártérítés.

Például ingatlan eladás esetén az ingatlanközvetítővel történő megállapodás és az ügyvéd előtti szerződéskötés között általában eltelik pár nap. Ez alatt megtörténhet, hogy az eladó mégis másik vevőnek adja el a lakását. Az értékesítési szerződés megkötésétől való elállás díja a bánatpénz, amelyet az eladó az ingatlanközvetítőnek fizet.

Mindebből következően a bánatpénz ellenértéknek minősül, mivel a szerződés egyoldalú megszüntetését jogszerűen gyakorló fél a bánatpénzzel vásárolja meg a szerződés megszüntetésének lehetőségét úgy, hogy ezután a másik fél a szerződés teljesítését nem követeli. A bánatpénz tehát a szerződés másik fél általi megszüntetése tűrésének pénzbeli ellenértéke, amely az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján szolgáltatásnyújtás [Áfa tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja és 13. § (2) bekezdés b) pontja].

Sérelemdíj

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogok megsértése miatti nem vagyoni kártérítést a sérelemdíjként definiálta [Ptk. 2:52. §]. A sérelemdíj akkor is jár, ha a személyiségi jog megsértéséből a sértettnek semmilyen nem vagyoni kára nem származik. A Ptk. tételesen nevesíti azokat a főbb jogokat, amelyek megsértése esetén sérelemdíj követelhető.

Például autóbalesetet szenved egy olyan fiatal sportoló, akinek a pályafutása ígéretes. A balesetből hamar felgyógyul, nincs jelentős mértékű kimutatható egészség-csökkenése, de a sportolói pályafutását nem folytathatja. Emiatt keletkezett kára miatt sérelemdíjra jogosult. A sérelemdíj megítélésekor kell figyelembe venni, hogy a sportoló mit veszített ezzel a sérüléssel és a sérelemdíj mértékét ennek alapján kell megállapítani.

Jogi személy is követelhet sérelemdíjat, mert a jogi személy személyéhez fűződő jogaira is a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen lehet például a jó hírnév sérelme, az üzleti titkok megsértése.

A kötbér, sérelemdíj fizetőnek az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig (nem a mérlegfordulónapig!) ilyen jogcímen ismertté vált összeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni [Számviteli törvény 81. § (2) bek. a)-b) pontja].

Az óvatosság elvének érvényesülése érdekében a kötbért, sérelemdíjat kapónak csak az adott üzleti évhez kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett kötbér, sérelemdíj összegét lehet elszámolni egyéb bevételként [Számviteli törvény 77. § (2) bek. a)-b) pontja].

A kötbér megfizetése után áfát nem kell fizetni, viszont a bánatpénz szolgáltatásnyújtás, tehát az áfa fizetési kötelezettséggel jár, ezért arról számlát kell kiállítani. A kötbér esetében a számviteli törvény szerinti bizonylat kiállítása is elegendő annak könyveléséhez. További alapbizonylat még az a szerződés, amely a fizetendő összegre való jogosultságot tartalmazza, továbbá szerződés hiányában az az írásbeli dokumentum, amellyel a károsult fél igényét a kárt okozó felé bejelenti.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.
• Budapest III. – 2017. január 10.-január 11.