Fontos, hogy a vállalkozások folyamatosan „méretet vegyenek” magukról, tisztában legyenek cégméretükkel, meghatározzák kapcsolt vállalkozásaikat, és ezek alapján eleget tegyenek a mutatószámaik, méretkategóriájuk alapján előírt kötelezettségeiknek.

Ehhez azonban legalább három jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek ismerete szükséges, mivel a kapcsolt vállalkozások fogalmát eltérően határozza meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény, a számvitelről szóló törvény és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, és a három jogszabály alapján számolt cégmérethez eltérő jogok és kötelezettségek társulnak. Cikksorozatomban e három törvény kapcsolt vállalkozás fogalmát tekintem át, elsőként a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint.

Minden vállalkozásnak be kell sorolnia magát a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) szerinti vállalati méretkategóriákba, hiszen ettől függően jogosult bizonyos kedvezményekre, támogatásokra, illetve járulék és adminisztrációs mentességekre.

A Kkv. tv. 3. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozásnak) minősül, amennyiben összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Az e feletti mutatószámokkal rendelkező vállalkozás, tehát nem minősül KKV-nak, így rá nem vonatkoznak a kifejezetten KKV-k számára járó kedvezmények, mentesülések. De a KKV kategórián belül is megkülönbözteti a törvény a kisvállalkozásokat, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, illetve a mikrovállalkozásokat, melyek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A kisvállalkozások és a mikrovállalkozások számára további adókedvezmények és mentesülések járnak (pl. transzferár-nyilvántartás készítése alóli mentesség, innovációs járulék fizetése alóli mentesség).

A mutatószámokat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az euróban meghatározott limitösszegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a besorolandó vállalkozás üzleti évének lezárásakor (fordulónapon) érvényes deviza középárfolyamot, újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

A Kkv. tv. szerinti besorolási minősítések elvesztése vagy megszerzése akkor következik be, amikor a vállalkozás két egymást követő beszámolási időszakban lépi túl a mutatószám-limiteket, vagy alattuk marad.

Nem minősülhet KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

A besorolás során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalkozás rendelkezik-e kapcsolódó vagy partnervállalkozásokkal, mert amennyiben igen, tehát létezik olyan vállalkozás, amely megfelel a törvény 4. paragrafusában foglaltaknak, akkor a besorolást nem az egyedi beszámoló, hanem a konszolidált beszámoló alapján, ennek hiányában az egyes érintett vállalkozások egyedi beszámolói összevont mérlegfőösszeg, nettó árbevétel és létszám adatai alapján kell meghatározni, figyelembe véve a Kkv. tv. 5. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakat. Amennyiben a vállalkozás működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni.

Partnervállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és amelyben a besorolandó vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásával együttesen, illetve amelynek a besorolandó vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásával együttesen a tulajdoni részesedése – jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján – legalább 25%.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

• egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
• egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással az előbbiekben felsorolt kapcsolatban.

Figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén teljesítik az előbbiekben felsorolt kapcsoltsági kritériumokat, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

A törvény a közösen fellépő természetes személyekre nem ad taxatív meghatározást, így azok lehetnek közeli hozzátartozók is (de önmagában a közeli hozzátartozói viszony nem jelent feltétlen kapcsolódó státuszt), akár teljesen független személyek is, amennyiben teljesül, hogy az általuk birtokolt, irányított vállalkozások azonos, vagy egymással szomszédos piacon tevékenykednek. Utóbbira viszont már tartalmaz a Kkv. törvény definíciót: szomszédos piac az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el.

A befektetői érdekeltségek tekintetében a kapcsolódó és partnervállalkozási státusz megállapítását a Kkv. tv. 4. § (6) bekezdése előírásainak alkalmazásával kell elvégezni.

Korábbi cikkemben utaltam rá, hogy a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (Innovációs tv.) életbe lépésével megváltozott a korábbi szabályozás és az innovációs járulék fizetési kötelezettség megállapításához a Kkv tv. szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait már nem kell figyelembe venni.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.
• Budapest III. – 2017. január 10.-január 11.