Ingatlan ügyletek adótervezése – 1. rész

Tippek az ingatlan értékesítés és bérbeadás adóoptimalizálásához

Gyakorló szakemberként nemegyszer tapasztaljuk, hogy az ingatlanok bérbeadása és értékesítése kapcsán az ügyfelek az adótervezés eszközeivel szeretnének élni. Ebben a cikkben igyekszünk néhány ötletet adni ehhez. Az adótervezéshez pontos számításokra van szükség, azonban néhány adózási kérdést átgondolva az adótervezés irányát már meg lehet tervezni. Ebben a cikkben alapvetően az ingatlan bérbeadásával és értékesítésével kapcsolatban felmerülő adóoptimalizálási kérdésekre térünk ki.

Az ingatlan bérbeadás esetén az okozza a problémát, hogy nem mindegy, hogy egy társaság magánszemélynek vagy társaságnak adja bérbe az ingatlanját.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (későbbiekben: Áfa tv.) 86.§ (1) bekezdés l) pontja értelmében alapvetően mentes az adó alól az ingatlan bérbeadása, azaz a bérbeadáshoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa ilyen esetben nem vonható le.

Az Áfa tv. 88.§ (1) bekezdés b) pontja értelmében, illetve (4) bekezdése értelmében az adóalany a lakóingatlan bérbeadását adókötelessé teheti, így a bérbeadáshoz kapcsolódó áfa is levonhatóvá válik.

Egy magánszemély bérlő számára az adómentes bérbeadás a kedvező – elsősorban az ár miatt -, de ilyenkor a bérbeadó társaság nem tudja érvényesíteni a bérbe adott ingatlannal kapcsolatosan felmerült költségek előzetesen felszámított áfáját. Amennyiben társaságnak történne a bérbeadás, akkor viszont az áfa köteles bérbeadás lenne a jobb megoldás (kivéve alanyi adómentes társaságnak történő bérbeadás esetén), mivel az általános forgalmi adó a társaságok esetén jellemzően finanszírozási tétel, arról nem is beszélve, hogy az ingatlant bérbe vevő társaság számára fontos az ingatlanhoz kapcsolódó felújítás, beruházás tervezésekor, hogy az adóköteles ingatlan bérbe vételhez kapcsolódjon.

Ingatlan bérbeadása esetén számolni kell azzal, hogy egyszer az ingatlan értékesítésre is kerülhet, amely az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében mentes az adó alól.

A j) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése (továbbiakban: régi ingatlan) függetlenül az ingatlant megvásárló személyétől, azaz társaság és magánszemély esetén is.

Kivétel a fenti szabály alól annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan). Azaz a beépített ingatlanok köréből a beépítés alatt álló ingatlan, a beépített új ingatlan és az építési telek értékesítése kötelezően adóköteles, ezáltal az értékesítésre nem kell a fordított adózást alkalmazni.

Az Áfa tv. 88.§ (1) bekezdés a) pontja értelmében a régi ingatlanok esetében az adókötelezettség választható, ilyenkor az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, kivéve, ha ez tőle nem követelhető, azaz magánszemély esetén egyenes adózással 27% áfa felszámításával kell értékesíteni.

A fenti esetet meg lehet oldani úgy, hogy a tevékenységeket (bérbeadás, ingatlan tulajdonlása és értékesítési lehetőségei) külön társaságokba tesszük, mely az adókockázat elkerülése miatt is célszerű. Így létrejöhet egy – kizárólag – az ingatlan tulajdonával rendelkező cég, illetve egy külön cég az üzemeltetésre, melyet érdemes cégcsoportként megalapítani és – számos adóeszközzel élve – az adómentes és adóköteles ingatlan bérbeadás, értékesítés megvalósul anélkül, hogy az adólevonási jogunkat elvesztenénk.

Az üzemeltető társaságba érdemes felvenni a munkavállalókat, akik gondoskodnak az ingatlan bérdadásáról, így erre a cégre érdemes KIVA alanyiságot választani, illetve az általános forgalmi adó szempontjából pedig pénzforgalmi elszámolást, de természetesen ezt célszerű számokkal is alátámasztani. A tervszámok akár már a tervezés fázisában is sokat segíthetnek.

Miért éri meg ezeket az adóoptimalizálási lépéseket megtenni, mi az előnye ennek?

A KIVA koncepciója, hogy ezen vállalkozásoknál kiváltja a nyereséget terhelő adót (a 10 és 19 százalékos társasági adót), valamint a bérek után fizetendő közterheket (a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást) is. A KIVA alanyának ezek helyett mindössze 16 százalék kisvállalati adót kell megfizetnie. Az adóalap ennek megfelelően két komponensből áll: az egyik az adózó (korrigált) pénzforgalmi szemléletű eredménye, a másik pedig a személyi jellegű kifizetések összege, mely az ingatlan üzemeltető társaságok két sarkalatos pontja. Ami a vállalkozás nyereségét illeti: a pénzforgalmi szemléletnek köszönhetően – melyet erősít az általános forgalmi adóban választott pénzforgalmi szemlélet is – lényegében kizárólag a vállalkozás termelő, szolgáltató tevékenységéből ténylegesen elért bevételek alapján számított eredmény képez adóalapot.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek az ingatlanok hasznosításával kapcsolatos adózási és adótervezési kérdések, akkor jelentkezz augusztus 20-ig kedvezményesen Az ingatlan ÁFÁ-ról mindenkinek a 2016. évi jogszabályváltozások tükrében címmel 2016. szeptember 20-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!