Cikksorozatom első részében az IFRS 16 Lízing Standard (a továbbiakban: a Standard) hatályát, a már folyamatban levő szerződések minősítési szabályait, illetve a lízing fogalmának, futamidejének Standard szerinti értelmezését jártuk körbe. Mai írásunkban a lízing számviteli elszámolásának szabályai, a lízingdíj összetevői, valamint az új Standard várható hatásai kerülnek bemutatásra.

A lízing számviteli elszámolása

A lízing kezdete az az időpont, amikor a lízingbeadó az eszközt a lízingbevevő rendelkezésére bocsátja.

Ekkor a mérlegbe a lízingbevevőnek fel kell vennie az eszközt és kötelezettséget, azaz
a) a lízingkötelezettség kezdeti összegét, melyet a lízing implicit kamatlábával diszkontált lízingdíj-fizetések jelenértékén kell értékelni, ha az meghatározható. Ha nem határozható meg, akkor a járulékos hitelfelvétel kamatlábát kell alkalmazni a diszkontáláshoz.
b) a lízing kezdetekor vagy azt megelőzően fizetett lízingdíjakat;
c) a kezdeti költségeket;
d) az eszköz szerelésével, szállításával, üzemeltetési helyének helyreállításával, szerződésben előírt állapotba hozásával kapcsolatban felmerülő költségek becsült összegét, kivéve, ha azok készletek létrehozása céljából merültek fel.

Az eszközt annak üzembe helyezése után gazdálkodó döntése szerint kell értékelni:
a) bekerülési érték modell alapján – az eredményben az értékcsökkenés és az esetleges leírások összege jelenik meg;
b) átértékelési modell alapján – az átértékelések hatása az egyéb átfogó jövedelem tételében, a saját tőkén belül jelenik meg;
c) a befektetési célú, lízingelt ingatlant valós értéken kell értékelni akkor, ha a gazdálkodó a többi befektetési célú ingatlanjaira az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti valós érték modellt alkalmazza.

A lízingdíj összetevői

a) fix díjak (ideértve a lényegében fix díjakat is), csökkentve az esetleges lízingösztönzőkkel;
b) változó lízingdíjak, amelyek valamely indextől vagy rátától függenek (pl. kamatláb);
c) a vételi opció lehívási ára, ha a lízingbevevő biztos abban, hogy lehívja az opciót; és
d) a lízing megszüntetése miatti büntetések, ha a lízing futamidejében egy lízingmegszüntetési opció lízingbevevő általi lehívását is figyelembe vették;
e) a maradványérték-garanciák keretében várhatóan kifizetendő összegek.

A lízingdíjak nem tartalmazzák a szerződés nem lízingjellegű összetevőihez kapcsolható kifizetéseket, kivéve, ha a lízingbevevő úgy dönt, hogy a nem lízingjellegű összetevőket egy lízingjellegű összetevővel kombinálja és egyetlen lízingjellegű összetevőként számolja el.

A lízingbevevő köteles a lízing kötelezettséget átértékelni, ha:
a) a maradványérték-garancia keretében várhatóan fizetendő összeg változik;
b) a jövőbeni lízingdíjak az alapul vett index vagy kamatláb módosulása miatt változnak;
c) a lízing futamidejének változása vagy a fel nem mondható időszak változása miatt;
d) a mögöttes eszköz vételi opciója értékelésének változása miatt.

A maradványérték-garanciák felülvizsgálatából eredő változások, illetve az indexek és kamatlábak változásai a lízing kezdetekor meghatározott kamatláb alapján számítandók, míg a lízing futamidejében vagy a vételi opció értékelésében beálló változások esetén a változás napján felülvizsgált, újraszámított kamatláb alkalmazandó.

A lízingbevevőnek a kezdőnap után a kötelezettséget a felülvizsgált diszkontráta alkalmazásával újra kell értékelnie, és annak összegét a lízing során kapott, használati jogot megtestesítő eszköz értékét módosító tételként kell elszámolnia. Ha emiatt az eszköz értéke negatívvá válna, akkor a fennmaradó összeget az eredménykimutatásban kell elszámolni.

Az új Standard várható hatásai

• A lízing definíciója a magyar és IFRS szabályozásban lényegesen eltérő lesz. Emiatt az adójogszabályoknak is változniuk kell annak érdekében, hogy azonos módon és alapon adózzanak az IFRS-eket alkalmazók, és azt nem alkalmazók.
• Majdnem minden, régi lízing standard (IAS 17 Lízing) alapján operatív lízingnek minősülő ügylet a Standard alkalmazásakor nem költségként számolandó el, hanem úgy, ahogy a pénzügyi lízing, kivéve, ha a gazdálkodó alkalmazza, illetve alkalmazhatja a Standardban megjelölt könnyítéseket.
• Tekintettel arra, hogy a pénzügyi kimutatások szerkezete a lízingek számviteli elszámolása miatt változni fog (inkább mérlegtételek jelennek meg, melyek eredményben való megjelenése a lízing futamidejéhez kapcsolódik) elképzelhető, hogy a jelentős számú lízingszerződéssel rendelkező cégek esetében a teljesítmények értékeléséhez kapcsolódó mutatószámaikat (key performance indicators) újra kell gondolniuk.
• A Standard több új szempontot fogalmaz meg a szerződések minősítésével, a kapcsolódó eszközök és kötelezettségek értékelésével és újraértékelésével kapcsolatban, amelyeket a belső folyamatokban figyelembe kell venni. Ez különösen érinti azon gazdálkodókat, amelyek jelentős számú lízingszerződést kezelnek, hiszen esetükben az új szerződések akár IT rendszerek fejlesztéseit is igényelheti.

* * *

Amennyiben a munkád során már elköteleződtél az IFRS-ek mellett vagy éppen küszöbön az áttérés a nemzetközi szabályok alkalmazására, akkor kérdezz bátran és gondolkodjunk együtt az IFRS Szakemberek Klubjában! Legyél Te is Klubtag! Jelentkezz! >> IFRS Szakemberek Klubja