A cafeteria rendszer jellemzői – 1. rész

A nettó elszámolás előnyei és hátrányai

Rendszeresen felmerülő kérdés a cafeteria rendszert működtető vállalkozásoknál, hogy melyik megoldás a jobb: ha nettóban, vagy ha bruttóban kezelik a választható juttatási rendszert?

A korrekt válasz a kérdésre, hogy az attól függ… Azaz nem mindegy, hogy kinek az oldaláról és milyen szempontból vizsgáljuk az előnyöket és az esetleges hátrányokat.

Szeretném azzal kezdeni, hogy definiáljuk, mi is az a cafeteria rendszer. Az utóbbi időben meglehetősen sokféle tartalommal alkalmazzák ezt a fogalmat. A cafeteria távolról sem csupán néhány, adótörvény által meghatározott juttatási formát jelent.

A rendszer lényege, hogy a munkáltató egy költségkeretet – cafeteria keretet – határoz meg, amelyhez hozzárendel egy juttatási választéklistát. Az egyes munkavállalók pedig saját maguk döntik el, hogy a részükre meghatározott cafeteria keretet milyen juttatásokra és milyen összegben kívánják felhasználni.

Arra vonatkozóan semmilyen korlátozó szabályozás nincs, hogy a rendszerbe milyen választható elemeket lehet beilleszteni. Szinte bármilyen termék vagy szolgáltatás szerepelhet benne, az Szja törvény által nevesített juttatásokon felül is. A rendszer működését jellemzően egy cafeteria szabályzat irányítja, amely tartalmazza többek között a keret terhére választott juttatások elszámolási módját, ami lehet nettó vagy bruttó.

Nézzük, hogy mit jelent a két elszámolási rendszer!

Nettó cafeteria rendszer esetén a munkáltató által meghatározott cafeteria keretet a munkavállaló teljes egészében felhasználhatja a választott juttatásai nettó értékére, azaz az egészet elköltheti igénye szerint. Nem kell azzal foglalkoznia, hogy az egyes juttatások milyen közteher alá esnek, ez őt nem érinti.

A juttatásokra vonatkozó adókötelezettséget a munkáltató viseli a cafeteria kereten felül. Mivel a munkáltató nem tudja előre, hogy a dolgozói milyen cafeteria elemeket választanak, így azt sem tudja megtervezni, hogy a választott juttatásokra milyen költsége rakódik még. Ráadásul ez az adójogszabályok módosulásával évről évre változik.

Ez a büdzsétervezésnél elég nagy rugalmasságot igényel, amit viszont a gazdasági vezetés nem nagyon tolerál. A költségkockázat csökkentésére lehet különböző szabályokat bevetni, ezzel azonban a munkavállalók választási szabadságát korlátozzák, ami viszont a dolgozók nemtetszését válthatja ki.

A fentiekből már érzékelhető, hogy a nettó elszámolás előnyös lehet a munkavállalói oldalnak, a cég gazdálkodása szempontjából azonban több a hátránya.

A régebbi juttatási hagyományokkal rendelkező cégeknél találkozunk gyakrabban nettó elszámolással, ami többnyire abból adódik, hogy még az áldott adómentes korszakban vezették be a cafeteriát, és később az adóterhek megjelenésével sem akarták a dolgozókat terhelni vele. A másik jellemzően nettós cégtípus, a sok külföldi munkavállalót foglalkoztatók, ahol nehéz lenne megértetni az esetleg csak rövidebb ideig itt dolgozókkal a magyar adójogszabályokat.

Cikksorozatom második részben taglaljuk a bruttó elszámolás jellemzőit, valamint a mostani adóváltozások által kiváltott „bruttósítási” hullámot.

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a hazai cafeteria rendszer 2017. évi jelentős átalakításai, akkor jelentkezz 2017. január 3-ig kedvezményesen Cafeteria 2017–változások és újdonságok címmel 2017. január 18-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!