A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek (T.) volt egy 1996. december 31. napjáig hatályos szabálya [44. § (1) bekezdés] miszerint az öregségi nyugdíj összegét a főfoglalkozás keretében elért keresetnek a havi átlaga alapján kell megállapítani. Ez a szabály 1997. január 1-jétől megváltozott, ettől az időponttól minden nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet összeszámolnak a nyugdíj kiszámításánál. De nem visszamenőleg!

A T. 44. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért keresetnek – 1987. december 31. utáni és 1997. január 1-je előtti időtartam alatt a főfoglalkozás keretében elért keresetnek – a havi átlaga alapján kell megállapítani.

Lényegében ezt tartalmazza a ma hatályos, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdésének a) pontja is. Annak ellenére, hogy a tárgyalt időszakban a mellékfoglalkozásból származó keresetből tényleg levonták (mert le kellett vonni) a nyugdíjjárulékot, azt részben csak akkor lehet beszámítani a nyugdíjba, ha a főfoglalkozású jogviszony részmunkaidejű volt.

Amennyiben a nyugdíjigénylőt 1997. január 1-jét megelőzően főfoglalkozásában a jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben foglalkoztatták, a főfoglalkozással egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból (ipari szövetkezeti tagságból) származó keresetet időarányosan figyelembe kell venni az átlagkereset meghatározásánál.

Főfoglalkozásnak azt a foglalkozást kell tekinteni, amelyből származó kereset a nagyobb. Ha a munkavállalót több munkaviszonyban foglalkoztatták, és ezek munkaideje nem esett azonos időtartamra, a második és a további munkaviszony mellékfoglalkozásnak minősült.

Megjegyezzük azt is, hogy amennyiben munkavállaló munkaideje az egyes munkaviszonyokban azonos időtartamra esett, akkor ezt a második munkaviszonyt másodállásnak tekintették. Amennyiben a munkaidők csak részben estek azonos időtartamra, a második munkaviszony csak e részében minősült másodállásnak. A foglalkoztató saját munkavállalójával másodállást nem létesíthetett. A másodállásból származó kereset nem is volt abban az időben nyugdíjjárulék-köteles, így azt ezért sem lehet figyelembe venni a nyugdíj számításánál.

Ha az igénylő az átlagszámítási időszakon belül fennállott – a jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb idejű – munkaviszonnyal egyidejűleg egyéni vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként is biztosított volt, akkor a keresetek, jövedelmek összeszámítására jogszabályi lehetőség szintén nincs, mivel az egyéni és társas vállalkozóknak előírt munkaidejük nincs, így a jogszabályban meghatározott munkaidőnél rövidebb munkaidőben történő munkavégzés esetükben nem vélelmezhető.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

• Pécs – november 28.-november 29.
• Nagykanizsa – november 28.-november 29.
• Székesfehérvár – december 1.-december 2.
• Budapest I. – december 1.-december 2.
• Debrecen – december 5.-december 6.
• Miskolc – december 5.-december 6.
• Győr – december 8.-december 9.
• Budapest II. – december 12.-december 13.
• Szolnok – december 12.-december 13.
• Kecskemét – december 15.-december 16.
• Budapest III. – 2017. január 10.-január 11.