Vészesen közeledik február 25-e, az egyéni vállalkozók jelentős részének éves számadási határideje! Sokan már az utolsó simításokat végzik a nyilvántartásokban és kalkulálják a végleges adókat. Ne feledjük: vannak olyan költségek, melyek nem jelennek meg közvetlenül a pénztárkönyvben vagy a naplófőkönyvben, hanem külön nyilvántartás alapján lehet figyelembe venni. Ezek közé tartozik az értékcsökkenési leírás is.

A teljeskörűség igénye nélkül nézzük meg, milyen szabályozás vonatkozik a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozók esetében az értékcsökkenési leírás elszámolására!

Definíciók

Az egyéni vállalkozók esetében az értékcsökkenési leírás szabályait az Szja tv. 11. számú melléklete szabályozza. Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk értelmezni a rendelkezéseket, először tisztázzunk két nagyon fontos fogalmat: a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak definícióját, hiszen ezekre történő utalással határozza meg a törvény a szabályokat.

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz, amely tartósan, legalább egy éven túl – közvetlenül vagy közvetve – szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Ilyen például a földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, de a tárgyi eszközök közé soroljuk a tenyészállatokat is.

A nem anyagi javak közé olyan forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jogok tartoznak, amelyek közvetlenül és tartósan (egy évet meghaladó időtartamban) szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Ilyenek például – a teljesség igénye nélkül – bizonyos vagyoni értékű jogok, szellemi termékek (mint például a találmány, a szabadalom, az ipari minta, a védjegy, a szoftvertermékek, a szerzői jogvédelemben részesülő dolgok, a know-how, stb.), a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, illetve a praxisjog.

A fentieken kívül pedig határozzuk meg, hogy mit jelent a kizárólag üzemi célt szolgáló eszköz, hiszen a szabályok megfelelő alkalmazásához ezzel is tisztában kell lenni.

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Fontos kiemelni, hogy nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.

Nem kizárólag üzemi célú eszközök értékcsökkenési leírása átalányamortizációval

A törvény külön lehetőségeket biztosít azon eszközök értékcsökkenésének elszámolására, melyek kizárólag üzemi célt szolgálnak, és más szabályokat alkot azon eszközökre, melyek az üzemi célon kívül egyéb célokra is használatra kerülnek. Ez utóbbi esetben fontos külön választani a tárgyi eszközöket és a nem anyagi javakat, ugyanis azon nem anyagi javak után, melyek nem kizárólag üzemi célt szolgálnak, értékcsökkenés egyáltalán nem számolható el ellenben azon tárgyi eszközökkel (saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés esetén, a személygépkocsi kivételével), melyek szintén nem kizárólag üzemi célt szolgálnak. Esetükben az értékcsökkenés átalányban vehető figyelembe.

Az átalányamortizáció összege nem lehet több az éves bevétel 1%-ánál és ezen belül is ezen eszközök nyilvántartásban szereplő értékének 50%-ánál. Egy adott, nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egyszer vehető figyelembe ez az átalány, mégpedig a használatbavétel évében.

A kizárólag üzemi célú eszközök értékcsökkenési leírása

A kizárólag üzemi célra használt eszközök esetén lehetőség van az adott eszközök teljes értékének leírására, azaz költségként való elszámolására. Az Szja tv. 11. sz. mellékletében találjuk meg azokat a leírási kulcsokat, melyek segítségével az alapra vetítve meghatározhatjuk az adott eszköz adott időszakra vonatkozó leírásának összegét. A leírási kulcsok mellett egyéb részletező szabályokat is említ a törvény különféle eszközcsoportokra vonatkozóan. A tárgyi eszközökkel ellentétben a nem anyagi javak esetén nem százalékértéket határoz meg a jogszabály, hanem kimondja, hogy a nem anyagi javak beruházási költségét azon évekre kell felosztani, amelyekben azt az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységéhez várhatóan használni fogja.

Emellett fontos figyelembe venni, hogy az úgynevezett „kis értékű tárgyi eszközök” beszerzési vagy előállítási értéke egy összegben elszámolható költségként. De ne feledjük: ez a szabály a nem anyagi javakra is vonatkozik! A „kis érték” a 100 ezer forint egyedi beszerzési/előállítási értéket jelenti.

Vannak olyan eszközök, melyek értékcsökkenési leírása az Szja tv. melléklete szerint több módon is elszámolható, de ha a törvény lehetőséget ad több módszer közötti választásra, akkor figyeljünk arra, hogy az adott tárgyi eszközre választott és egyszer már alkalmazott módszertől a későbbi években sem lehet eltérni.

Értékcsökkenési leírást az üzembehelyezés napjától – napi időarányosítással – a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás, stb.) napjáig lehet elszámolni.

Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, mely az adott tárgyi eszköz vagy nem anyagi jószág vásárlása esetén a beszerzési árat, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összegét foglalja magában. Fontos figyelni arra is, hogy adott esetben a számlán szereplő, levonható áfa nem része az értékcsökkenési leírás alapjának, ellenben a le nem vonható áfa beleszámít abba.

Kérdésként merülhet fel, hogy vajon mit jelent a beszerzési ár? A beszerzési ár nem csak az adott eszköz beszerzési értékét foglalja magában, hanem azokat a járulékos költségeket/kiadásokat is, amelyek egyedileg hozzákapcsolhatók az adott tárgyi eszköz beszerzéséhez. Ilyenek lehetnek a következők: szállítási, alapozási, szerelési, üzembehelyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók – az áfa kivételével –, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembehelyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja, stb. Az ingó, illetve az ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe, melyet ezen túlmenően növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, amennyiben az korábban költségként nem került elszámolásra.

A személygépkocsi értékcsökkenési leírása

Sok esetben gondot jelent a személygépkocsi értékcsökkenésének megállapítása. Itt szintén fontos kiemelni, hogy a személygépkocsi bérbeadó, vagy személyszállító tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetén a személygépkocsit kizárólag üzemi célt szolgáló eszköznek kell tekinteni, ha a nyilvántartásaiból kitűnik, hogy azt más célra részben sem használja. Ez esetben az Szja tv.-ben meghatározott mértékkel írható le annak értéke.

Minden más esetben viszont ettől eltérően kell eljárnunk, mivel a személygépkocsi alapvetően nem kizárólag üzemi célú eszköznek minősül. A fent nem nevesített tevékenységekre használt személygépkocsi esetében átalányamortizációt kellene figyelembe vennünk, ám a jogszabály eltérő lehetőséget biztosít a személygépkocsira vonatkozóan, így annak összegéből a használatbavétele évében az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10%-a vehető figyelembe értékcsökkenési leírás címén. Ez pedig más eszközökre vonatkozóan elszámolt átalányamortizáción felül is érvényesíthető.

Milyen esetekben nem számolható el értékcsökkenési leírás?

Vannak olyan eszközök, melyekre nem számolható el értékcsökkenési leírás és vannak olyan esetek, amikor azt már elszámoltnak kell tekinteni. Nézzünk néhány példát erre vonatkozóan:

Nem számolható el értékcsökkenési leírás

• az ingyenesen szerzett tárgyi eszközök után,
• a lízing útján beszerzett eszközök után,
• azon tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, amelyeknek beszerzési költsége korábban bármilyen formában elszámolásra került,
• a földterület, a telek, a telkesítés, az erdő után (kivéve a bányaművelésre, a hulladéktárolásra igénybe vett földterületet, telket és a meliorációt), illetve a
• a képzőművészeti alkotás (kortárs képzőművészeti alkotás kivételével) után.

Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást:

• amikor a magánszemély az eszköz használata éveiben az szja kötelezettségét jövedelemhányaddal teljesítette, vagy
• értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, illetve
• adómentes árbevétele volt.

Támogatásból vásárolt tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása

Ha az adott tárgyi eszközt olyan támogatásból vásároltuk, melyet bevételként kell figyelembe venni, akkor attól függően, hogy az adott eszköz kizárólag üzemi célt szolgál-e vagy sem, két lehetőségünk van.

Amennyiben kizárólag üzemi célt szolgál az eszköz, akkor a beszerzési ár támogatással megegyező része egy összegben elszámolható az üzembehelyezés évében, míg az esetlegesen fennmaradó rész a további években értékcsökkenési leírásként számolható el azzal, hogy ez esetben is a teljes beszerzési ár képezi a leírás alapját.

Ha a támogatásból beszerzett tárgyi eszköz nem kizárólagosan üzemi célt szolgál, akkor pedig a támogatás összege a költségek között elszámolható és további értékcsökkenési leírás elszámolására nincs mód.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a leírtak is alátámasztják, hogy milyen alapossággal kell vizsgálni egy-egy eszköz tényleges használatát, illetve hogy milyen pontosan kell vezetni a nyilvántartásokat annak érdekében, hogy például bizonyítani tudjuk a kizárólagos üzemi célt, mivel ennek hiányában jelentősen kevesebb költséget tudunk elszámolni, mely az adóterhek növekedéséhez vezet. Mindemellett az is elmondható, hogy egy nem megfelelően alátámasztott költségelszámolás szintén nagy adókockázatokat rejt, hiszen a pontatlan vagy hiányos nyilvántartások máris megkérdőjelezhetik az adott költség elszámolásának jogosságát, ami adott esetben súlyos következményekkel járhat. Érdemes tehát a jogszabályt alaposan végigolvasva megvizsgálni az értékcsökkenéssel kapcsolatos elszámolásainkat és a megfelelő összegű költséget beállítani a nyilvántartásokba és a bevallásba.

* * *

Legyél az elsők között! Írd be tavaszi konferenciáink dátumait már most a naptáradba és élj speciális kedvezményeinkkel! >> KEDVEZMÉNYES KONFERENCIANAPTÁR 2016 – TAVASZ