Az adószámos magánszemélyek adózási kérdései – 2. rész

Az önálló tevékenység adózása

Cikksorozatom első része az adószámos magánszemélyek, az egyéni vállalkozók, valamint az őstermelők elhatárolásával foglalkozott. A cikk második része az egyéb adószámos magánszemély (nem vállalkozó, nem őstermelő) önálló tevékenység keretében történő munkavégzésének adózási kérdéseibe nyújt betekintést.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pontja tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek alapján többé-kevésbé eldönthető, hogy az adott tevékenységből származó jövedelem melyik országban adózik.

  • az Szja tv. 3. § 4. a) pontja értelmében önálló tevékenység esetén a jövedelemszerzés helye a magánszemély illetősége szerinti állam,
  • az Szja tv. 3. § 4. c) pontja alapján ingatlan birtoklásából, használatából és hasznainak szedéséből, valamint az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem esetében az ingatlan fekvése szerinti állam,
  • az Szja tv. 3. § 4. g) pontja szabályozásában az előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében a tevékenység végzésének helye szerinti állam,
  • az Szja tv. 3. § 4. g) pontja szerint a szellemi alkotáshoz fűződő törvényi védelem alatt álló jog (így különösen szabadalom, ipari minta, védjegy, védett eljárás, szerzői jog) révén megszerzett jövedelem (jogdíj) esetében a jogdíj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam.

A továbbiakban feltételezzük, hogy ez az állam Magyarország. Az Szja tv. alapján fontos szabály, hogy az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani.

A megbízási szerződés alapján történő munkavégzés

Az adószámos magánszemélyek igen gyakran megbízási szerződés alapján végeznek el valamilyen munkatevékenységet (pl. tánctanítás, nyelvtanítás, stb.).

A megbízási díjjal szemben, az Szja tv. 17. § (3) a) pontja alapján tételes költségelszámolás alkalmazható, vagy a 17. § (3) b) pontja értelmében 10 százalékos költséghányad érvényesíthető. A két módszer alkalmazása között a magánszemély dönt, viszont döntéséről a kifizető felé adóelőleg-nyilatkozatában rendelkeznie szükséges.

Megjegyezném, hogy a tételes költségelszámolás melletti döntés később sem – az adóbevallás készítésekor sem – változtatható meg. A magánszemély nem adhat olyan nyilatkozatot, amelyben a bevétel több mint 50 százalékát kívánja költségként figyelembe vetetni. Az szja bevallásban már több mint 50 százalék költség is érvényesíthető.

Az adóelőleg-nyilatkozat értelmében a kifizető megállapítja a bevétel jövedelemtartalmát, továbbá azt is, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 5. § g) pontja értelmében a magánszemély – az adott szerződéshez kapcsolódó jövedelme alapján – biztosítottnak minősül-e vagy sem. Ez azért lényeges, mert a közterhek, továbbá a kifizetendő összeg kiszámítását a biztosítotti/nem biztosítotti jogviszony befolyásolja. Nem minősül biztosítottnak a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér (jelenleg 111 000 forint) harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A biztosítottnak minősülő magánszemély bruttó megbízási díjából megállapított jövedelem után a kifizető köteles 27 százalék szociális hozzájárulási adót, továbbá a szocho alapjára számítva 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizetni. A kifizető köteles levonni és a költségvetésbe befizetni a bevételből megállapított jövedelemre számított 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék (nyugdíjas vagy nappali tagozatos diák esetén 3 százalék) egészségbiztosítási járulékot. Munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség ez esetben nincs. A kifizető nem feledkezhet el a havi adatszolgáltatásról sem, amelyet a 1608 számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12-ig kell teljesítenie.

A biztosítottnak nem minősülő magánszemély bruttó megbízási díjából megállapított jövedelem után a kifizetőnek szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik, viszont a magánszemély bevételéből csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell levonni, hiszen járulékalapja – biztosítotti jogviszony hiányában – nem keletkezik.

Az Szja tv. 46. § (4) bekezdése értelmében az „egyéb” adószámos magánszemély nem tehet – a kifizető pedig nem fogadhat el – olyan nyilatkozatot, amely alapján a kifizető eltekinthetne az adók és a járulékok levonásától.

A felhasználói szerződések

Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor az adószámos magánszemélytől olyan produktumokat (szoftver, újságcikk, zenemű, stb.) rendelnek meg, amelyeket szerzői jog véd.

Ebben az esetben többféle elszámolás lehetséges. A felhasználói szerződések esetében a kifizetőt annak függvényében terheli szociális hozzájárulási adó (és szakképzési hozzájárulás), vagy egészségügyi hozzájárulás, hogy a megbízó vagyoni értékű jogot vásárol meg, vagy új mű létrehozása esetében az elvégzett munkát is honorálja.

A díjazás – a kivételektől eltekintve – két részre bontható:

  • személyes közreműködés díja,
  • felhasználói jog (vagyoni értékű jog).

A magánszemély által felhasználói szerződés alapján megszerzett adóköteles jövedelem teljes összegéből – nagyságától függetlenül –a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonni. Természetesen a bevétellel szemben itt is kétféle költségelszámolás lehetséges.

A munkavégzés díjazásának jövedelméből 10 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék egészségbiztosítási járulékot kell levonni. Munkaerő-piaci járulék nem terheli. A személyes munkavégzés járulékalapja után a kifizetőt 27 % szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás terheli. Ez a járulékalap (szocho alap) azonban a magánszemély költségnyilatkozata függvényében – ugyanazon szerzői díjak esetében is – változhat. Arra is figyelni kell, hogy a jövedelem összege alapján nem biztos, hogy Tbj. szerinti biztosítotti jogviszony keletkezik. Ez a szabályrendszer fentiekben már bemutatásra került.

A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kapott díjból a Tbj.) 21. § d) pontja értelmében járulékokat nem kell levonni, mert a Tbj. alapján nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.

A egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (későbbiekben: Szocho tv.) 455. § (4) f) pontja szabályozásában a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog elhasználásának ellenértékeként kifizetett díj. A szerzői és az előadói díjak miatt azonban 27 % eho-t kell fizetni minden olyan, belföldi illetőségű magánszemélynek kifizetett jövedelem után, amelyet szja előleg megállapításánál is figyelembe kell venni, és amely nem tartozik a társadalombiztosítási szabályok szerinti járulék alapjához (és a szocho alapjához sem).

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Speciális helyzetet teremt, ha az adószámos magánszemély olyan jellegű tevékenységet kíván végezni, amelyre egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (továbbiakban: Ekho) is választható.

Az Ekho munkaviszony keretében (ez itt kizárt), vállalkozói jogviszony keretében (ez most nem releváns) és megbízási jogviszony alapján választható. A számlaadás ebben az esetben sem mentesít az Ekho fizetése alól. A kifizetőnek 20 százalék, a magánszemélynek 15 százalék, nyugdíjas esetén 11 százalék Ekhot-t kell fizetnie. És itt van egy adójogi csapda. Ekho esetén költségelszámolás nem lehetséges. Az Ekho-t a teljes bevétel után kell megfizetni.

Cikksorozatom utolsó részében az adószámos magánszemély ingó és ingatlan bérbeadásával, valamint szálláshely szolgáltatásával kapcsolatos adózási kérdéseket járjuk körbe.

* * *

Értesülj első kézből a 2017. évi jogszabályváltozásokból, és tedd fel kérdéseid az előadóknak! Biztosítsd be helyed még ma! >> Adóegyetem 2017

A konferenciasorozat 11 helyszínének teljes körű, adótanácsadók által szerkesztett szakmai anyaga, kérdés-válaszai és egy kiválasztott helyszínen történő részvétel – ezt csak az Adóegyetem biztosítja Neked!

Az Adóegyetem 2017 helyszínei és időpontjai:

Hozzászólások

Jelenleg nincs hozzászólás, légy te az első!

Értékelés, hozzászólás
Az értékeléshez és hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!