A közelmúltban megismerkedhettünk a növekedési adóhitel, mint új kedvezményrendszer kedvező feltételeivel, már ami a társaságok likviditási helyzetére gyakorolt hatást illeti. Akkor is utaltunk rá, hogy a fentieken túl lehetőségünk van az adókötelezettség tényleges mérséklésre is – az erre vonatkozó fontosabb szabályokat tekintjük át most.

Mikor élhetünk ezzel a lehetőséggel? Minden esetben a növekedési adóhitelre jutó adó jövőben esedékes összegének csökkentéséről lehet szó, akkor, ha az adóhitel igénybevételről tett nyilatkozat adóévét (első esetben tehát a 2015. adóévet) követő két adóévben (példánkban 2016-ban illetve 2017-ben) tárgyi eszköz beruházást és létszámbővítést hajtunk végre. Önmagában tehát beruházás megvalósítása nem elegendő, annak mindenképpen létszámbővüléssel kell járnia, ebben az esetben társulhat hozzá ilyen jogcímen adókedvezmény.

Lényeges kérdés, hogy mennyivel lesz csökkenthető az adókötelezettségünk: itt két egyszerű számítást kell elvégeznünk, mivel a csökkentés mértéke az ún. kedvezményezett beruházási érték 19 százaléka (erre még kitérünk), ugyanakkor felső korlát a növekedési adóhitelre eső adó még nem esedékes összegének a 90 százaléka.

Meg kell állapítanunk tehát a kedvezményezett beruházási értéket is, külön definícióval segít nekünk ebben a jogalkotó:

• a fent már említett időkeretben beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerülési értéke (azaz új eszközről legyen szó és emellett csak olyan eszköz jöhet szóba, ahol értékcsökkenést számolunk el – nem tiltott a személygépkocsi sem),
• és van itt is egy felső korlátunk: ez pedig a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az említett két adóévben bekövetkezett növekményének és 10 millió forintnak a szorzata.

E két feltételt adóévenként (példánkban 2016-ban és 2017-ben) kell vizsgálnunk, azaz azt várja el a törvényalkotó, hogy a beruházás megvalósítása még abban az évben együtt járjon létszámbővüléssel is. Ugyanakkor a várható létszámnövekmény már év közben is figyelembe vehető, ha bizonyosak vagyunk abban, hogy az év végéig meg fog valósulni és így jó eséllyel tudjuk teljesíteni a fenti létszám feltételt. A létszám tekintetében az elmaradást nem veszi annyira „szigorúan” a jogszabály – természetesen (végeredményben) csak a tényleges bővülés figyelembevételével számolhatunk, de ha az év során magasabb létszámmal kalkuláltunk és emiatt visszafizetési kötelezettségünk keletkezik, azt pótlékmentesen tehetjük majd meg.

Ezen 2+2 egyszerű kalkulációt követően meg is állapítottuk az „adókedvezmény” összegét – nevezhetjük így (ugyan a jogszabály adócsökkentésként említi), hiszen ezt az adóösszeget nem kell majd megfizetnünk.

Amennyiben az éves adóbevallás elkészítése után vágunk bele egy beruházásba (ami létszámbővüléssel is jár), úgy a növekedési adóhitelre az adóbevallásban annak rendje és módja szerint bevallott adót önellenőrzéssel (természetesen pótlékmentesen) módosíthatjuk.

Ha élünk ezen kedvezménnyel, a következőkre kell figyelemmel lennünk a tárgyévben és a későbbi adóévekben:

• a csökkentésként érvényesített összegre jutó adóalapot az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a tárgyi eszköz vonatkozásában,
• az új munkahelyeket, amelyeket az átlagos állományi létszám növekményénél figyelembe vettünk, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követő legalább két éven keresztül fenn kell tartanunk.

Ha ez utóbbi feltételt nem sikerül teljesítenünk, úgy visszafizetési kötelezettséggel kell számolnunk: társasági adóként meg kell fizetnünk a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19 százalékának megfelelő adóösszeget.

Elsőre talán kicsit komplexnek tűnik a szabályozás, de néhány egyszerű számítás elvégzése után, ha megfelelünk a jogosultsági feltételeknek, úgy tényleges adókedvezményre tehetünk szert, amelyet ismét a „növekedés” szolgálatába állíthatunk.

* * *

Kérdésed van a témakörben? Írj kommentet vagy gyere el az Adóegyetemre, ahova most még kedvezményesen jelentkezhetsz>> Adóegyetem 2016